Entertainment Weekly - Breaking Dawn Part 1 ~ TwinformKönyvtár

„Augh, ez annyira furcsa és hátborzongató,” szomorkodik Kristen Stewart. Ez egy napsütéses csütörtöki délután San Diego-ban, és a 21 éves színésznő bevackolja magát Alkonyatos színésztársa ( a soha-fel-nem-vállalt-de-nyilvánvalóan-barátja), a 25 éves Robert Pattinson mellé. A színészek, Bill Condonnal (Dreamgirls) egyetemben – azon rendezővel, aki a kétrészes franchise-t, a Breaking Dawn Part 1-et és 2-őt (a mozikban 2011. november 17-től, illetve 2012. novemberétől) irányította – egy kávé mellett lazítanak egy hotel csendes lakosztályában, a zsúfolt Comic Con-os reggelük után. Legalábbis addig, amíg az Entertainment Weekly [riportere] el nem kezd hangosan felolvasni Stephenie Meyer Breaking Dawn című regényéből, a 2008-as bestsellerből, amely a két film alapjául szolgál, „Ez egyszerűen csak olyan furcsa, még nem tudtam túltenni magam rajta,” mondja Stewart utalva azon szavakra, amiket úgy véli, hogy már több ezer alkalommal olvasott, most hogy a Breaking Dawn mindkét részének forgatása befejeződött.

De ha furcsaságokról akarsz hallani, csak nézzük át mire fog sor kerülni a hamarosan bemutatásra kerülő filmben: Bella és Edward már oly régóta várt esküvőjére, (és a még inkább oly régóta várt) szenvedélyes beteljesülésre a nászútjukon, Bella terhességére egy félvámpír gyermekkel, aki gyorsuló ütemben növekszik, Jacob titokzatos kapcsolatára a meg nem született bébivel, és végül egy igazán kegyetlen és véres szülésre, amely Bella halálához vezet (valamiképp). Szóval arra kértük Condont, Stewartot és Pattinsont, hogy osszák meg a felolvasott részekkel kapcsolatos gondolataikat és érzéseiket – nem számít, hogy milyen furcsák is lehetnek azok.

A menyegző

„Én azonban elszakítottam pillantásomat a csupa virág mennyezettől, és a szaténhuzatú széksorok között kutattam, még inkább elvörösödve, ahogy felmértem a rám összpontosító arcok tömegét – míg végül rátaláltam, egy még több virágtól és még több fátyolszövettől roskadozó boltív előtt.” (3. fejezet – 60. oldal)

Bill Condon Kristennek volt egy listája. [Odafordul Kristenhez.] Nem tudom, hogy a forgatókönyvből jelöltél e ki dolgokat vagy ilyesmi, de azt volt a lényege, hogy „Ezek azok a jelenetek, amiktől tartok.”

Kristen Stewart Nem jelöltem ki, egyszerűen csak tudtam.

Condon Ezt soha nem fogom eléggé megérteni. Voltak olyan jelenetek, amiktől féltem – úgy mint, 'hogy csináljak meg egy ekkora jelenetet 27 vámpírral egy szobában?' – de az esküvőtől nem tartottam. Majd hirtelen megértettem. Enyém a felelősség azért, hogy képes legyek Bella érzéseit visszaadni.

Stewart Ez a rész a könyvben az a valami, amit már ezerszer olvastál. De különös módon - az első alkalommal mikor ott álltam a díszletben - érzelmes volt, látni mindent és mindenkit.

Robert Pattinson Igen, igazán édes voltál, mikor először megjelentél.

Stewart Oh, fogd be.

Pattinson Először én csináltam meg a jeleneteimet. Majd rádnéztem, Te pedig nem akartál senkire sem nézni. Vicces volt látni, ahogy az érzelmek hatalmukba kerítenek, szinte alig tudtam megmaradni az oltárnál, oda akartam menni és azt mondani neked, hogy „Ne csináld már, ne légy bolond.” [Nevet.]

Stewart Oda akartam szaladni az oltárhoz. A szó szoros értelemben húztam Billyt [Burke-öt, aki az édesapját alakítja.] Szóval igazi tortúra pont ezeket megnézni. Annyira labilis és érzelmes momentum volt – tiszta őrült voltam.

A nászút

„Mi történt velem? Nem értettem, miért tapad a bőrömhöz pelyhes, fehér hó. Megráztam a fejemet, mire fehér felhő szállt fel a hajamból. Egy puha, fehér darabkát két ujjam közé csippentettem. Egy tollpihe volt. – Miért vagyok csupa toll? – kérdeztem zavarodottan.” (5. fejezet – 100. oldal)

Condon Miután elkezdenek csókolózni a vízben, ez a rész követi. A kettő közötti történéseket homály fedi.

