About this blog

Entertainment Weekly - Breaking Dawn Part 1 - Őszi mozielőzetes

Az Entertainment Weekly-nek Kristen Stewart, Robert Pattinson és Bill Condon a Comic Con-on mesélt a Breaking Dawn Part 1-ről.

W magazin - Kristen Stewart megnyílik

"A tényleges utolsó jelenet után úgy éreztem, hogy bele tudnék ugrani az éjjeli égboltba és a testem minden pórusából fény áradna. Sose éreztem még magam olyan könnyűnek."

2011 Comic Con - Breaking Dawn Part 1 rajongói panel

Kristen Stewart, Robert Pattinson, Taylor Lautner,Bill Condon, Nikki Reed, Julia Jones, Elizabeth Reaser és Ashley Greene részvételével.

2011 Comic Con - Breaking Dawn Part 1 Sajtótájékoztató

Kristen Stewart, Robert Pattinson, Taylor Lautner és Bill Condon részvételével.

2011 Comic Con - Breaking Dawn Part 1 Sajtótájékoztató

Ashley Greene, Elizabeth Reaser, Nikki Reed, Julia Jones és BooBoo Stewart részvételével.

Entertainment Weekly - A nászutasok

Mintha csak tegnap lett volna, hogy Bella 17 éves volt, Edward pedig 103. A Twilight Saga most a végéhez közeledik az év végén bemutatásra kerülő Breaking Dawn Part 1-nal.

Harper’s Bazaar – Robert Pattinson és Kristen Stewart vad útja

Az Twilight-tal a fiatal színészek a reflektorfények kereszttüzében találták magukat. Most, hogy a New Moon-ban a karaktereik szétválnak, nem tudtak volna közelebb lenni egymáshoz.

Entertainment Weekly - Teljes Napfogyatkozás

A perzselően szenvedélyes franchise sztárjai összegyűltek, hogy kitálaljanak az új Twilight mozifilmről, Oprah-ról, szerteágazó karrierjükről és (igen) az egymás iránt érzet intenzív érzéseikről.

Nylon Magazin – Az Új Generáció

Ashley Greene – vagy Alice Cullen azoknak, akik őt csak a Twilight karaktere révén ismerik - olyasfajta jellegzetességgel rendelkezik, ami megnyer, elbűvöl egy egész szobányi embert.

Details Magazin - Robert Pattinson Twilight-on kívüli élete – Az elveszett fiú

A megasztár sajnálatát fejezi ki a 80-as évek pornójának elmúlása miatt, felfedi a trópusi betegségek iránti elragadtatását, és arról álmodik, hogy tapogatja egy nőstény elefánt – ismét.

Interview Magazin (2009) - Kristen Stewart

"Fura egy fiatal gyerektől elvárni olyat, hogy megmondja, a színészettel akar foglalkozni. Nem hiszem, hogy ez egy természetes hajlam volt részemről, inkább olyasmi, amibe beleszerettem."

USA Today - A Twilight rajongók Team Meyer pártiak

Mikor Stephenie Meyer besétál egy szobányi Twilight rajongó közé, nincs kétség afelől, hogy számukra vitathatatlanul ő a vámpír királynő.

Rolling Stone – Tindézser farkas

Taylor Launter vad utazása, a harcművészetektől az Újholdig

Interview Magazin – Kellan Lutz

Színész, akció-mozisztár, farmer, Calvin Klein alsónemű modell, és fejlődő motivációs előadó, Kellan Lutz a pillanat embere.

Usa Today – A stáb, amely mozgásban tartja a Twilight gépezetét

A színészeket nem hozta zavarba a sikoltozó imádata a többségében női közönségnek, akik sokan fekete Twilight pólóban voltak - mind a Team Edward, mind pedig a Team Jacob kellőképpen képviselve volt

Flare Magazin – Dakota Fanning

„Nem próbál meg gyorsan felnőni, sok embertől eltérően Hollywoodban. Az életében ott van ez a kettőség, mikor igazán felnőtt lehet és egy egész filmet visz a hátán, de ő is csak egy átlagos tizenéves lány."

2011. szeptember 17., szombat

Los Angeles Times - Egy új kezdet

Taylor Lautner számára az Abduction az első jelentős lépés, hogy megalapozza a Twilight utáni karrierjét. Reméli, hogy ez a film elindítja az akciósztárság irányába, míg a Lionsgate abban bízik, hogy a szállítani fogja a kedvező box office eredményeket.
Írta: Amy Kaufman, Los Angeles Times
2011. Szeptember 18.

Taylor Lautner úgy vélte, biztonságban van. A tizenkilenc éves színész – akit leginkább a milliónyi filmőrült, mint az összetört szívű vérfarkasként, azaz Jacob Blackként ismer a Twilight szériából – szüleivel közös, valenciai otthonából (Hollywoodtól 30 mérföldre található északra) vezetett egy belvárosi Los Angeles-i szállodába. Egy interjúra érkezett, amely során majd az új akciófilmjéről, az Abductionről beszélgetünk. Amit John Singleton rendezett hat év után, egyfajta Bourne-szerű film, de tinédzser köntösbe öltöztetve. Ebben Lautner egy középiskolást alakít, aki menekülésre kényszerül miután felfedezi, hogy szülei a múltját illetően súlyos titkot őriznek.

A tetőtéri találkozóra azért esett a választás, mert félreeső helyszín, de amint Lautner rendel magának egy jegesteát észrevesz egy betolakodót, amitől észrevehetően feszülté válik. „Azt hiszem, most láttam egy paparazzit ott,” mondja miközben összeráncolja szemöldökét. „Határozottan az volt, felismertem az arcát. Szerintem láttam már őt.”

Habár az említett fotós nem tűnt fel ismét, Lautner a beszélgetés hátralévő részében úgy tűnik résen van – talán Abduction-ös karaktere, Nathan kalandjai során ragadt rá némi egészséges paranoia vagy esetlegesen ezzel fedi fel saját belső küzdelmét a hírnév csaknem felfoghatatlan szintjével, amellyel ilyen fiatalon meg kell birkóznia.

Úgyszólván állandó készenlétben áll az utóbbi három évben, mióta az első Twilight film őt és szereplőtársait, Kristen Stewartot és Robert Pattinsont a popkulturális rivaldafény közepébe nem emelte. Stephenie Meyer természetfeletti-tini-romantikus bestseller regényéből készült három filmadaptáció világszerte több mint 1,8 milliárd dollárt keresett a mozipénztáraknál. Ennek eredményeként Lautner – híres cizellált hasizmaival együtt – a tinédzser lányok szobáinak falának legfontosobb kiegészítőjévé vált. Napjai vérfarkasként meg vannak számlálva, bár a kétrészes Breaking Dawn finálé első része ezen év November 18-tól látható, míg a második rész csak jövő év végén fog debütálni a mozikban. Most Lautner Twilight utáni életére koncentrál, a jövőre vonatkozóan határozott tervei vannak: szeretne akciósztárrá válni úgy mint Tom Cruise vagy Matt Damon. Ez a karrier, amennyiben sikerül elérni, kétségtelenül évekig a rivaldafényben tartaná őt. Az Abduction sikere avagy bukása lesz az első jel, hogy vajon el tudja e érni célját. Ahogy Singleton megfogalmazta: „Ez a film azt a célt szolgálta, hogy megmutassa - Taylor el tud a hátán vinni egy filmet – hogy ő egy igazi sztár.”

