About this blog

Entertainment Weekly - Breaking Dawn Part 1 - Őszi mozielőzetes

Az Entertainment Weekly-nek Kristen Stewart, Robert Pattinson és Bill Condon a Comic Con-on mesélt a Breaking Dawn Part 1-ről.

W magazin - Kristen Stewart megnyílik

"A tényleges utolsó jelenet után úgy éreztem, hogy bele tudnék ugrani az éjjeli égboltba és a testem minden pórusából fény áradna. Sose éreztem még magam olyan könnyűnek."

2011 Comic Con - Breaking Dawn Part 1 rajongói panel

Kristen Stewart, Robert Pattinson, Taylor Lautner,Bill Condon, Nikki Reed, Julia Jones, Elizabeth Reaser és Ashley Greene részvételével.

2011 Comic Con - Breaking Dawn Part 1 Sajtótájékoztató

Kristen Stewart, Robert Pattinson, Taylor Lautner és Bill Condon részvételével.

2011 Comic Con - Breaking Dawn Part 1 Sajtótájékoztató

Ashley Greene, Elizabeth Reaser, Nikki Reed, Julia Jones és BooBoo Stewart részvételével.

Entertainment Weekly - A nászutasok

Mintha csak tegnap lett volna, hogy Bella 17 éves volt, Edward pedig 103. A Twilight Saga most a végéhez közeledik az év végén bemutatásra kerülő Breaking Dawn Part 1-nal.

Harper’s Bazaar – Robert Pattinson és Kristen Stewart vad útja

Az Twilight-tal a fiatal színészek a reflektorfények kereszttüzében találták magukat. Most, hogy a New Moon-ban a karaktereik szétválnak, nem tudtak volna közelebb lenni egymáshoz.

Entertainment Weekly - Teljes Napfogyatkozás

A perzselően szenvedélyes franchise sztárjai összegyűltek, hogy kitálaljanak az új Twilight mozifilmről, Oprah-ról, szerteágazó karrierjükről és (igen) az egymás iránt érzet intenzív érzéseikről.

Nylon Magazin – Az Új Generáció

Ashley Greene – vagy Alice Cullen azoknak, akik őt csak a Twilight karaktere révén ismerik - olyasfajta jellegzetességgel rendelkezik, ami megnyer, elbűvöl egy egész szobányi embert.

Details Magazin - Robert Pattinson Twilight-on kívüli élete – Az elveszett fiú

A megasztár sajnálatát fejezi ki a 80-as évek pornójának elmúlása miatt, felfedi a trópusi betegségek iránti elragadtatását, és arról álmodik, hogy tapogatja egy nőstény elefánt – ismét.

Interview Magazin (2009) - Kristen Stewart

"Fura egy fiatal gyerektől elvárni olyat, hogy megmondja, a színészettel akar foglalkozni. Nem hiszem, hogy ez egy természetes hajlam volt részemről, inkább olyasmi, amibe beleszerettem."

USA Today - A Twilight rajongók Team Meyer pártiak

Mikor Stephenie Meyer besétál egy szobányi Twilight rajongó közé, nincs kétség afelől, hogy számukra vitathatatlanul ő a vámpír királynő.

Rolling Stone – Tindézser farkas

Taylor Launter vad utazása, a harcművészetektől az Újholdig

Interview Magazin – Kellan Lutz

Színész, akció-mozisztár, farmer, Calvin Klein alsónemű modell, és fejlődő motivációs előadó, Kellan Lutz a pillanat embere.

Usa Today – A stáb, amely mozgásban tartja a Twilight gépezetét

A színészeket nem hozta zavarba a sikoltozó imádata a többségében női közönségnek, akik sokan fekete Twilight pólóban voltak - mind a Team Edward, mind pedig a Team Jacob kellőképpen képviselve volt

Flare Magazin – Dakota Fanning

„Nem próbál meg gyorsan felnőni, sok embertől eltérően Hollywoodban. Az életében ott van ez a kettőség, mikor igazán felnőtt lehet és egy egész filmet visz a hátán, de ő is csak egy átlagos tizenéves lány."

2009. december 29., kedd

TÚ interjú Taylor Lautner-rel és Kristen Stewart-tal

Annyira klassz! Találkánkra Kristen-nel és Taylor-ral November 3-án délután 2 órakor került sor a mexikóvárosi Four Season Hotelben. Majdnem olyan volt mint egy álom, mikor láttuk Taylor-t a hotel kertjében fel-alá járkálni; koptatott farmert, szűk pólót és szürke bőrkabátot viselt. Fültől fülig érő mosolya idegessé és izgatottá tett. 20 perces várakozás után, eljött az idő, mellém ültek a színészek hogy boldogan válaszoljanak a kérdéseimre.

A hotelen kívül rajongók százai várnak rátok hogy az ablakon keresztül köszöntsétek őket. Hogy érzitek magatok az óriási siker miatt, miközben ennyire fiatalok vagytok?
Taylor: Azt hiszem ez mesés, mert semelyikünk sem számított erre. Mikor elkezdtük az első filmet, soha nem vártunk ilyesfajta reakciókat az emberektől. Ez nagyon ösztökélő. Lenyűgöző tudni, hogy ez a hatalmas rajongótábor támogat minket, és természetesen a rajongók végigkövetnek bennünket ezen az álmon.
Kristen: Nagyon motiváló, és ez arra késztet, hogy még keményebben dolgozz mint a kezdetekben, mert több ember fogja látni a New Moon-t. Főleg a fiatalok körében. Az az egyetlen dolog amire gondolni tudunk, hogy jó példát állítsunk a rajongóknak. Azt akarjuk, hogy mindent azoknak adjunk, akik oly sokat adtak nekünk is.

Ezt a filmet az új generációs vámpírok jellemzik, akik napközben is kimehetnek, és önmagukat „vegetáriánusoknak” nevezik. Szereted ezeket a változásokat?
Kristen:
Határozottan. A vámpírok új fajtája, akiket te is láthatsz ebben a filmben. Az vicces, hogy vámpíroknak nevezzük őket, mert nagyon emberiek még akkor is ha vért isznak. Úgy gondolom a gonosz ’hagyományos’ vámpírok igazán ódivatúak, és olyan dolgokon alapszanak amiket az emberek meséltek róluk. De az szuper hogy van egy olyan vérszívókból álló új csoport, ami ennyire fejlett. Szégyenkeznek amiatt, hogy szörnyetegek és küzdenek ez ellen. Két oldaluk van: egy nagyon emberi és egy nagyon állati oldal. Ez olyan mikor az önző, gonosz személyiség helyett azt választod hogy jó ember leszel. Nem hiszem, hogy a Twilight a vámpírok új típusát mutatná be, csak másokat, sokkal emberibb vámpírokat.

Mit élvezel a filmforgatásokon kívüli életedben?
Kristen:
Vicces mikor az emberek erről kérdeznek, mert az életem a munkám körül forog. Az a feladatunk hogy a rajongókra gondoljunk és hogy miért csináljuk azokat a dolgokat amiket csinálunk. Szórakozásképp gitározom, játszom a kutyámmal és a barátaimmal lógok, csak normális dolgokat.
Taylor: Megpróbálok a barátaimmal és a családommal lenni, sajnos nem volt sok időm erre. De a teljes színészgárda és a stáb nagyon közel került egymáshoz. Jól érezzük magunkat mikor a sajtóval találkozunk, sokat szórakozunk -
Kristen: Így van. Könnyebb így jól érezni magunkat, mert mindannyian a való életben barátok vagyunk, de nem látom őket olyan gyakran, mert mindannyian mint egy 45 percre élnek onnan ahol én lakom! (Nevet.)