De úgy döntöttél, hogy a filmben benne lesznek a szexjelenetek.

Condon Oh, igen.

Stewart Képzeld el, ha nem? Istenem, ezt semmiképp nem léphettük meg. Természetesen meg kellett csinálnunk.

És a tollak, természetesen fontosak, hisz Edward a szenvedély hevében széttépi a párnákat. Pattinson Annyira szerettem volna hozzárakni egy sort. [Amerikai/Edward akcentussal.] „Szétharaptam a párnákat. Minden. Egyes. Párnát.” Majd elkezdene sírni. Mellesleg, reggel másmiatt kellene szégyenkeznie. Azok a gyönyörű párnák! Egyiptomi pamut! [Nevet.] Tönkretettem azt az ágyat!

Bella az Életet választja

„Edward az imént izének nevezte a kis rugdosósómat. Azt mondta, Carlisle ki fogja szedni. – Ne! suttogtam. Az előbb félreértettem. Egyáltalán nem örült a babának. Bántani akarja.” (7. fejezet – 145. oldal)

Pattinson Ez rész Edward karakterének egy kissé negatív oldalát mutatja be. Olyan elhamarkodott módon birkózik meg ezzel; hagyja, hogy a félelme dühvé alakuljon. Eléggé jó volt ezt eljátszani.

Condon Ez az egyik legerősebb pillanatod a filmben.

Mindkét karakter hirtelen másként kezd el viselkedni, úgy ahogy ezelőtt nem tapasztalhattuk.

Pattinson Sokkolják egymást. Ez a széria, amely az örök, halhatatlan szerelemről szól, amit semmi sem érinthet meg, hirtelen -

Stewart Bella mindig is szerette Edwardot, egyetértett azzal, amit mondott és gondolt, úgy vélte, hogy igaza van. De most van valami, amiben határozottan nem értenek egyet. Ezúttal nem követi esztelenül és vakon. Mindig is dacos volt. Ezt szerettem [benne].

Ez az a pont, ahol a film sötétebb hangulatúvá válik, igaz?

Condon Abszolút. Ott volt az esküvő és nászút, konfliktus meg sehol. Majd hirtelen ez megtörténik, Rob azt mondja, „Kiszedjük azt a valamit belőled.” Ez az egyetlen mondat a továbbiakban kihatással van a filmre.

Jacob látja Bellát (vért)´inni

„Bella a szájába vette a szívószálat, lehunyta a szemét, és az orrát ráncolta. Hallottam a vér loccsanását a pohárban, ahogy megremegett a keze. Egy másodpercig szívta, majd még mindig csukott szemmel halkan felnyögött.” (13. fejezet - 262. oldal)

Ez az a jelent, mikor Bella Jacobbal akar lenni – mert, ahogy később megtudjuk, a kislánya már vonzódik hozzá.

Condon Olyan volt, mint nézni Az elveszett frigyláda fosztogatóit, tudod mikor a kígyók jönnek és nincs kiút a menekülésre. Hogyan tudna Bella ebből a [szerelmi] háromszögből szabadulni? Úgy tűnt, hogy lehetetlen olyan megoldást találni, amikor Jacob nem veszítene. Majd előbukkant ez a lehetőség. Minden bizonnyal furcsa, ugyanakkor okos is. Mindig is szerette a kislányt, és a kislány is őt.

Stewart Libabőrös lettem!

Pattinson Ez eléggé hátborzongató azt kell, hogy mondjam. [Nevet.]

Stewart De én ezért szeretem ezeket a pillanatokat eljátszani, átélni. Élvezem őket. Mint például amikor Jacob leül a kanapéra, és azt mondja, „Ne nézz így rám.” De Bella nem tud ezen változtatni.

Pattinson Ó, ráadásul Én erre nem is gondoltam [hogy a még meg nem született baba okozza azt, hogy Jacobbal akar lenni]. Mert én úgy voltam, hogy 'Mi a szar ez a jelenet? Ez őrület.' Én már évekkel ezelőtt szakítottam volna veled.

Stewart Pajtás, nem emlékszel arra mikor szemtanúja voltál annak, ahogy kiabálunk egymással [később]? Jacob azt kérdezi, hogy „Nem te akartál mindvégig mellettem lenni?” Én meg, „De, igen.”, ő erre azt válaszolja, hogy „Ezek az érzések még nem múltak el?” A válaszom pedig azt volt, hogy „De igen, már réges-régen.”

Pattinson Ohhhh, igen.