A karate kölyök

Mint a Michigani Grand Rapids-ben felnövő gyerek, Lautner bálványozta a sportsztárokat, karatézni tanult és beutazta az országot, hogy harcművészeti versenyeken vegyen részt. (11 éves korára háromszoros junior világbajnoknak mondhatta magát.) Karate edzője – az egyszeri színész, aki a Power Rangers televíziós szériájában szerepelt - arra biztatta őt, hogy Hollywoodban folytassa karrierjét. „Ezzel úgy voltam, hogy ’Wow, színészkedés. Ez egy különös ötlet,’” emlékszik vissza, aki túlöltözött volt - a magasszárú csizmájában, szűk farmerjában és pólójában, amit úgy tűnik arra terveztek, hogy kiemelje bicepszét – egy átlagos interjúhoz. „A szüleim úgy voltak, hogy ’Oké, nos, ha ezt akarod csinálni, Michiganban ezt nem művelheted. Los Angelesbe kell költöznünk.’ Nem gondoltam akkoriban erre, mint lehetőség. Még mindig nem tudom akkor mit gondoltak vagy miért cselekedtek így, de ma már nem tudok eléggé hálás lenni és köszönetet mondani nekik, hogy ilyen kockázatot felvállaltak.”

Lautner apja, Daniel - korábban mint légitársaságoknál dolgozó pilóta - igazán érintett fia karrierjében. Az Abduction esetén mint producer működött közre – a színész azt mondta, hogy apja segített neki „a dolgokat sínen tartani, mikor én nem voltam elérhető. Feltétlenül nagy segítségemre volt, mert amikor forgattam a karakteremre akartam koncentrálni amennyire csak lehetséges.” Amikor először hallott az Abductionről azután volt, hogy a második Twilight film, a New Moon 2009-ben mozikba került – abban az időszakban mikor számos lehetséges filmtervben lebbentették meg a nevét. Aláírt a Max Steel-re és a Stretch Armstrong-ra, amik népszerű játékok főhősök történeteit feldolgozó filmek lennének – de utóbbiból kilépett menetrendütközésekre hivatkozva. (Habár az Armstrong-nál mindig számítanak rá, hiába áll az Universal projektjének forgatókönyve átírás alatt.) Lautner azt mondja, hogy az Abduction azért keltette fel az érdeklődését, mert a szerep nehézségek elé állítaná. „Nem tudom miért - amennyire csak tudom - de mindig keresem a kihívásokat,” mondja egy határozott vigyor kíséretében. „Plusz, mindig is akciófilm rajongó voltam, olyan színészek rajongója, mint [Matt] Damon és [Harrison] Ford. Amit az ő akciófilmjeikben szeretek, hogy azok nem csupán akciófilmek. Olyan karakterek bőrébe bújtak, amik hihetetlen dolgokon mennek keresztül.” Singleton azt kérte a színésztől, hogy nézze meg Cruise filmes életművét – kezdve a ’Született Július 4-én’-től a ’Különvélemény’-ig – valamint még Ford-ot A szökevény-ben és Robert De Niro-t Dühöngő Bikában.

 „Olyan voltam mint egy filmes iskolai tanár, beszélgettünk egy hős ismérveiről,” mondja Singleton. Fizikailag felkészülve a filmre – amit múlt évben 51 napon át forgattak Pittsburgh-ben – Lautner megtanulta, hogyan kell motorozni, valamint fárasztó box és birkózó edzéseken vett részt. Ez a szerep megengedte számára, hogy megmutassa van érzéke a kaszakadőrmutatványok elvégzéséhez. Kétségkívül ez az ő kísérlete arra, hogy kilépjen a tinédzser szívtipró státuszából, amely eddig Twilight-os kollégáit próbára tette.

Stewartot jövőre az egyik Hófehérkés feldolgozásban láthatjuk viszont, mint címszereplő, de a színésznő eddig úgy döntött, hogy javarészt független filmekben vállal szerepet, amiket viszont a franchise rajongói kevésbé támogattak. Pattinson eddig szintén hasonló pályát járt be. A legnagyobb Nem-Twilight-os sikere a Vizet az Elefántnak volt, egy romantikus dráma, amelyben Reese Witherspoon oldalán szerepelt, és amely idén tisztességes 117 millió dollárt kasszírozott világszerte.

„A filmipar vérfrissítést akar,” mondja Singleton. „Olyas valakit akarnak, aki köré filmeket lehet építeni. Szóval alapvetően Hollywood valamiképp, de szurkol Taylorért.” 

A Lionsgate-nek szüksége van a sikerre

Az Abduction nem csupán Lautner számára fontos, hanem a stúdiónak is, azaz a Lionsgate-nek, amely a film mögé állt, és ami az elmúlt hónapokban azért küzd, hogy sikert érjen el. Arnold Schwarzenegger 80-as évekbeli filmjének, a Conan, a barbár költséges remake-je Augusztusban megbukott, valamint az ebben a hónapban bemutatott vegyes-harművészeti dráma a Warrior csupán 5,2 millió dollárral nyitott az igen kedvező kritikák ellenére.

A Lionsgate körülbelül 35 millió dollárt költött az Abductionra, és Lautnernek nagyjából 5 millió dollárt fizettek a részvételéért – a tét, hogy vajon jó nyitányt tud-e produkálni a már meglévő Twilight rajongói bázis nélkül. Noha a felmérések azt mutatják, hogy a film erős érdeklődést indikál, főleg a tinédzser lányok körében. A nyitónapon a Twihardok beáramlása után, meglátjuk, hogy ki mások fognak – ha fognak – jegyet váltani a filmre.

„Ez a film abszolút fontos számára – és számunkra,” mondta Joe Drake, a stúdió elnöke. „Nagyon átgondoltuk, hogy miként rakjuk össze a filmet. Egy olyan rendezőt találtuk, aki a fiatal színészekből elő tud csalogatni főszereplőkhöz megfelelő teljesítményt. Majd körbevettük őt veterán színészekkel, úgy mint Sigourney Weaverrel és Alfred Molinával, szóval nem minden rajta múlik.”

A forgatás közben Weaver úgy emlékszik vissza - aki Nathan pszichiáterét alakítja a filmben, - hogy számára nagyon ritkán tűnt úgy, hogy Lautner szenvedne a nyomás súlya miatt. „Hülyültünk a forgatáson – olyan felvételeket csináltunk egy számítógépes program segítségével amiken úgy nézünk ki mint a marslakók, vagy éppen kövérnek tűnünk,” mondta a veterán színésznő. „Nem beszélgettünk Csehovról vagy ilyesmiről. Sajnálom de azt kell, hogy mondjam nem folytattunk mélyenszántó vitákat. De valóban úgy gondolom, hogy egy nagyon normális fiatalember. Ami biztos vagyok benne nagyon nehéz, úgy hogy a rajongók a nyomában vannak...”