Taylor, éreztél valaha is olyan szerelemet, mint amit Jacob érez Bella iránt?
Taylor: A szerelem irántad annyira lehetetlen? (kérdezi Kristen-t és elnevetik magukat)
Kristen: Uh… ez a válasz a kérdésre.
Taylor: Igen, határozottan. Szeretem a közöttük lévő kapcsolatot; kezdetben hogyan kezdik el mint barátok és ez végül valami többé alakul. Bella és Edward közötti kapcsolat teljesen az ellentéte, hiszen Jacob kapcsolata helyrerázta őt.

Srácok valaha gondoltátok volna hogy egy új trendet indítotok el, nem csak a filmek terén hanem a televízióban is? Sok vámpír TV show és szintén rengeteg könyv létezik ebben a témában.
Kristen:
Úgy vélem Stephenie egy olyan könyvet írt, ami nagyon eredeti és vonzó. Ez olyan valami, amivel az emberek még ezelőtt nem találkoztak, így ez valószínűleg arra késztett más embereket hogy azt mondják „Wow, talán mi is tudnánk ezt csinálni!”

Taylor, sok szó esett a fizikai átváltozásodról a film kedvéért, most láthatjuk hogy sokkal nagyobb vagy és a hajad is rövidebb…
Taylor:
Igen, mikor felajánlották ezt a szerepet a Twilight-ban a testemre koncentráltam, és tudtam hogy kihívás előtt állok. A változás amit láthatsz az egy teljes év eredménye, az edzőteremben eltöltött sok időnek, a jó és sok ételnek köszönhetem.
Kristen: Az átváltozása után, Taylor ráadásul másképpen mozog. Jacob egy édes, mókás kölyök, de amint átváltozik sokkal izmosabbnak tűnik, mintha megevett volna egy egész állatot vagy ilyesmit.

Klassz! Szeretnénk látni hogy a tested valóban olyan erős mint amilyennek látszik a filmben. Meg tudod mutatni nekem a bicepszedet?
Taylor:
Nem tudom… várnod kell amíg mozikba nem kerül a film, és akkor láthatod. (Nevet.)

Kristen, még ha nagyon is híres vagy vannak olyan dolgok amit az emberek nem tudnak rólad. Meg tudsz magadról osztani néhány érdekességet?
Taylor: Általában [Kristen] nagyon vicces, jól szórakozhatsz vele.
Kristen: Nem tudom… ezt szoktam mondani, mert minden alkalommal mikor a rajongókkal fényképezkedem, azt mondják „Mi van veled?”, de csak nagyon ideges vagyok és leizzadom. Ez kínos. Úgy vélem ez olyan dolog, amit nem tudnak rólam. Nem szeretek megosztani dolgokat amiket később mindenki tud majd. (Nevet.) De csikorgatom a fogam éjszaka.

Taylor, mit kell tennie egy lánynak hogy beleszeress?
Taylor:
Olyasvalakit szeretek, aki igazi és szórakoztató, egyszerűen ennyi. Szeretem a magasakat és a szőkéket. Nem szeretem az olyan lányokat, akik olyannak mutatják magukat amilyenek nem is.

Az emberek azt mondják, hogy a vámpírtörténetek túl erotikusak. Ez a helyzet a Twilight-tal is?
Kristen:
Úgy gondolom elsőre a lány nem a történet szexuálitásának tárgya, és az emberek nem tudják hogy mit gondoljanak, ez a jó szerelmi történet lényege. Főleg Amerikában. Az emberek megőrülnek, és úgy vélik ez kockázatos, hogy a fiúk a fő vonzerők. A Twilight Saga egy szerelmi történet, és úgy gondolom hogy lehet erotikus, de ennyi. Még nem is tudunk igazán egymáshoz érni a filmekben.
Taylor: Mikor átalakulunk farkassá, a ruhák széjjel szakadnak, szóval mindig hasznos rövidnadrágot viselni. Jobban szeretnek kis ruhákat hordani, mert mindig forró a testhőmérsékletük, szóval az a jó ha kevés ruhát hordanak. (Nevet.)

Mindketten nagyon fiatalon kezdtetek el dolgozni, van anekdotád, amiben elmesélnéd, hogy mi késztetett arra, hogy ezt csináld egész életedben?
Taylor:
Egy barátom ajánlotta, hogy próbáljam ezt ki, úgy döntöttem megpróbálom és szeretem ezt. Tudtam, hogy ez az amit igazán akarok. Mikor kölyök voltam sokat sportoltam, de soha sem gondoltam volna hogy ma itt leszek.
Kristen: Szintén nagyon fiatalon kezdtem. 9 évesen szerepeltem az első filmemben. Az egész családom ebben az [szórakoztató] iparban dolgozik. Kifejlesztettem a szeretetem, ami szükséges ehhez a munkához. Dolgoztam egy filmen, aminek a címe ’Speak’, ez volt az első alkalom hogy úgy éreztem önmagam vagyok, el kellett ezt a történetet mesélnem. 13 éves voltam mikor ezt a filmet csináltam, és ez késztettet arra, hogy ezzel foglalkozzam örökre.

2009. december 28., hétfő

A New Moon jelmeztervezője: Tish Monaghan Edward öltönyéről és Jacob ruháinak megnyirbálásáról

Azonnal azt érzed, hogy kedvelned kell egy olyan jelmeztervezőt, aki elismeri, hogy melegítőnadrágot visel, miközben veled beszélget vancouveri otthonából. Telefonon értük el Tish Monaghan-t, aki átvette a stylist feladatokat a The Twilight Saga: New Moon és az Eclipse filmekben, és arról beszélgettünk, hogy Edward hogyan kötött ki egy öltönyben, miért domborodnak ki Jacob izmai a pólókból (már amikor egyáltalán visel olyat), melyik részleg bízta meg azzal, hogy a farkascsapat farmer rövidgatyái legyenek extra szűkek, és hasonlók.

EW: Bárki, aki meghallgatta a Twilight DVD audiókommentárját tisztában van vele, hogy Robert Pattinson nem igazán volt a rajongója Edward tengerész stílusú kabátjának.
TM:
Nem rajongott a tengerészkabátért. Tulajdonképpen minden jelenetben olyat visel, és szerintem csak elege volt már belőle. Gondolom.(Nevet.) Csak szeretett volna egy kicsit felnőttesebb kinézetet. Akkoriban Edward a 11-edik osztályban volt, most pedig az érettségije évében jár, és egy kapcsolata is van. Akkor még pólókat, farmert meg tornacipőt hordott, most viszont Robert, a rendező (Chris Weitz) és én is egy kicsit elegánsabbnak, letisztultabbnak és férfiasabbnak szerettük volna ábrázolni. A vámpír karaktereknél én mindig visszatértem ahhoz az időkhöz, amelyben átváltoztatták őket, hogy lássam, van-e olyan részlet, amit bele tudok csempészni a kortárs öltözködésbe. Ő ugye az 1910-es években változott át. Természetesen abban az időben a férfiak öltönyöket, kabátokat, kalapokat, stb. viseltek. Ki kellett választanunk valami olyan ruhadarabot, ami jellemzi a karaktert és elegendő lesz ahhoz, hogy az egész filmen keresztül azt használjuk. A film legelején egy iskolai cuccban van, és utána már jön Bella szülinapi bulija és a katasztrófa kezdete. Szóval Edward ugyanabban a ruhában marad a film hátralevő részében. Én arra gondoltam, hogy csak egy keményített inget és egy nadrágot adok rá, de Robert öltönyben akart lenni.