Stewart [Pattinsonra mutat.] Hazudik. Mindezzel tisztában van, csak egyszerűen elfelejtette!

Pattinson Oh, fogd be. [Nevet.] Nézd, sok olyan pillanat van, mikor Edward úgy viselkedik, mint egy papucs. De az egész széria során.

Stewart [Nevet.] Tényleg így gondolhatod.

Pattinson Ülök melletted, én meg „A feleségem haldoklik, teljesen szétbasztam az életem és az övét is,” Jacob meg Bellának azt mondja, „Hé bébi, szerintem nem is nézel ki rosszul.” Én meg csak ülök ott egy vödörrel, amibe Bella bele tud hányni.

Stewart [Nevet.] Tényleg így viselkedik.

Pattinson De nem így kellene, az egész vödörnyi hányást Jacobra kellene zúdítania.

Stewart Most, hogy láttam belőle részleteket Bella és Jacob kapcsolata/vonzalma ebben a filmben jobb, mint bármikor is.

Pattinson [Szemrehányó pillantást vet Stewartra.] Ez nem fasza.

Condon Az utolsó jelenet, amit felvettünk az a Bella és a Jacob közötti tánc volt az esküvőn. Az utolsó felvételnél Jacob elmegy. Én elkiáltottam magam, hogy „Ennyi!”, majd utána Kristen elkiáltja magát, hogy „Jacob!”, megfogta a ruhájának alját és utánaszaladt az erdőbe, miközben azt mondja, „Gyere vissza! Ne hagyj el!”

Pattinson Ez szintén nagyon vicces dolog volt, Bellát engedni Jacobbal táncolni. Ahogy jobban belegondolok Edward egy hihetetlenül különös karakter. Abszolúte fogalmam sem volt, hogy miként játsszam ezt el!

Condon De ezt is remekül megoldottad!

Stewart [Pattinsonnak] Feltételeket állítasz fel! Úgy gondolod, hogy „Így és így kell eljátszanom és meg is vagyunk.”

Figyelted és kerested Edwardot.

Pattinson Igen, mert nem akarom, hogy komplett idiótának tűnjön. Ezek a bizonyos dolgok, mikor például Jacob megragadja a karját és nem engedi el. És mindezt a mi esküvőnkön, mielőtt táncolhattam volna Bellával! Ha ez a valóságban megtörtént volna, egy normális pasi abban a pillanatban megy, és úgy szétrúgja a másik srác seggét, hogy soha vissza se jön.

Stewart Ha ebben a sztoriban így történt volna, az nagyon rosszul jött volna ki.

Pattinson Edward az átlagos embereknél sokkal jobb előrelátással rendelkezik, ami az egyik legemberfelettibb tulajdonsága. Tisztában vele, hogy Bellából vámpír lesz, szóval úgy van vele, „Haver, néhány hét múlva úgy meg fogod szívni! Próbálkozz csak, ahogy akarsz!”

A vég / A kezdet

„A következő hang váratlanul és félelmetesen hasított belém. Mintha fémet vagdalnának darabokra. Ez a hang eszembe juttatta a tisztáson vívott harcot, annyi hónappal ezelőtt, amikor az újszülötteket téptük szét. Vetettem egy pillantást Edwardra, ahogy az arcát Bella hasára tapasztja. Vámpírfogakkal garantáltan át lehet rágni a vámpírbőrt.” (18. fejezet – 363. oldal)

Pattinson Igen, ezt megcsináltuk.

Stewart [Condonnak.] Beraktad már a hangeffektet alá?

Condon Igen.

Stewart Alig várom, hogy hallhassam.

Pattinson Aznap egy igen szórakoztató beszélgetésre került sor Stephenie-vel [Meyerrel]. Megpróbáltuk kitalálni az egész mechanikáját: Tulajdonképpen min is rágok át?

Stewart Oh igen, erről egy elég hosszú beszélgetést lefolytattunk.

A szülési jelenet volt az egyik, amit már alig vártál, hogy leforgassatok?

Condon Igen, valóban. Igazi horror volt. Azok az éjszakák bámulatosak voltak, igaz? Minden annyira valóságosnak tűnt. Ez mindenkinek egyfajta lökést adott.

Stewart Valójában olyan volt, mintha egy kibaszottul őrült filmet forgatnánk.

Pattinson Különösképpen úgy, hogy a legeslegnevetségesebb jelenet is kisülhetett volna belőle. Emlékszem, azt gondolva álltam neki, hogy „Oh Istenem, ez aztán érdekes lesz.”

Az interjút készítette: Sara Vilkomerson
#1168/1169 - 2011. Augusztus 19/26