Lautner azt mondja megtartani egyfajta normalitást kihívással járt. Tavaly csak 5 hetet töltött otthon – ez az egyik oka, amiért fontolóra veszi egy saját lakás megvételét/bérlését. A helyi főiskolán online levelezés útján 12 kreditet szerzet, de úgy vélte, hogy képtelen megszerezni a diplomáját, amíg a színészi karrierjével foglalkozik.

De megtanulta azt is, hogy miként kezelje azt a figyelmet, ami a rajongók és a pletykaoldalak szentelnek neki. Legyen akár szó szerelmi életéről – Lautner összeboronálták Selena Gomezzel, Taylor Swifttel és mostanában Abductionös színésznőtársával, Lily Collins-szal – a TMZ pedig nyilvánosságra hozta, hogy nyáron egy 2012 SLS AMG Mercedes-Benz típusú feltűnő járgányba ruházott be, amely gullwing (oldalt felnyíló) ajtókkal van felszerelve, és ami több mint 200 ezer dolcsit kóstál. „Hosszú idő kellett ahhoz, hogy elhatározzam magam a megvételét illetően, de ez egy bámulatos autó. Még nem vezettem sokat. Ez egy olyan dolog, amit tartogatsz,” mondja. „A szüleim mindig is takarékosságra tanítottak, és arra, hogy ügyeljek a pénzügyeimre. Reménykedem abban, hogy ilyen vagyok – és hiszem is, hogy az vagyok.”

Bill Condon, aki a Twilight széria befejező két részét rendezte, azt mondta észrevette, hogy Lautner nyilvános megjelenéseire fokozottan figyel. „Nemrég hívtam, hogy nézze meg a film megvágott verzióját, oda ahol a vágást csináltuk, és hirtelen azt kérdezte, ’Oké, de kik lesznek arrafelé?’” mondja Condon. „Végülis eljött, majd a semmiből, a stúdió környékén feltűnt úgy hat lány. Kaptam egy kis ízelítőt abból, amire előzőleg utalt. De úgy érződött, hogy ez mindig ott motoszkál benne – mindig azon agyal, hogy miként kerülje el a megrohamozást.”

Lautnernek még be kell jelentenie, hogy mi lesz a következő projektje, habár azt mondta szívesen dolgozna egy maroknyi filmessel, úgy mint Hollywood nehézsúlyú rendezőjével Steven Spielberggel, vagy akár a kritikusok kedvencével Nicolas Winding Refn-nel, aki a Drive című filmet rendezte.

Lautner optimista azt illetően, hogy a Twilight közönsége követi őt azon új irányba, amelynek nekivág. „Remélem, hogy a rajongók támogatnak abban, hogy teljesen más dolgokat csináljak a franchise-on kívül,” mondja. „De igen, valószínűleg sok forog kockán. Ez megfordul a fejemben, és hazudnék ha azt mondanám, hogy nem érzem a nyomást. De amint ez eszembe jut, megpróbálom olyan gyorsan elhessegetni amennyire csak tudom. Inkább olyan dolgokra összpontosítok, amikre hatással vagyok.”

Pillanatokkal később készen áll, hogy távozzon, néhány rajongóval készít pár fotót, akik a közelben vártak rá, majd egy riportert által szeretne megbizonyosodni arról, hogy a megfoghatatlan paparazzo nem vár e rá. Úgy tűnik még egy kezdő akciósztár sem lehet túl óvatos.

VMan Magazin - Taylor Lautner - A bálvány

Taylor Lautner az egész kamaszkorát az Alkonyat sorozat forgatásának és népszerűsítésének szentelte. Most a fiatal színész, aki az idén ősszel megjelenő Elhurcolva (Abduction) című filmben remekel, végül egy sokkal nagyobb feladatra összpontosítja a figyelmét: megválaszolja a kérdést, ki is az a Taylor Lautner? 
Írta: Elliott David
2011. őszi kiadás