Szóval kitaláltam egy modern, kortárs kinézetet, ami tetszetősebb lehet a számára és a hatalmas rajongói tábor számára is, egy igazán finom szabású darabot, és olyan szövetet, ami számomra egy kicsit a régi világot idézi – egy gyönyörű gyapjúszövet anyag, amit Angliából hozattunk. Szürke az alapszíne, ami elengedhetetlen a Cullen család által hordott hűvös tónusok között, de vannak benne érdekes kis kék pöttyök, ami szintén Cullen-es, és egy ici-pici rozsdaszín, ami különösen tetszett, mert Bella visel földszíneket, és ez egy kicsit őt is odakötötte az összképhez. Az öltöny alapanyagának jól kellett bírnia mindent, attól függetlenül, hogy milyen jelenetben szerepelt éppen: a házban a partin, az erdőben, vagy a Volturi termében. Meg kellett mutatnunk a használatot az öltönyön, és sokkal könnyebb egy olyan anyagot koptatni, aminek igazi textúrája van, mint egy darab sima gyapjút. Edward nadrágja kopott a térdeinél, össze is van gyűrődve.

EW: Nem tudom, hogy valaki is nézett-e a térdére, mikor éppen levette az ingét Olaszországban.
TM:
A rajongók nagyon izgatottak voltak, hogy ezt láthassák. Azt nem tudom, hogy Robert különösebben izgatott volt-e amiatt, hogy 1500 ember előtt kell szerepelnie. Szerintem ez elég nehéz volt neki. Igazából mi kipróbáltuk Edward-ot egy egyszerű fehér ingben is, az elhanyagolt külső egy lehetőségeként. Robert is ezt szerette volna – szerette volna valahogy kimenteni magát a helyzetből. De kellett valami olyan szín, ami feldobja egy kicsit a képet, így igazából mi festettük be az anyagot erre a gyönyörű tintakék színre. Ez nagyon jól kihangsúlyozta a fehér vámpír bőrét. Szerintem ez egy nagyszerű pillanat, mikor látjuk őt ezekben a ruhákban, amiket szeptembertől májusig viselt. Mikor megy, hogy feláldozza magát, akkor teljesen elhanyagolt. Rob és Chris azt akarták, hogy legyen az ingén egy hasíték a mellkasrészen, úgyhogy ezt is megcsináltuk. Tényleg nagyon tragikus figyelni, ahogy leveszi az ingét, mert tényleg arra készül, hogy feláldozza magát. Látszik, hogy már teljesen feladta. Leleplezi magát és teljesen sebezhető, leveszi az ingét és ledobja a lábaihoz, lesütött szemmel. Aztán jön Bella, aki belöki az ajtón. Egy igazán mozgalmas jelenet, és szerintem Robert nagyszerű munkát végzett ebben a jelenetben.

EW: A szakadás a mellkasánál azt akarja szimbolizálni, hogy kitépték a szívét, mikor azt hitte, hogy elvesztette Bellát?
TM:
Talán.(Nevet.) Nekem csak annyit mondtak: „Tépd el a mellkas közepén.” Én meg erre: „Biztos? Egyetlen ing sem szakad el így.” De azt mondták: „Igen.” Úgyhogy megtettem.

EW: Miért nem maradhatott ing nélkül a benti harci jeleneteknél? Miért került rá a palást?
TM:
Eredetileg a testőrök, akik elkapják őt kintről kellene, hogy jöjjenek – ezért adják neki a palástot. De a díszlet megváltozott és végül belül kapják el őt. Szóval így miért adták rá a palástot? Mert, hogy egészen őszinte legyek, nagyon klasszul néz ki a harci jelenet ezzel a hosszú, szálló anyaggal, ráadásul volt benne rejtett párnázás, hogy megvédje őt.

EW: Térjünk át a farkasfalkára. Könnyebb feladat volt őket öltöztetni, már csak azért is, mert nem viseltek pólót?
TM:
Így is sok ruhapróbát kellett tartanunk velük. Nagyon óvatosnak kellett lennünk azzal, hogy a nadrág hol esik a csípővonalra, mert biztosnak kellett lennünk abban, minden a helyén marad a futáskor is. Mindegyik színésznek megvoltak a saját kérései, de a vizuális effektekért felelős osztálynak is voltak kérései, mivel, ha az átváltozáskor nagy, laza, bő gatyát viselnek, az túl sok munkát és túl sok időt vett volna igénybe, hogy vizuálisan ezt eltüntessék a képről. Azt akarták, hogy a rövidnadrágok olyan testhezállóak legyenek a lábakon, amennyire csak lehet, ezzel szemben a fiúk természetesen hajlottak arra, hogy minél bővebb fazonú nadrágot vehessenek fel, hogy ne úgy nézzenek ki, mintha forrónadrágot hordanának. (Nevet.) Szóval ha tudtam, hogy át fognak változni, akkor szűkebb fazont adtam rájuk, ha pedig nem kellett átváltozniuk, akkor adhattunk rájuk olyat, ami egy kicsit bővebb és hosszabb. Sok volt a Levi’s-ből, az American Eagle-ből, az Old Navy-ból. Őszintén szólva, megpróbáltam olyan helyen vásárolni, ahol azt gondoltam, hogy a farkasok is vásárolnának. (Nevet.) Úgyhogy elmentünk a Wal-Mart-ba. Ez eredeti elképzelés az volt, hogy bármikor, amikor vadászni mennek, akkor a nadrágok tönkremennek, mert átalakulnak farkassá. Szóval mindegyikőjüknek van egy kis titkos helye, ahol elrejti a ruháit az erdőben, ahová meztelenül futnak el. (Nevet.) Mi ezt képzeltük el. A fiúknak korlátlan választékú rövidnadrágjuk volt.

EW: És vajon fordítottál-e külön figyelmet arra, hogy Jacob pólóinak ujja hogyan mutat a bicepszén? Mert jó munkát végeztél.
TM:
Természetesen. Minden darab úgy volt szabva, hogy a karizmai igazán látszódjanak. Van egy jelenet, amikor a motort szereli és az izmai tényleg nagyon nekifeszülnek a kockás ingének, amit visel. Nagyon erősnek és kidolgozottnak néz ki és ezt próbáltuk elérni a pólóknál is. Nem is lehetett másképp, mivel ugyanaz volt a színész, így igazán meg tudtuk mutatni, hogy hogyan néz az ki, ha valaki hirtelen 15 centit fölszed magára. Úgyhogy Chris zseniális ötlete volt az, hogy szabjuk át a ruháit, hogy az ujjakat egy kicsit rövidebbre és szűkebbre vegyük – hogy úgy tűnjön, mintha néhány hónap alatt kinőtte volna a ruháit és még nem volt ideje újakat beszerezni. Találtunk olyan pólómárkákat, amik jól illettek rá, alig igényeltek igazítást és igazodtak a földszínekhez – ilyenek voltak a Gap, a Banana Republic, az American Apparel, a Levi’s. Kipróbáltunk néhány drágább pólót is, de azokban túl cukinak látszott.

EW: Mesélj a Volturi öltöztetéséről.
TM: Tudtam, hogy van egy olyan jelenet, mikor látunk egy 1700 körüli festményt, ami aztán megelevenedik és láthatjuk őket, amint besétálnak a termükbe és felöltik a palástjukat. Nagyon fontos volt, hogy megtaláljuk a megfelelő formát, hogy meggyőzzük a nézőket arról, hogy azok tényleg bírósági köpenyek, mert ők ülnek az ítélőszékben. Sok kutatást végeztem a bírósági öltözeteknél, sok vallásos festményt megnéztem az 1300-as, 1400-as évekből. Mindhárom fő Volturi tag részére – Aro (Michael Sheen), Caius (Jamie Campbell Bower) és Marcus (Christopher Heyerdahl) – ugyanolyan formájú ruhát készítettünk fekete gyapjúból, de másfajta elrendezéssel.

EW: Van bármi jelentősége Caius sáljának?
TM:
Helyesen nézett ki. (Nevet.) Le volt írva a forgatókönyvben, hogy Aro egy öltönyt viselt, és az a legfeketébb fekete volt, mivel a színskálának van egy bizonyos hatalmi szerkezete és a legerőteljesebb szín a fekete. Szóval szerettem volna, hogy legyen a feketének egy részlete Caius-on is, de szét is akartam egy kicsit választani őket, hogy Aro jelenhessen meg a legfeketébben. Annyira sok szürke és világos kő van abban a Volturi teremben, hogy akartam egy kis piros részletet becsempészni a kint zajló vallásos fesztiválból a beltérbe is. Emellett pedig az egy nagyon szép anyag volt, amit a Little India-ban kaptam fel.

EW: Beszéljünk a lányokról. Rosalie és Alice?
TM:
Nem volt sok lehetőség arra a New Moon-ban, hogy belemélyedjünk Rosalie háttértörténetébe, de azt tudjuk, hogy leérettségizett. Csak otthon látjuk őt, és otthon pont úgy öltözhet, ahogy akar. Visszatérve abba az időbe, amelyből ő származik, az egyik ikon, akiről Nikki Reed és én beszélgettünk Veronica Lake volt. Érzéki, csillogó, egyensúlyban van a szőke hajával. Alice természetesen még mindig középiskolás és neki nagyon stílusos kinézetet adtak a Twilight-ban, úgyhogy ezt szerettem volna továbbvinni. Olyan cuccokat akartunk, ami helyes rajta és nőies, több figyelmet szentelve a részleteknek, mint a kis rövidujjú kabát, a kézmelegítők és a sál a nyakában. Számomra ez mind olyan kis segítségnek tűnt, ami elfedi a testének azon részleteit, amik esetleg szikrázni tudnának. Mikor Olaszországba ment, Audrey Hepburn járt az eszemben. Van ez a lány, aki egy Porche-t vezet, ami eredetileg lehajtható tetejű lett volna, úgyhogy szerettem volna egy szép sálat a fejére, nagy napszemüveget, kis caprinadrágot. Mikor megemlítettem az egész Audrey Hepburn kinézetet Ashley-nek, ő azt mondta: „Úristen, ő a példaképem!” A legviccesebb dolog, amit valaha láttam az volt, mikor Ashley ácsorgott a kaszkadőre mellett Montepulciano kövezett utcáin, Olaszországban, mindketten ugyanúgy felöltözve. Ashley gyönyörűen nézett ki, sápadt, tündérkés, rajta a fejkendő, a piros kesztyű és egy Michael Kors kabát, a kaszkadőre ugyanebben, de a tipikus olasz orral és sötét szem alatti karikákkal. Annyira vicces.

EW: Mi volt az elképzelésed Bella kinézetéhez?
TM:
Szerintem az előző jelmeztervező igazán sikeresen megragadtam ennek a lánynak a lényegét, aki egy kicsit oda nem illő és felkészületlen mikor Arizonából az északkeleti partra érkezik. Folytatni akartam azt a kinézetet, hogy ő egy gyakorlatias lány. Nem csábításhoz öltözködik, csak magára vesz valamilyen kabátot, ha hideg az idő, rétegesen öltözködik, mert valószínűleg jobban fázik, mint az ottani lányok általában. A Kristen-nel való megbeszéléseken kiderült, hogy ő is egy kicsit felnőttesebb külsőt szeretne, egy kicsit összeszedettebbet. A film elején, amikor boldog és szerelmes Edward-ba, akkor a színekben is összhangban akar vele lenni, megjelennek a hűvös árnyalatok. Mikor Edward elhagyja, tulajdonképpen belesüllyed a zavarodottságba, túl nagy ruhákat kezd hordani, és bármilyen régi cuccot magára vesz. De az a bármilyen régi cucc, amit ráadtunk mind földszínekben volt (Jacob világából). Nem hoztuk vissza a hűvös színpalettát egészen addig, míg újra találkozik Edward-dal.

EW: Melyik az a ruhadarabja Bellának a New Moon-ban, amit szerinted mindenki akarna?
TM:
Volt egy zöld inge a Boy by Band of Outsiders-től, amit a film végén visel Olaszországban, ami úgy néz ki, hogy sok embernek tetszett.

EW: Végül, melyik az a szereplő, akinél a legnagyobb kockázatot vállaltad?
TM: Laurent. Chris Laurent-nél és Victoriánál si egy kicsit elegánsabbat akart és kevesebb rock ’n roll-t. Laurent-nak volt egy bőrkabátja, egy klassz nadrágja, és mezítláb volt, én meg adtam rá egy öltönyt meg egy szuper cipőt. (Nevet.) Mi csináltuk az öltönyt, de azt mondanám, hogy az ihletet Alexander McQueen adta Laurent-hoz. Nem mentem olyan messzire, mint szerettem volna. Volt egy elképesztő hosszú kockás moherkabát a tarsolyomban, de az túl kockázatos volt. Még a végén túl homokosan nézett volna ki. Az a helyzet ezekkel a vámpírokkal, hogy ők igazából hajléktalanok, szóval a legutóbbi zsákmányolásukkor szerzett cuccokat veszik fel. Ő is talált valakit egy nagyon klassz öltönyben Seattle belvárosában. (Nevet.)

EW: Utolsó kérdés: Mit tudsz nekünk elárulni az Eclipse-ben látható jelmezekről?
TM: Visszamegyünk az 1700-as évekbe, és létrehozzuk az egész Quileute törzset. El kellett mennem múzeumokba, és utánanéznem azoknak a ruháknak, amiket a temetkezési helyeken találtak, és elolvastam tengerészek naplóit, hogy láthassam, milyenek voltak az indiánok akkor, mikor először találkoztak velük az északkeleti parton. Aztán megalkottuk a vámpírokat a polgárháború idejéből, csináltunk jeleneteket 1930-as díszlettel, aztán ugye elkészült a kortárs világ is, meg volt még egy látomás-jelenet a Volturi-ról, amint Forksba repülnek a magángépükön. És persze volt az újszülött vámpírok serege. Ez egy nagyon klassz jelenet.