A szálloda lakosztályának ajtókilincsei feszítőmandzsettákkal vannak elreteszelve, ezeket a műanyag torlaszokat zavargások idején szokták használni, így ahhoz, hogy be lehessen jutni az ajtón, ki kellene ütni a zsanérjait, ami nagyon is lehetséges. Bent a szobában Taylor Lautnert és Alkonyatos színésztársát, Kristen Stewartot olyan biztonsági őrök védik, akik valószínűleg eléggé meg vannak fizetve ahhoz, hogy a színészeknek szánt golyó elé vessék magukat – és persze ki is vannak képezve és tanítva erre. Kétezer brazil lány rohan fejvesztve feléjük, akik valahogy nem csak azt derítették ki, hogy melyik szállodában ad interjút a két sztár, hanem azt is, pontosan melyik szobában. A tinik serege megelőzte a hotel biztonsági szolgálatát és elindultak felfelé a lépcsőházban. „És ez volt az a pillanat, mikor Kristen és én úgy néztünk egymásra, hogy ’Mit akarnak? Mondjuk kétezren csak úgy berontanak a szobába, mit fognak csinálni?’” Lautner mindezt könnyed bájjal és komoly ártatlansággal mesélte nekem. A vele való találkozás első perceiben azt mondhatod, teljesen hiteles, egészen őszinte, csaknem egy nagy gyerek. Lautnernek az a rendeltetése, hogy ünnepelt sztárrá váljon a hollywoodi nagy szórakoztató iparban belátható időben belül, és ezt a tényt szilárdítja meg a most szeptemberi Abductionnel, az egyfajta tinédzser Bourne rejtély-akció-thrillerrel, melyet a saját produkciós cége, a Quick Six készített, és novemberben a Hajnalhasadás első részével, mely az első fele az utolsó Twilight folytatásnak. Ahogy meséli a történetet, annyira szimbolizálja a nehézségeket, melyek együtt járnak az óriási sikerével, csordultig telve minden elismeréssel, melyeket neki ítélnek, melyekért olyan keményen dolgozott, hogy kiérdemelje őket. Ez persze egy izgalmas történet, tökéletes szemléltetése a világ minden táján élő Alkonyat rajongók egy fanatikus, majdnem vérszomjas részének. De ezt a sztorit Lautner már elmesélte Conan O’Briennek a The Tonight Show-ban 2009 novemberében. És aztán újra a GQ Magazinnak 2010 júliusában. 
Délelőtt 10 óra van Manhattanben, Taylor Lautner és jómagam a szállodája egy félreeső bokszában ülünk (egy kiváltságosan védett menedékhely), 35 emelet magasan az égben. Lautner néha a mellettünk lévő hatalmas üvegablak felé néz, ki és le a városlakók őrült folyamára, ahogy kezdik a napjukat, élik a saját életüket, szabadon kutatnak az impulzusok és szenvedély iránt. Én is kinézek, bár befejezte az unott anekdotát. A testőre – feltételezhetően az –, 20 lábnyira ül tőlünk, narancslevet iszik, noha Lautner alapvetően semmit nem mond magáról. Mielőtt tovább mennék, egy cáfolat: ez nem egy hírességről való elmélkedés, egy régen lejárt társalgás, túl nyilvánvaló szóba hozni, a történelem egyik legsikeresebb filmfranchise-ának vezető szereplőjével. Nem arról szól, hogyan védik manapság a hírességeket, milyen jellegtelenné és megviseltté váltak. Ez csupán az, amiről minden címlaptörténetnek szólnia kéne: kicsoda Taylor Lautner? Ez a lényege egy példaképről, különösen egy tinédzserről, szóló cikknek: a személyisége mélyére hatolni, feltárni a valódi személyazonosságát. De ami azt illeti, nem hiszem, hogy Taylor Lautner meg tudja válaszolni ezt a kérdést. Azt elmúlt két évben nem csak azért ismételgette a brazil lányok sztoriját, mert a publicistája megengedte, hanem mert talán az egyike a 19 éves fiú borzongató élményeinek, mióta a Twilight Saga elkezdődött. És minden, amit elért, itt van a hotelszobában. Az Alkonyat előtt Lautner egy koraérett michigani kölyök volt, 8 éves korától négyszeres karate világbajnok. Oda-vissza utazott Grand Rapids és Los Angeles között a versenyek és a filmmeghallgatások miatt, melyekre harcművész edzője bíztatta. A harcművészet által szerzett bátorsága segített neki megszerezni a Cápasrác és Lávalány kalandjai 3-D-ben című film főszerepét, ugyanazon stúdió filmjében, akik a rendkívül sikeres Kémkölykök franchise-t létrehozták. 
A családja L.A. külvárosába költözött, és Lautner a következő három évet színészkedéssel (egy rakás apró mellékszerep) és iskolába járással töltötte. Fiatal és szenvedélyes volt, éppen csak elkezdett belépni abba a korszakba, amikor az önérzet elkezd kifejlődni. 15 évesen elnyerte Jacob Black szerepét az Alkonyatban. Lautner jövő februárban tölti be a húszat, maga mögött hagyva a legjobban fizetett tinédzser színész címét – a rekordot, melyet a három Alkonyat filmben a mai napig kevesebb mint 2 óra vásznon töltött idővel állított be, a felét kizárólag a Napfogyatkozásban (a többségét félmeztelenül töltötte) – csaknem rendkívül gazdag emberré tette őt. Nemrég végzett a franchise-t befejező kétrészes Hajnalhasadás forgatásának utolsó részeivel (melyért állítólag 12,5 millió dollárt és a bevétel 2,5%-át kapja), amelyet a következő két évben fog népszerűsíteni. De mibe kerül ez neki? Lautner majdnem az egész kamaszkorát az Alkonyatnak áldozta. Ha nem forgat, népszerűsít. Mialatt az első filmet reklámozta, hihetetlen módon (és rendkívül jól dokumentáltan) 14 kiló izmot pakolt magára, teljesen átformálva a testét valami csaknem felismerhetetlenné korábbi önmagához képest. Ez a szűnni nem akaró forgatás, népszerűsítés és kiharcolt elszigetelődés gátló tényezőnek bizonyult az élettapasztalat szerzés terén. „Michigan és Kalifornia mellett nem sok mindent fedeztem fel,” – mondja Lautner az Alkonyat előtti ártatlanságáról. „Amikor a filmeket népszerűsítve utazom a világban, azt mondom, vakáción vagyok, de ez valójában nem igaz, gondolom – mert (amikor) egy gyönyörű városba megyek, az egész időt a hotelszobában töltöm és aztán vissza a gépre a következő hely felé.” Ami az Alkonyatot illeti, a forgatás nem volt rövid. Lautner az elmúlt néhány év nagy részét a szereplőkkel, a forgatócsoporttal és a családjával töltötte, akik gyakran utaznak vele és akikkel még ugyanabban a külvárosi házban lakik, ugyanabban a szobában, ahová akkor költöztek, amikor 11 éves volt. „Igazán hasznos volt, hogy mindannyian ugyanazokon a dolgokon ugyanakkor mentünk keresztül,” – folytatja. „Úgy gondolom, ha nem lett volna ilyenfajta kapcsolat közöttünk, elég nehéz lett volna. Eléggé magányos. Mert amikor forgatsz – ezeket a Hajnalhasadás filmeket hét hónapon át forgattuk – és egész idő alatt kizárólag a szereplőtársakkal vagy, ugyanúgy a szabadnapokon vagy a hétvégéken, becsavarodsz.” De nem csak a forgatási ütemterv és a promóciós körutak lopták el Lautner kamaszkorát, hanem a Twihardok is - pusztán csak sétálgatni New York utcáin, gyakorlatilag lehetetlen. „Vannak olyan alkalmak valóban, amikor nem törődsz [többé] semmivel, mész és megteszed: sétálsz egyet New Yorkban. Ami őrületes, majd visszajössz és úgy vagy vele, ’Rendben, hát ez vicces/szórakoztató volt. Két hétig nem fogom újra ezt csinálni.” Ennek a társadalmi karanténnak talán az a legegyedülállóbb aspektusa, hogy ezek a fanatikus hordák nem a színészek, hanem a karakterek miatt megszállottak, akiket ők játszanak. Még Lautner is elismeri ezt. „Kétségtelenül, ez a karakterek miatt van, akiket alakítunk. Ők szerelmesek Bella Swanba, Edward Cullenbe és Jacob Blackbe. Úgy értem, úgy gondolják, hogy ismerik őket. Mi csak eléggé szerencsések vagyunk, hogy eljátszhatjuk őket, [de] határozottan úgy gondolom, ez csak karakterek miatt van.” Így rögtön, minden hízelgés, amit Lautner 16 éves kora óta kapott, nem miatta, hanem egy képzelt vérfarkas kivetítése miatt volt. De Lautnernek szenvedélye a film és a filmipar, kívül-belül. És elkezdte, bölcsen, használni a saját árucikkét, hogy folytathassa a szenvedélyes terveket. Az Abduction a saját produkciós cégének, a Quick Six-nek a terméke, melyet az édesapjával vezet. Elvitték a csomagot (forgatókönyv plusz Lautner) a piacra és közreműködtek John Singleton (igen, Fekete vidék John Singleton) rendezőként való szerződtetésében. A film kétségtelenül meg fogja erősíteni Lautnert, mint befolyásos embert, a filmiparban, és biztosítja a sikerét az Alkonyat utáni világban, bebizonyítva a rajongóinak és a szakmának, hogy ő nem Jacob Black, hanem egy valódi filmsztár. Amint Lautner végül túllép az Alkonyatos korszakán, nemcsak a saját filmjei azok, melyeket szabadon ki fog aknázni, hanem az identitását és az öntudatát is, amelyeket milliókért bocsát áruba. A beszélgetésünk hátralévő részében mindvégig egyre több és több történetet mesélt, melyeket én már olvastam, amikbe felkészülésem során belebotlottam. De amikor sürgetni kezdem, megismételve azt a kérdést, hogy kicsoda ő, mit csinál, amikor nem dolgozik, szívszorító áttöréssel állt elő: „Ha nem forgatok, akkor promótálok, és ha nem lett volna az Alkonyat, akkor lett volna egy másik film, az is nagyon lefoglalna. De igen is, nem is, Én… tudod csak lógok a barátaimmal, a családommal és ilyenek – de nem is tudom. Amikor nem forgatok, hát akkor – nem is tudom, hogy mit csinálok.” 