2009. december 23., szerda

Rolling Stone Magazin: Taylor Lautner vad utazása

Tinédzser farkas
Taylor Launter vad utazása, a harcművészetektől az Újholdig

Neil Strauss által

„Szívtál valaha egy csík kokaint?”
„Egy csík kokaint?!” kérdezi a 17 éves Taylor Lautner. „Nem. Soha nem fogyasztottam semmilyen kábítószert.”
Az észak-hollywoodi Xtreme Harcművészet központjának tornaszőnyegén ülünk. És megpróbálunk, olyan keményen amennyire csak tudunk Lautner-en valami piszokságot találni.
Két nappal korábban Lautner befejezte Vancouver-ben az Eclipse forgatását, Stephenie Meyer tinédzser románcon alapuló bestseller könyvsorozatának, a Twilight-nak a harmadik részét, mely egy szerelmi háromszögről szól egy csonka családból származó lány, egy túlvédelmező vámpír - akinek intimitási problémái vannak - és egy baráti szerepbe ragadt szerelmes vérfarkas között.
Mint minden 16 év alatti tudja, Lautner az utóbbi férfiállatot, Jacob-ot alakítja. 8 hasizommal. Napbarnított, finoman kidolgozott arccal. Hófehér mosollyal. És fedhetetlen Disney-szerű hírnévvel, amit megkísérelünk lerombolni.
Habár L. A. közelében él évek óta, különös módon nem volt ötlete, hogy hol csináljuk meg az interjút. Úgyhogy azt javasoltam, hogy el kellene menni meglátogatni azt a személyt, aki pályafutásának a kulcsa, aki nélkül ez nem lett volna lehetséges: Mike Chat az, akit a kék Power Ranger-ként ismerhetünk, és több mint fontos Lautner számára, az Xtreme Harcművészet alapítója, a színpadi harcok iskolájáé, ami a 11 éves világbajnok karate-bajnokot átváltoztatta egy 17 éves szupersztárrá, a rajongások tárgyává. A stúdión kívül, a 11 éves Lautner-ről három életnagyságú fotó díszíti az üveg ablakokat. És három paparazzi várt rá hogy felbukkanjon.
Lautner egy fekete Xtreme harcművészeti trikót visel hozzá illő szabadidőnadrággal. Ahogy a kikérdezés sorozata folytatódik, egyre inkább kényelmetlenebbül érzi magát.

Még egyszer sem szívtál marihuánát?
Nem.
Mi a helyzet a cigarettával?
Nem.
Nem is próbáltad letüdőzés nélkül sem?
Nem.
Letartóztattak már valaha?
Nem.
Mit szólsz a blicceléshez? Mi az a legrosszabb közlekedési szabálysértés, amit valaha is tettél?
Soha nem tettem ilyet. Wow. Ez érdekes.
Vizeltél már le köztulajdont? Előfordult valaha is?
Köztulajdont?
Például sikátorban vagy egy parkban egy padot.
Azt hiszem erdőben, ligetben vészhelyzet esetén.
Ez nem számít. Mi a helyzet az ivással? Voltál már valaha részeg?
Nem.
Gyerünk, ezt nem hiszem el.
Mindenre csak nemmel tudok válaszolni.
Rendben, szóval voltál már ezelőtt részeg és láttál már pornót is.
Rendben, rendben. Igen, rajtad áll az értelmezés.
Szóval ha voltál már részeg, mi a gond azzal ha ezt elmondod? Nincs ezzel semmi baj.
Kérdezhetek valamit?
Persze.
Mit csináltál Zac Efron-nal mikor meginterjúvoltad?

Taylor Lautner nincs hozzászokva az ilyesfajta interjúhoz. Egy teljes napot fogunk együtt tölteni, harcművészkedni, paparazzikat elkerülni és steak-et enni. És beszélgetni. Sokat.
Ez egyszóval: furcsa lesz.
Ez azért van, mert Lautner nem igazán egy sztár. Most ő egy jelenség. Otthonán kívül, ahol a szüleivel és húgával él, nem kevesebb, mint 12 paparazzi jármű leselkedik. Három könyvet írtak róla, számtalan rajongói honlapja van, és minden héten a bulvárlapok friss spekulációkat tálalnak Taylor Swift-tel való kapcsolatáról. Minden rajongó és újságíró vadászik rá, megszállottai, de nem igazán láttuk még másban. Néhány szerepet kivéve, színészi tapasztalatai négy kifogástalan a sorozat első adaptációjának, a Twilight jeleneteitől eltekintve igen korlátozottak.
Lautner messze kiemelkedően többet szerepel a folytatásban, a New Moon-ban, majdnem annyi vászon-időt kap, mint a tűnődő Robert Pattinson, aki a vámpír Edward-ot alakítja. „Ez bárkivel megtörténhetett volna, aki Jacob-ot játssza.” mondta szerényen Lautner. „Eléggé szerencsés voltam ahhoz, hogy én legyek az, aki megkapja ezt a lehetőséget. Annyira hálás vagyok. Ez a Twilight. Ami engem illet, ez nem én vagyok.”

Lautner-nek eredetileg nem feltétlenül kellene szerepelnie a New Moon-ban, mert a két könyv között, a karaktere átváltozik egy pöttöm fiúcskából egy hatalmas férfivá. Tehát amint a Twilight forgatása véget ért, mielőtt az új rendezőt megbízták volna a New Moon rendezésével, Lautner elkezdett felkészülni a szereplőválogatásra – protein shake-et ivott, minden két órában evett és addig edzett, amíg 20 fontnyi izmot magára nem szedett. Színésztársai kiálltak Lautner mellett, Chris Weitz-től, a New Moon új rendezőjétől ígéretet kapott ha felszed még 10 fontnyi izmot, ezt ő teljesítette, nem csak a szerepet nyerte el, de a tinédzser lányok szívét is.
„Sok figyelmet kap, mert izmos.” mondta Kristen Stewart, aki Bellát alakítja a Twilight filmekben, és aki Lautner legközelebbi barátjává vált a forgatáson. „De úgy vélem, amint kijön a film, az emberek rájönnek, hogy nem ezért kapta meg a munkát.”
Habár a hírnév Lautner számára később jött el, mint Stewart és Pattinson számára, úgy tűnik sokkal könnyebben kezeli. „Nézz Kristen Stewart-ra és Robert Pattinson-ra, és a sikerük miatt szerencsétlennek tűnnek.” mondta egy hollywoodi producer. „Taylor olyan, mint egy kölyök a cukorka boltban. Nagyon boldog és izgatott.”