Fordította: Vic
VIA

2011. szeptember 7., szerda

Premiére magazin interjú Kristen Stewarttal és Robert Pattinsonnal

INTERJÚ KRISTEN STEWARTTAL

PREMIÉRE: Az első Alkonyat egy tinédzser szerelmi történet, a második egy szerelmi háromszöget jár körül, míg a harmadik már-már 'háborús' filmnek tekinthető. Miként jellemeznéd a Hajnalhasadást?
KRISTEN STEWART: Ez sokkal inkább már egy családi dráma. Eltérően az előző részektől, ebben a fejezetben mindenki közelebb kerül egymáshoz. Az atmoszférája totálisan eltér a korábbi filmektől, amire a Sagának véleményem szerint már nagyon szüksége volt. Ez vicces, könnyed és végre boldognak láthatjuk az egyes karaktereket. Természetesen ez azért nem tart sokáig… 

PREMIÉRE: Be kell ismernem, hogy az első filmért teljesen odavagyok. Viszont úgy érzem, hogy az azt követő két film feleslegesen nyújtott a történeten.
KS: Értem, hogy miért érzel így a második és a harmadik részt illetően, és egyetértek veled: az első különleges. Eredeti és önmagában is megállja a helyét. A Hajnalhasadás szintén nagyon lenyűgöző.

PREMIÉRE: Olvastam, hogy Stephenie Meyer rögtön az első után írta meg a negyedik könyv nagy vázlatát, ami meg magyarázná a második és harmadik könyv terjengősségét.
KS: Én erről nem tudok. De tényleg igaz, hogy egyáltalán nem éreznénk furának, ha az első könyv után rögtön a negyedik esküvőjénél kötnénk ki. Ugyanakkor emlékszem, hogy Stephenie akkoriban írta az utolsó részt, mikor mi az Alkonyatot forgattuk. Annyira őrületes volt az az időszak ha visszagondolok. Senki sem ismert senkit, mind mások voltunk. Látom magunkat, ahogy mindenki félősen köszönget a többi színésznek, rendezőknek, forgatókönyvírónak. Most pedig nagyon közel vagyunk egymáshoz, nagyon fura. 

PREMIÉRE: 17 évesen szerepeltél az elsőben. A négy évnyi forgatás mennyire változtatott meg téged?
KS: Ha egy ilyen projektben veszel részt, ami ilyen sok munkát kíván, úgy érzed, befektettél valamibe; kész vagy megvédeni testeddel, lelkeddel. Én éppen így érzek minden filmem iránt. Az Alkonyatnak köszönhetően ezt a szenvedélyemet egy nagyobb közönséggel is megoszthatom. Mármint mivel a Saga elért egy bizonyos hírességi szintet nagyon sokat kritizálják, de ettől csak még inkább úgy érzem, hogy meg kell védenem. Ennek köszönhetően kicsit nyíltabb is lettem. Mikor fiatalabb voltam, ezt még erősebben éreztem, de nem mindig tudtam rendesen szavakba önteni. Rengeteg folyamaton kellett keresztül mennem. Minden projekt alakít valamilyen szinten és segít apránként legyőzni a gátlásaidat. Tiniként kezdtem és egyre jobban megismertem magamat és kezdtem jól érezni magam a bőrömben. Ez azután jön el, mikor rájössz, hogy irányítani tudod magad és képes vagy ezt elhagyni, ha egy adott jelenet ezt kívánja.. Mint minden más film, az Alkonyat is felnőttebbé tett, csak talán egy kicsit gyorsabban a többinél.

PREMIÉRE: Két film között szerepeltél a The Runaways-ben és a Welcome to the Rileys-ban is ahol erős, független karaktereket alakítottál…
KS: Nem tudatosan döntöttem így. Mivel többnyire befelé forduló vagyok, azt hiszem ezekkel a szerepekkel próbálom ezt kompenzálni. De egyáltalán nincs kifogásom az ellen, hogy gyengébb, sebezhetőbb karaktert játsszak. Remek lenne.

PREMIÉRE: Voltak véget nem érőnek tűnő napok a Breaking Dawn forgatásakor.
KS: Néhanapján a gyakorta ismétlődő jelenetek forgatásakor azt éreztem, hogy az egyik előző filmben vagyunk éppen. Persze ez nem azt jelenti, hogy elnagyoltak lennének a részek, csak néha úgy éreztem magam, mint Bill Murray az Idétlen Időkig-ben. Főleg mikor elég gyakran egy házba bezárva kellett lennünk Baton Rouge-ban. A belső jeleneteket mind a külsők előtt vettük fel. Voltak nagyon intim, érzelmes jelenetek, párbeszédek; ezeket folyamatosan végeláthatatlanul forgattuk. Azt hittem már sosem érünk a végére, főleg ha mint például én, a független filmek készítéséhez vagyok szokva, amik kb. 5 perc alatt elkészülnek. Aztán elmentünk a jéghideg Kanadába. Ahelyett, hogy végre örülhettünk volna a kinti forgatásnak, mindenki a jó meleg szobába vágyott. Az időzítés nem is lehetett volna rosszabb. Még a brazíliai nászutas jelenetek forgatását is esős időszakban kellett végigcsinálnunk.

PREMIÉRE: Melyek voltak számodra a kulcsjelenetek?
KS: Azok, amire a rajongók is a leginkább várnak: az esküvő, az első szerelmi jelenet, a szülés. Katartikus élmény volt túl lenni rajtuk.

INTERJÚ ROBERT PATTINSONNAL

PREMIÉRE: Mennyi ideig tartott leforgatni a két részes Hajnalhasadást?
ROBERT PATTINSON: Nyolc hónapig!

PREMIÉRE: Nem akarok Kristen Stewartra hivatkozni, de ő hat hónapot mondott.
RP: Nekem tovább kellett maradnom. (Nevet.)

PREMIÉRE: Voltak olyan reggelek mikor úgy keltél, hogy azt kérdezted magadtól „Nem hiszem el - még mindig ezt a filmet forgatjuk.”?
RP: Persze, hisz volt olyan időszak mikor két hónapon át ugyanabban a szobában forgattunk egy hatalmas zöld vászon előtt.