„Láttad a New Moon-t?!” kiált fel vadul vigyorogva Lautner. „Még nem láttam a filmet. Milyen volt a CGI? Hogy néznek ki a farkasok? Mi a helyzet a hátraszaltóval a végén, mikor átalakulok farkassá?”
Egy tornaszőnyegen áll az Xtreme Harcművészeti stúdió egyik sarkában. A film három hétre van a bemutatás dátumától, a végső vágást még mindig csinálják. „Szóval csak ugrok és átváltozok farkassá?” folytatja a kérdések sortüzét, amint elvégez egy tökéletes dupla szaltót.
Odamegy Chat-hez, a vékony, szívós és izmos kínai-thai-amerikaihoz, aki fiatalabbnak néz ki a 34 événél. Chat korábbi harcművészeti bajnok és színész, akinek XMA technikáját 725 iskolában engedélyeztették országszerte. Nehéz eldönteni vajon Chat mint nevelési lépcsőfokként gondol a színészetre, vagy vajon azt reméli, hogy a tanítványai a TV show-kban és filmekben segítik harcművészeti stílusának népszerűsítését. Akárhogyis, fontosabb a klassz kinézet, mint a harc, az Xtreme Harcművészet ezen az úton jár.
„Mutass neki egy bo-t.” utasítja Chat. A kapcsolat mentor és a tanítvány között szokatlannak tűnik. Lautner Chat messze legnagyobb sikertörténete, de túlnőtt az Xtreme Harcművészetek világán, évek óta nem versenyzett. 5” 9’ magas (kb. 182 cm), jó felépítésű de távol a hatásostól, Lautner úgy tűnik az engedelmes tinédzser és független felnőtt szakadéka között balanszírozik.
Lautner felveszi a bo-t és nyugtalannak tűnik, hogy nem csinálhatja ezt többé. Ennek ellenére elkezdi forgatni a kezeiben, a háta mögött és a feje felett mintha soha nem akarna megállni. Ez az, amit gyakran tesz: aggódik, hogy belebukik valamibe, majd megerőltetés nélkül ér el sikert.
„Az emberek azt mondják azért van ott, ahol mert kapta.” mondja Chat amint a bo helikopterként elmosódik. „De ezért keményen dolgozott. Gyakorolt, mint egy fegyelmezett Elit Kommandós.”
„Ez emlékeket hoz elő.” mondja Lautner. „Emlékszem minden héten 6 napot edzettem, 4 órát egy nap a bo-val. Iskola után, szerettem kijárni a kosárlabda-pályára és csak gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni.”
Kétféle gyereksztár van: a Lindsay Lohanek és a Zac Efronok. A Lohanek csonka családból jöttek, valamilyen módon elhagyatottak, szemtanúi vagy áldozatai a durva bánásmód bizonyos formáinak. Az Efronok két szülő mellett nőnek fel, akik szeretik és támogatják, illetve valamiféle vallásos hitben nevelkedtek. A Lohanek a bulvárlapokon végezik, mindenféle hülyeséget és pusztító dolgot tesznek önmaguk és mások ellen, általában kábítószerekkel, alkohollal tömik magukat és önbecsülés problémáik vannak; az Efronok hajlandóak a kemény munkára, ellenzik hogy figyelmet szenteljenek a magánéletükre, és távol maradnak a club-októl, drogoktól és a rendőrautók hátsó ülésétől. A Lohanek érdekesek, de instabilak és lehangoltak, míg az Efronok unalmasak, de földhöz ragadtak és boldogok.
Lautner leginkább egy Efron. Édesapja Dan, repülőgép-pilóta, klinikai pszichológus diplomával. Édesanyja, Deb projekt menedzser Herman Miller-nél, az irodai berendezéseket gyártónál. Még mindig házasok, rendszeresen vitték Lautner-t katolikus templomba, kiskora óta támogatták és megtanították neki a kemény munka-etikát és erkölcsösséget.
„Szülőként az a kulcs, hogy elmondjuk neki mi a fontos az életben, mert az nem a filmsztárokról szól.” mondja Dan Lautner. „Elmondjuk Taylor-nak ’Megkaptad ezt a lehetőséget. Légy hálás érte, mert egy nap ez eltűnhet.’”
A pénz nagy részét, amit Lautner megkeresett inkább berakta egy bankba mintsem hogy elszórja extravagáns dolgokra. Azt a parancsot kapta a szüleitől, hogy folytatnia kell a tanulmányait, tekintettel a kaliforniai középiskola előmeneteli vizsgájára, majd azonnali beiratkozásra az állami főiskola távoktatási kurzusára.
Stewart azt mondta, hogy a tulajdonságai közül az egyik, amit irigyel Lautner-ben az, hogy képes koncentrálni a pillanatra anélkül, hogy túl önelemezővé válna vagy nagyobb kérdéseken morfondírozna. Olyan belső nyugalommal és megbízhatósággal rendelkezik, ami meglepő az ő korában, és hajlamos arra, hogy a sűrű, alacsonyan ülő szemöldökével kommunikáljon, mint szavakkal. Időnként szófukar természete zavaró: olyan kérdésekre, amelyek mélyebb gondolatokat igényelnek egy mosollyal vegyített „Értelek,” (amit 18-szor mondott, mint egyetlen választ a kérdésre) vagy a „Rendben,”-t (9-szer). Meg néha egy „Oh, istenem,”-et (3-szor). Amiket érts úgy, hogy „Értem, de nem fogom megválaszolni vagy nem tudom hogyan válaszoljak.”
Néha udvariasan és látszólagosan megfeledkezik a válaszokról, ezért néha úgy tűnik, mintha Lautner sajtótanfolyamon tanulta hogyan játssza ki a válaszokat. De ha valaki beszél az édesapjával is – rájön, hogy ugyanolyan hanglejtéssel és ugyanolyan határozatlansággal válaszolja meg a kérdéseket. De természetesen mindketten ugyanazon média-training-en vettek részt.
Lautner soha nem tervezte hogy színész lesz, magyarázza amint Chat stúdiójának emeleti társalgójában ül. Edzőruháját lecserélte fekete bakancsra, szűk farmerra és fekete testhez álló háromgombos pólóra. Mint mondja a szenvedélye a sport volt: a foci, a baseball és főleg a karate, amit hat évesen kezdett el tanulni Fabiano Karate iskolájában a michigani Holland-ban. A következő évben, egy versenyen Lautner könnyűszerrel nyert három első helyezett trófeát – és egy életre szóló élményt.
Lautner és az apja elmentek egy szemináriumra, amit Chat vezetett az Xtreme Harcművészetekben, és Taylor-t lenyűgözte: „az ugrás és szaltó és ezen klassz trükkök” gondolata, mint mondja messze felülmúlja a karate-szórakozást. Utána a páros beszélt Chat-tel, aki lemondta nekik hogy tart egy hatnapos tábort az UCLA-n (University of California – Kaliforniai Egyetemen) két hét múlva. Tehát Lautner lehatározta, hogy részt vesz ezen. Ő volt a legfiatalabb tanítvány.
„Edzettük a kölyköket, hogy megtalálják a terhelhetőségi pontjukat.” mondja Chat. „Mindenkinek van terhelhetőségi pontja. De Taylor-t át tudtuk tolni a terhelhetőségi pontján. Néha több volt mint gyakorlás, mikor a lábai reszkettek és sírt, hogy ő ezt nem akarja csinálni. De meghozta az elhatározást és azt mondta ’Rendben, ez az amit tennem kell.’”
Most Lautner azt mondja, hogy az intenzív edzés „felkészített az életemre. Magabiztosságot adott, fegyelmet és kemény munkát. Chat elmondta nekem ’Ha nem adsz bele 110 százalékot, nem fogsz eljutni sehová.’”
A kemény munka és a fegyelem Lautner-t három bajnoki címhez vezette az Xtreme Harcművészetekben. És mivel sok tanítványa dolgozott filmben, Chat egy napon felvetette ezt az ötletet Lautner-nek és a szüleinek.
„Először ez megrémített minket.” emlékszik vissza Lautner. „Azt mondtuk ’Nem, ez nem nekünk való.’ Én azt mondtam ’Ragaszkodom a sporthoz.’ De valami oknál fogva, ez a srác hitt bennem. Azt mondta, hogy egy hónapon keresztül befogad minket a házába. És segít felkészíteni a meghallgatásokra.”
Elsőre Lautner édesapja aggódott és visszautasította Chat meghívását egy évig. De aztán úgy döntött nem fog fájni ha megpróbálják egy hónapig és meglátják mennyi potenciál van ebben. Lautner nagyapja, a nyugdíjas Shell Olaj munkás, kissé túl lelkes volt. Chat így emlékszik vissza „Mindig oldalra vonszolt és azt mondta ’Ki kell szabadítani ott L.A.-ben. Tudod, kell neki egy kis rálátás a dolgokra.”
Szóval Lautner, édesapja, édesanyja és a testvére felköltöztek hogy Chat-tel és a családjával éljenek. Két nappal előtte még azt gondolta [Taylor] hogy visszamegy Michigan-be, Lautner megkapta első visszahívását – a Fox TV Oliver Beene pilot [kísérleti] részére. És bár nem kapta meg a munkát, ez szükséges bátorítás volt neki és családjának, hogy ezt kell [Taylor-nak] csinálnia.
Kilenc évesen, Lautner elkezdett ingázni Michigan és L.A. között, a meghallgatások és harcművészeti edzések miatt, végül is ez vezetett első állásához, a Nickelodeon Fecsegő Tipegők fimjének spotjában.
Mikor Herman Miller bezárta michigani üzemét, Lautnerék elhatározták elhagyják Midwest-et, Lautner komolyabban folytathatta a színészkedést. Édesanyja munkát talált, mint menedzser egy szoftver-fejlesztő cégnél, és a család L.A. külvárosába költözött. Hamarosan, Lautner rövid vendégszerepet kapott egy TV sorozatban - a The Bernie Mac Show-ban, a Frosted Falkes reklámjait is ő csinálta és a Scooby-Doo és Charlie Brown rajzfilmekben feltűnik mint szinkronhang. Már korán, Lautner ragyogó fehér fogaival, vastag fekete hajával, napbarnított arcával és lapos orrával tipikus népszerű gyerek volt, az atléta, a zsarnok és a szerelem tárgya majdnem minden show-ban. Ilyen volt a valódi életben is? „Nem hiszem.” mondja Lautner. „Határozottan tudom, hogy soha nem voltam ilyen rendkívül magabiztos.”
Nyugtalanul megmozdul. „Mert színészkedtem,” mondja, „mikor az iskolában voltam egy kicsit terrorizáltak. Nem fizikai terrorizálás volt, de az emberek gúnyolódtak azon amit csináltam… csak azt kellett magamnak mondanom nem fogom hagyni hogy ezt tegyék velem. Ez az, amit szeretek csinálni. És folytatni is fogom.”
2005-ben, elnyerte Cápasrác szerepét a Cápasrác és Lávalány kalandjai 3-D című filmben. Lautner és a családja úgy gondolta ez lesz a nagy áttörés. Különösen mikor ezután beválogatták a Tucatjával Olcsóbb 2 stábjába. De ahelyett hogy a siker megrészegítette volna, mindkét film megbukott.
Így, ezen filmek után, Lautner egy lassú periódusba lépett. De ezután, 2008-ban, a karrierje újra elkezdődött: megkapta azt a szerepet, amiben Christian Slater fiát alakítja a rövid életű My Own Worst Enemy-ben és elkezdte forgatni egy filmet, a Twilight címűt mely alapja egy kultikus-vámpír szerelem.
„Senki sem tudta mi lesz a Twilight-ból” mondja Lautner. „Senki. Azt hittük csak a könyv rajongóinak készítjük. Az emberek folyamatosan azt mondták nekünk ’Oh, igen, a film nagyon jó lesz.’ És mi meg ’Rendben, mindegy. Meglátjuk mi lesz.’ De mikor a film kijött, teljesen kész voltam. Ekkor jöttem rá ’Hé te, mibe keverted magad?’”