PREMIÉRE: Remélhetőleg legalább a szexjelenet volt az!
RP: Nem egészen! Azt egy nap alatt felvettük. Viszont voltak olyan alkalmak mikor egyszerűen nem történt semmi - zöld háttér előtt álltunk egy szobában, aminek a padlója be volt borítva műhóval. A napunk nagy részét pedig egy árva szó nélkül töltöttük el, miközben olyan intenzíven kellett egymás szemébe néznünk amennyire csak lehetséges.

PREMIÉRE: Senki nem mondtad neked, hogy kísérleti nyúl vagy egy próbatételben?
RP: Pontosan, úgy voltak, hogy ’Hetekre ebbe a zöld szobába kényszerítünk titeket, meglátjuk, hogy melyikőtök fog először megtörni.’ (Nevet.)

PREMIÉRE: Bill Condon úgy mozgott a forgatáson, mint akinek a zsebében már ott lapul az Oscar?
RP: Nem, ez nem vall rá. De nem hiszem, hogy igazán felfogta volna, hogy mibe vágott bele. Nem az a fajta, aki egyébként túlstresszelné a dolgokat, de az is lehet, hogy ezt nagyon jól leplezi! Egyébként igazán vicces volt. Mindenki azt kiáltva ment oda hozzá, hogy „Bill ezt láttad? Ez képtelenség!’ Majd ránézett az illetőre, és azt válaszolta, „Tudom, őrületes.” A következő pillanatban pedig már csak a hűlt helyét találtad.

PREMIÉRE: Ez is egy módja a problémák megoldásának.
RP: Látnod kellett volna, elkezdi, hogy „Teljesen egyetértek veled. Ez katasztrófa!”, majd a nap hátralévő részére eltűnik. Bill szuper vicces, aki egy kis humort is belecsempészett a Hajnalhasadásba. Az Alkonyat széria nem a vicces oldaláról ismert, a korábbi rendezők nagyon ragaszkodtak ehhez a szorongó aspektushoz. Ez az utolsó előtti film teljesen más lesz: könnyű, laza…

PREMIÉRE: Az első előzetesét látva csakugyan élénk, napos képi világ tárul elénk…
RP: Bill kiváló forgatókönyvíró is. Úgy mint Chris Weitz, aki az Újhold esetén vakmerő volt, nem félt időnként elrugaszkodni a könyvben leírtaktól. Bármely film esetén, ha a dialógus nem működik, forgatás közben megváltoztatjuk, hogy gördülékenyebb legyen. De ez az Alkonyat esetén nem mindig lehetséges. Ha kényelmetlennek, nem megfelelőnek éreztem az adott mondatot, azt mondták, „Nagyon fontos, hogy így hangozzon el, így van a könyvben!” Bill viszont nem habozott, „Csináljuk inkább így, ez mégiscsak az én filmem…” (Nevet.)

PREMIÉRE: És ez felbosszantja rajongóik millióit.
RP: Nagy kár. Egyébként ez eszembe juttat valamit, amit nem is olyan régen láttam, mikor belebotlottam egy lány fényképébe, aki a „És akkor az oroszlán beleszeretett a bárányba.” nevezetű híres idézetett tetováltatta magára. Kétszer kellett megnéznem a képet, ugyanis helyette azt varratta magára, hogy „És akkor a bárány beleszeretett az oroszlánba.” Ezt el tudod képzelni? A bőrödre vésetsz egy filmes idézetet, ráadásul helytelenül?

PREMIÉRE: Az első három filmben, különösen fontos volt, hogy elnyomják a szexualitásukat. Ebben a részben viszont megtörik a jég: éjjeli fürdőzésekkel, [olyan] szexjelenetekkel [ahol eltörik az ágy] találjuk szemben magunkat, ami végül egy felgyorsított terhességgel teljesedik ki… Nem vagyok kész arra, hogy ezzel egyszerre birkózzak meg.
RP: Hogy őszinte legyek, ez egy kicsit engem is megijeszt. Mikor hallottam a könyv cselekményéről, azt mondták: „Meglátod, állandóan szexelnek, ami néha heves. Jacob pedig beleszeret egy bébibe…” Elképedtem. Egy ilyen összefoglalás után azt gondolod, hogy ez a legzűrzavarosabb történet, de amikor olvasod már sokkal kevésbé megrázó. Azok számára, akik nem olvasták ezt a kötet, biztos vagyok benne, hogy ez lesz a legérdekesebb rész a Sagából. Ez már nem egy fantasztikus tinifilm, hanem egy furcsa dráma, ami néha elmerészkedik a horror irányába. Vannak olyan jelenetek, ahol Bella úgy néz ki mint egy alien. Mikor a baba elkezdi belülről felemészteni/felfalni, teljesen lesoványodik, és sápadttá válik. Kristenre ezt a szörnyű sminket kellett felkenni, így amikor megláttam azt kérdeztem a stábtagoktól, hogy „Biztos, hogy egy Alkonyat filmet forgatunk? Ez állítólag nem egy ártalmatlan film, ami minden korosztály számára nézhető lesz?”

PREMIÉRE: Ez David Cronenbergnek való. (Pattinson most forgatta a Cosmopolist, ami Don DeLillo regénye alapján készült.)
RP: Azt hiszem, hogy élvezni fogja ezeket a bizonyos jeleneteket, például azt amelyikben a fogaimmal harapok át a placentán. Egyébként ha ő csinálta volna meg, tuti hogy közeli snitteket alkalmazott volna…

PREMIÉRE: A Hajnalhasadás, azt hiszem a közönség újabb rétegét fogja meghódítani, kezdve azokkal akik látni akarják ezt a csavarokkal teli történetet.
RP: Megkapják a pénzükért azt, amit várnak! Ez egyébként vicces, mert nincs mégegy ilyen nagyságrendű film, amely ekkora kockázatot vállalna. De mivel a legőrültebb dolgok a történet nagy részén átívelnek, így lehetetlen hogy ezeket kihagyjuk a filmből. Minden nap egymásra néztünk, és azt mondtuk, „Azt hiszem nincs választásunk, ezeket a furcsa dolgokat le kell forgatnunk.” Nincs arra mód, hogy tompítsunk rajta.

PREMIÉRE: Szóval igazi szakértővé váltál a száj/fog császármetszésben?
RP: Kétség kívül ez volt a legszórakoztatóbb dolog, amit valaha is csináltam. Felemeltem a fejem és ilyen túrószerű anyag borított, vagy mi volt az. Mielőtt leforgattuk volna ezt a jelenetet, Stephenie Meyer, egy szülésznő, Kristen és Én leültünk egy orvossal arról beszélgetni, hogy hol kellene átharapnom ha ez a szituáció a valóságban felmerülne. A doki egy kicsit zavartan nézett ránk, majd azt mondta: „Nem hiszem, hogy ez a valóságban valaha is elő fog fordulni.” (Nevet.)

PREMIÉRE: Nagyon várom már, hogy láthassam.
RP: Én is, bár ennél a jelenetnél valószínűleg meg fogok halni a nevetéstől.

PREMIÉRE: Cáfolj meg ha tévedek, de úgy érzem, hogy a hisztéria a Saga körül kezd alábbhagyni, és mostmár normális életet tudsz élni…
RP: Nem, még nem. Los Angelesben ha valahová megérkezek minimum 40 másodperc múlva valaki kérni fog egy autogramot. Ez mind a Twitter miatt van. Ha az a weboldal nem létezne, nyugodtan lehetnék. Mikor egy pillantást vetek valakire látom, ahogy azonnal előkapja a mobilját… Tisztában vagyok, hogy én vagyok az elcseszett alak, és azzal fogom tölteni a napom hogy lerázzam az embereket. Ez frusztráló.

PREMIÉRE: Lázadás is kitört miattad Brazíliában mikor ott forgattátok a nászutas jeleneteket…
RP: Igen, egy mini-lázadás tört ki, és majdnem feltartóztattak minket. Még mindig nem tudom, hogy miért, de félelmetes volt. A bevándorlási ügyekkel foglalkozó srác azt mondta nekem: „Az én országomban vagy, a mi szabályaink szerint játszunk.” Én csak annyit mondtam, hogy „Amit csak akarsz, de hagy menjünk el a reptérről.” (Nevet.)

PRÉMIÉRE: Milyen volt a Hajnalhasadás utolsó forgatási napja, hisz négy Alkonyatos évnek intettetek búcsút?
RP: A teljes stáb utolsó forgatási napjakor Kanadában voltunk. Csak egy normális Hajnalhasadásos forgatási nap volt – tehát éjszaka forgattunk, hideg volt és esett… Mikor az első asszisztens bejelentette, hogy itt a vége, mindenki elszaladt a lakóautójához, anélkül hogy bárkinek is eszébe jutott volna inni egyet ennek örömére! De az én igazi utolsó napomra később került sor, ami csodálatos volt. A stáb egy részének el kellett utazni a Karib-térségbe plusz jelenetek rögzítése miatt. Csak Kristen és Én voltunk, aggodalom egy szál se… a tengerben forgattunk, nem kellett smink, se kontaklencsék. Nagyon meleg volt, így a nap végén kimentünk a tengerpartra a koktéljainkkal és néztük a napfelkeltét. Majd azt kérdeztem magamtól, hogy miért nem csináltuk ezt az utóbbi négy évben. Minden nehéz pillanat azonnal oly távolinak tűnt.

Az interjúkat készítette: Mathieu Carratier
Premiére Magazin - 2011. Szeptember
Fordította: A&B
VIA

2011. szeptember 5., hétfő

Seventeen Magazin - Taylor Lautner - Kívülről erős, belülről édes

   Taylor Lautner sokkal több, mint egy átlagos szépfiú. Igen, csillogó szemei, gyilkos mosolya, és esztelenül izmos teste elég ahhoz, hogy egy vérfarkasharapásért könyörögj – de a legellenállhatatlanabb tulajdonsága a szenvedélye. „Mindig 110 százalékot adok bele abba, amit épp csinálok, legyen szó akár a tanulásról vagy a fociedzésekről,” fejti ki. Azt hiszem erő felett, a vártnál jobban szoktam teljesíteni.” A 19 éves Taylor már sokat elért – még azelőtt, hogy elnyerte volna 16 évesen Jacob Black szerepét a Twilight Sagában. A michigani Grand Rapids-ban nőtt fel, Taylor karatézott, 10 évesen már többszörös világbajnoknak mondhatta magát. De már ekkor is szerelmes volt a színészkedésbe, majd 11 évesen a családjával Los Angeles külvárosába költöztek, így elkezdhetett meghallgatásokra járni. Ez az időszak nem tartott soká, hisz egy kasszasikerű családi filmben, a Cápasrác és a Lávalány kalandjai 3-D-ben kapott szerepet. Habár szereti a kamera, a filmgyártás megszállottjává vált, így a középiskolában egy olyan osztályba járt, ahol megtanulhatott ezt-azt a videók készítéséről. „Mindig is érdekelt a kamera-mögötti munka,” mondta. „Rendeznünk, írnunk, és vágunk kellet filmecskéket és videóklippeket – imádtam.” Ezen tapasztalat ugyanarra az útra terelte, mint a színész-producer szupersztárokat úgy mint Tom Cruise-t és Matt Damont – a bálványait. 
   Négy Twilight filmmel a háta mögött, az ötödik jövőre kerül a mozikba, Taylor hamarosan eléri eddigi legnagyobb teljesítményét: nem csak szerepel az Abduction címre hallgató akció-thrillerben, de saját produkciós cégén, a Quick Six-en keresztül a produkciós teendőkben is részt vesz. (A céget fantázia-focicsapata után nevezte el!) 
   De a munka nem az egyetlen amiért oda van – beismerte, hogy imádja ha van barátnője. „Rendkívül hűséges vagyok ahhoz, akivel randizom.” Hollywood kedvenceivel is járt már, úgy mint Selena Gomezzel vagy akár Taylor Swifttel. De mostanában minden szabadidejét Abduction-ös színésztársával, Lily Collins-szal tölti. Tökéletes úriember, így nem hajlandó a Lily-vel folytatott kapcsolatáról mesélni, de amikor a lány meglátogatta őt a címlapfotózásunkon Taylor boldogan úgy mutatta be mindenkinek, mint a barátnőjét. A fotózás közben Taylor minden szabad pillanatot kihasználta arra, hogy rámosolyogjon vagy csókot lopjon. Taylor egy tökéletes pasi: mikor nem olvasztja el a szíved, arra inspirál, hogy valósítsd meg az álmaidat. 

17: Mit voltál a középsuliban? 
Taylor Lautner: Kicsit talán kiközösítettként tekintettek rám. A focicsapatban nem voltak állandó barátaim, se a drámacsoportban, még a videókészítő-osztályban sem, mindig más emberekkel lógtam. Tudom, hogy a középsuliban ez nem volt normális dolog. A normális az, ha egy csoport, egy klikk tagja vagy. Én viszont imádtam mindig más emberekkel lenni és szórakozni, nekem így volt jó. 

17: Azt mondtad, hogy úgy tekintesz magadra, mint aki erő felett teljesít. Szerinted miért vagy ennyire koncentrált mindenben, amihez hozzáfogsz? 
TL: Ez a sportnak és a harcművészetnek köszönhető. Megtanított a fegyelemre, és a legfontosabbra – a kemény munkára. Nem fog a sült galamb csak úgy a szádba repülni. Sok munkába kerül oda eljutni, ahová szeretnél.

17: Gondolod, hogy az olyan emberek vonzanak, akik ugyanúgy hajtanak, ahogy Te? 
TL: Igen. Amikor az ember ellustul az feltétlenül visszaveti. Mi mind lustának érezzük magunkat egy ponton túl, de határozottan tisztelem azokat az embereket, akik keményen dolgoznak és akik elkötelezettek az iránt, amit szeretnek. 