Hamarosan, Lautner kezd izgágává válni. Bár állandóan a tiszteletéről és a hálájáról beszél Chat iránt, olyan távol ül a díványon attól a helytől, ahol Chat ül amennyire lehetséges. Ahogy a kijárat irányába sétálunk, megkérdezem hogy valami gond van-e. Azt mondja egy kissé kényelmetlenül érezte magát a stúdióban, mert „ez többé már nem én vagyok.”
Mikor megkérdeztem hol akar enni, Lautner azt mondta nagyon hosszú ideje nem volt L.A.-ban, így nem tudja hova mehetnénk. A sushit javaslom, amihez Lautner összeráncolja a szemöldökét, amit fordíts úgy mint „Gusztustalan, de ha ragaszkodsz hozzá.” Akkor kínait. Felemeli az egyik szemöldökét, azt jelenti „Ez valamivel jobb lehetőség.” Akkor steak, amihez már mindkét szemöldökét felemeli, ez egy harsogó igent jelent.
A szokások rabja, magyarázza. „Mindenki megpróbál rávenni, hogy próbáljak ki új dolgokat az ételek terén, de én ragaszkodom ahhoz, amit szeretek. A Caeser salátámmal kezdek, majd a steakemmel az egyik oldalán fokhagymával, tört krumplival és talán némi spárgával. És ezzel el vagyok, minden egyes este.”
„Annyira válogatós. Én vagyok az első személy, aki rávette hogy sushi-t egyen.” emlékeztet Stewart. „Nagyon szilárd a dolgaiban. De ez sokat elárul a személyiségéről. Igazán szilárd. Nagyon biztos érzékkel rendelkezik magát illetően.”
Ahogy Lautner fényes BMW-jéhez sétálunk, három paparazzi elkezd mozogni, képeket készítenek. Mikor beszáll az autójába, ők is beugranak az autóikba. Ahogy Beverly Hills felé hajtunk egy steak-ért, Lautner rámutat a technikájukra. Egy autó a jobb oldalán marad, egy másik a bal oldalán és egy mögötte, szóval nem számít milyen irányba akar menni, valaki így is tudja követni.
„Valószínűleg dühösek, mert nem csinálok dolgokat.” mondja ,ahogy ráfordul az autópályára. „Mikor otthon vagyok, felkelek, elmegyek edzőterembe. Beszállok az autómba. Levezetek L.A.-be, és egész nap találkozókra megyek. Azután visszajövök, vacsorázok, a családommal vagyok, a barátaimmal vagyok, aludni megyek, és ugyanezt csinálom ismét a következő nap.”
Behúzódunk a Grill-be, és bent vagyunk mielőtt a fotósok ki tudtak volna szállni az autóikból. Lautner a szokásosat rendeli – vesepecsenye szeletet, fokhagymás tört krumplit és salátát – és elkezd a következő filmjéről a Valentine’s Day-ről beszélni, amelyben főszerepet játszik egy komikus jelenetben Taylor Swift-tel szemben. Így, egy elkerülhetetlen kérdés merül fel.

Meg kell kérdeznem, te és Taylor Swift-tel ezek után végülis randiztatok?
Nagyszerűen kijöttünk egymással. Azonnal megkedveltük egymást. Csodálatos lány. Azonkívül gyönyörű, rendkívül szórakoztató, karizmatikus és mókás minden körülötte, szóval határozottan jól kijöttünk. Közel kerültünk egymáshoz.
Jó módszered van arra hogyan kerüld ki a közvetlen válaszadást a kérdésekre.
Oh, Istenem.
Felteszek egy konkrét kérdést, és azután te valahová az általános felé elviszed.
Értelek.
Érted miről beszélek?
Mint például te kérdezel valami konkrétat, és én meg elviszem egy másik irányba? Ez jó vagy rossz dolog?
Ez csak egy személyes választás.
Értelek.
Tudom, mit fogsz válaszolni, de jársz valakivel?
Lehetséges.
Már meg is kaptam a választ.
Igazán? Nem hiszem, hogy válaszoltam volna Neked.
Ahogy te mondtad a „Valanetine’s Day” esetén te és Taylor jól kijöttetek egymással. Azt hiszem itt valami romantikus dolog folyik, és te már látod hogy mi lesz ebből.
Nagyon jó vagy az analízálásban. Tehát nem tudom. Úgy gondolom, hogy bízni fogok benned.
Persze, vannak más lehetőségek?
Igen, milyen más lehetőségek?
Egy másik lehetőség lehet az, hogy talán csak most fedezed fel önmagadat…
Rendben.
… mint fiatalember megpróbálsz rájönni a nemi hovatartozásodra.
OKÉ. Értem mit akarsz. Érdekes választás.
Lehetőség.
Sok a pletyka erről.