17: Alakítod ezeket a srácokat a Twilight filmekben és az Abduction-ben, akik nem félnek megmutatni érzékeny oldalukat. Mikor kiabáltál utoljára? 
TL: Nem tudom, hogy kiabálós vagyok-e. Mindenkinek vannak egyfajta falai és gátolja magát. De én mindig igazán nyitott voltam az érzelmeim felé. Azt gondolom, ahogy egyre öregebb leszel, egyre komfortosabban érzed magad a bőrödben, és képes vagy úgy kimutatni az érzéseidet, ahogy fiatalon nem. 
17: Törték már össze a szíved valaha?
TL: Igen, persze. Ez egy olyan valami, amin mindenki keresztül megy. Mikor egy szakítás megtörténik, megbeszélem mindenkivel. A családommal és a barátaimmal különösen fontos beszélnem. Azt gondolom az egyetlen mód túljutni ezen, beszélni róla amint megtörtént. De aztán, nagyon fontos túllépni rajta és elfelejteni – mert eljön egy pont, amikor egyre többet beszélsz róla és ez csak egyre jobban megsebez téged. 

17: Kellett már valaha bármi drasztikusabbat tenned, hogy túllépj egy exeden? 
TL: Nem tudok ránézni azokra a képekre amin egy volt barátnőm vagy valami ilyesmi van. De szerencsére a dolgok mindig nagyon simán érnek véget számomra és képesek vagyunk ezt követően barátok maradni az exekkel. Semmi nem volt annyira durva, hogy nem akartam volna többet találkozni velük az életben, vagy töröltem volna a telefonszámukat. Szerencsés vagyok. 

17: Mit keresel egy lányban? 
TL: A hűség rendkívül fontos számomra. Szóval mindig olyan lányt keresek, aki hűséges – talán ez az első számú dolog a listámon. 

17: Lilyvel az Abduction szereplőválogatása alatt találkoztál egy évvel ezelőtt. Változott az első találkozás óta? 
TL: Ami bámulatos dolog Lily-vel kapcsolatban, hogy szuper-nyitott, vicces és „lökött” a kezdettől fogva. Határozottan nem változott semmit, mióta először találkoztam vele. Ami valószínűleg a leglenyűgözőbb vele kapcsolatban – nem félt önmaga lenni. 

17: Lily meghallgatásán, éreztél egyértelmű kapcsolatot kettőtök között? 
TL: Feltétlenül. Érezhetsz egyfajta vonzalmat vagy kapcsolatot, mikor első alkalommal olvasol fel egy scriptet valakivel. És teljesen ez volt a helyzet Lily-vel is. 

17: Miért fontos titokban tartani a részleteket Lily-hez fűződő kapcsolatodról? 
TL: Azt gondolom van néhány dolog, amit valóban meg szeretnél osztani mindenkivel, aztán van néhány, amit meg akarsz tartani magadnak, mert különlegesebbnek tűnik, ha csak Te tudsz róla. 

17: Hol látod magad öt év múlva? 
TL: Úgy hiszem így szokták mondani „Ha nem veszel célba semmit, nem is fogsz eltalálni semmit.” Szóval, ha nem tűzöl ki célokat, nem jutsz sehova. Azt hiszem nyerni egy Oscart a legnagyobb álmom. Sok csodálatos színész csinálja végig a karrierjét anélkül, hogy akár csak jelölve legyen. Úgy hogy ez határozottan az a cél, amit el szeretnék érni. Nehéz feladat, de törekedni fogok rá! 

Írta: Carissa Rosenberg Tozzi
*****
AZ OKOSTOJÁS 
„A középiskolát a forgatások közben végeztem el. És amilyen gyorsan csak tehettem beiratkoztam a helyi főiskolára, viszonylag gyorsan megszereztem 12-15 kreditet. Most viszont túl elfoglalt vagyok, de ha ismét több szabadidőm lesz nagyon szeretném folytatni a tanulmányaimat – a pszichológia érdekelne.”

ERŐLKÖDÉS NÉLKÜL 
„Az Abduction fizikailag kihívás volt számomra. Sosem boxoltam azelőtt, ezért gyakorolnom kellett néhány hónapot. Legutoljára akkor birkóztam, mikor hat éves voltam, úgyhogy dolgoznom kellett rajta. Majd ott volt a motoros felkészülés. Ültem néhány krossz motoron a New Moon-ban és az Eclipse-ben, de az Abductionben egy igazi utcai versenymotor volt. Nem vagyok a legnagyobb rajongója a motoroknak, klasszak és nagyon szórakoztatóak, de nagyon ijesztőek is.” 

VICCES SRÁC
„Szeretek szórakozni, de nem gondolok úgy magamra, mint aki vicces lenne. De nagy tréfacsináló vagyok, ezért sokszor hülyét csinálok magamból.” 

EGY SRÁC SZEMSZÖGÉBŐL… 
„Ha úgy alakulna pasi szemszögből egy lány barátomnak adnék párkapcsolati tanácsokat. De valószínű, hogy ez teljesen összezavarná. Az a jó, hogy a lány barátaim még ilyenben nem igazán kérték a segítségem… [Nevet.].” 

BESZÉLJÜNK A SZERELEMRŐL 
„Fontos, hogy egy kapcsolatért megdolgozz. Nem adhatott csak úgy fel, hisz azt csalódásként éled meg. A legfontosabb, hogy beszéljétek át együtt a dolgokat. A múltban ez számomra célravezető volt.”
A VISSZAFOGOTT HAVER 
„Még a szüleimmel élek, de nem az a fajta srác vagyok aki szeret sokat elmászkálni és szórakozni járni. Szóval átszoktam hívni a haverokat vagy én megyek át hozzájuk.” 

ÉNEKLÉS A ZUHANY ALATT 
„Hatalmas rajongója vagyok az összes énekversenyes showműsornak. Mostanában a The Voice-ért voltam nagyon oda. De nagyon várom, hogy az amerikai The X Factor elkezdődjön, főleg azért mert nagy Simon Cowell rajongó vagyok. Ami engem illett, szórakozásból szoktam énekelni, főleg a zuhany alatt mikor egyedül vagyok. Biztos vagyok benne, hogy mások sem akarnának énekelni hallani.” 

VESZÍTENI A SZERELEMBEN 
„A Breaking Dawnban mindenképp átérzem Jacob érzéseit. Mikor megkapja az esküvői meghívót, nem kezeli valami jól. Szerintem én sem tudtam volna jobban. Ha szerelemes vagyok egy lányba és azt mondja nekem, hogy valaki máshoz megy hozzá, az összetörne. És ez az, ami történik. Ez összetöri, tönkreteszi Jacobot.” 

AMULETT 
„Egy bizonyos focilabda sokat volt velem a forgatások alkalmával. Kényelmesebben éreztem magam ha ott volt velem, tudom hogy ez eléggé furcsán hangzik. Mindig vittem magammal és dobáltuk a szereplőgárda és a stáb tagjaival – amikor otthon vagyok a barátaimmal és a családommal is mindig ezt szoktuk csinálni!” 

*****
 MEGJELENT A SEVENTEEN MAGAZIN 2011. OKTÓBERI SZÁMÁBAN. 

 Fordította: Barbi és Ági (TLWeb)

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More