Lautner azt mondja, hogy soha nem volt kicsapongó: „Igen, ki kell ismernem az adott személyt. Sokat adok az elkötelezettségre. A hűség egyik legfontosabb dolog számomra.”
Befejezte a steak-jét, és elhagyjuk az éttermet és visszaülünk az autójába, és a paparazzik ugranak a mozgolódásra. És azon töprengek, hogy elmondott-e nekem igazán bármit is. Megkérdezem tőle, hogy ezelőtt valaha pókerezett-e.
„Igen.” válaszolja mindkét szemöldökét felemelve. „Sokat pókerezem.”
- 2009. DECEMBER

Los Angeles Times: Peter Facinelli - Team Edward

Itt ülök Peter Facinelli-vel a Saturday's Twilight svédasztalánál. Szükségtelen mondani, hogy sokkal kipihentebb volt, mint a színésztársai, akiket minden oldalról letámadtak.
A színész, aki a nagylelkű Dr. Carlisle-t játssza, felfedte, hogy miért zavarja őt a New Moon. Miért fontos neki, hogy kapcsolatban legyen a Twilight rajongókkal, és igen, hogy mit gondol az új 90210-ről, amiben a felesége szerepel.

Volt már őrült rajongóval dolgod?
Igazán jó tapasztalatokkal rendelkezem. Egy Twilight-anyuka csapat jött oda hozzám, akik nagyon aranyosak voltak, mindig hoztak ajándékot. Hoztak magukkal egy nagy kosár kaját és aprósüteményt. Ők a legjobb rajongók. Boldog vagyok, hogy etetnek engem.

Hogyan kezelitek a nyomást?
Együtt érzek Robert-tel. Nem készült fel erre, amivé ez az egész vált. A rajongótábor azóta is nőtt, amióta befejeztük a filmet. Amikor elkezdtük, ”alternatívabb” rajongóink voltak. Emlékszem, hogy felmentünk a weboldalakra és mindenki azt mondta, hogy : ” Az összes színész rossz a szerepére. Facinelli-nek nincs is szőke haja. Hogy gondolták?”
Rob úgy gondolta, hogy ez egy jó kis mozi lesz. Aztán hirtelen egy mai James Dean-né vált. Sok az, amit ennek a srácnak a vállára tettek, de remélhetőleg rendben lesz. Kis idegösszeomlása volt emiatt. Mostanában nem igazán hagyja el a lakását. De azt hiszem jól lesz. Mindez jó dolgokat fog neki hozni.

Beszélj arról, hogyan jutottál be ebbe a filmbe.
Az ügynököm felhívott és megkérdezte, hogy akarok-e egy vámpíros filmben szerepelni. Vérre és kibelezésre gondoltam, valami horror műfajra, szóval nemet mondtam. Aztán mondták, hogy Catherine Hardwicke a rendező, és a film egy nagyon jó novellán fog alapulni. Szóval elolvastam a könyvet és tetszett. Szerettem azt, hogy ebben a vámpírvilágban egy szerelmi történetet helyeztek a középpontba, de amit még ennél is jobban szerettem a vámpírokkal kapcsolatban, hogy inkább emberek szeretnének lenni, mint vámpírok.

Úgyhogy elmentem a meghallgatásra Catherine-hez, én azt gondoltam, hogy jól csináltam, de nem kaptam meg a szerepet. Ők öregebb színészt akartak. Carlisle fiatal a könyvben, de nekem azt mondták, hogy kinézetre egy olyan karaktert akarnak, aki egy kicsit öregebbnek néz ki, mint a gyerekek. De ezt átgondolták és visszahívtak.

Melyik könyv a kedvenced?
A Breaking Dawn közepén tartok. Jennie (a felesége) ellopta tőlem. Mindenhova magával vitte. Végül mondtam neki, hogy fejezze be és aztán adja vissza. Végül visszatértem a Burokhoz (The Host), amit teljesen élveztem és szerettem.
Nagyon szeretem még az Eclipse-et. Úgy éreztem, hogy nagyon sok szálon fut az esemény és sok benne az akció. A második, a New Moon, nehéz volt nekem, mert én nagyon Edward párti vagyok, ezért nagyon zavart, hogy ő (Bella) Jacob-bal volt. Becsapva éreztem magam, ami furcsa volt. (Nevet)

Nem volt furcsa, hogy ezeknek a tinédzsereknek te voltál az apjuk? Nem vagy öregebb, mint a csapat többi tagja. (ő akkor 34 éves volt)
Én egy évtizeddel vagyok öregebb! Úgy gondoltam egy kicsit idősebb vagyok és sokkal több tapasztalattal rendelkezem, van egy érettségi szintem, amit tudtam hozni. Carlise fiatalnak néz ki, de van egy bizonyos felnőttsége, ami elválasztja a gyerekektől. Úgy éreztem, hogy én jól alakítottam ezt az apafigurát. Van 3 saját gyerekem.

Ők olvasták a könyveket?
Van egy 11 éves lányom, ő olvasta az első könyvet. És látta a filmet is. Tetszett neki. Megkérdeztem tőle, hogy azért mondja e ezt, mert elfogult mire ő azt mondta, hogy „Nem, apa. Szeretem”. És megkérdeztem tőle, hogy a film hű maradt-e a könyvhöz és azt mondta, hogy igen. Szóval megkönnyebbültem.

Ő is Edward párti, mint az apja?
Hmmm, ő jobban! Ízig-vérig Cullen vagyok.

A menetrended szerint mész egy Twilight rajongópartira ezen a héten a Borders in Westwood-hez. Neked fontos, hogy a rajongókkal kapcsolatban legyél?
Igen, szeretek támogatni dolgokat, amiben hiszek. Szeretek dolgoknak része lenni, amik fellelkesítenek. Amikor megkértek, hogy legyek ennek a része, boldogan tettem. Rajongója vagyok a könyveknek én is. Kapcsolatban lenni más rajongókkal, mindig nagy öröm nekem. Nem úgy gondolok rá, mint munkára. Élvezem.

Stephenie Meyer adott neked tippeket Carlisle-al kapcsolatban?
Beszélgettünk róla egy kicsit, de ő nagyon részletesen leírta a könyvben, úgy éreztem, hogy minden amire szükségem van, benne van. Nem volt sok kérdésem.
Beszélgettünk egy kicsit az akcentusáról. Sok rajongó, amikor filmeztünk, megkérdezte tőlem, hogyan csináltam az angol akcentust. Nem gondoltam soha, hogy ezt fogom csinálni, mert ő angol, csak 300 évvel ezelőttről. Azt gondoltam, hogy ezt beépíthetnénk a szövegkörnyezetbe. Jobban szerettem volna egy sima amerikai akcentussal csinálni. Stephenie egyetértett velem, boldoggá tett, mert akkor beszéltem vele, amikor elkezdtük a forgatást.

Milyen volt Catherine-nel dolgozni?
Ő olyan szabadszellemű. Nincsenek határai. A semmiből is kirángat. Például: ‘Tudod, mit kell tenned itt? Igen, ezt. Hát ez nem túl jó.’ Én meg, ‘Igazán?’ És ő azt mondja, ‘Igen. Ez fura. És nem működik. Egyáltalán nem.’ ” A diplomatikus közlés nem éppen az erőssége. (Nevet) De ezt lehet benne szeretni, hogy mindent szabadon kimond, ‘Ez béna. Próbálj mást.’ ” Sosem mondaná, hogy ‘ezt elszúrtad’ helyette , ‘Ez túl nagy, túl a csúcson. Próbáld finomabban,’ Ő így fejezi ki a bénát.
De a szenvedély, amit magával hoz ? Az fertőző. Ő olyan, mint egy Energizer nyuszi egész nap. Sosem láttam leülni. Sosem láttam őt enni. Folyamatosan ilyen és azt akarja, hogy mindenki szenvedélyes legyen, mint ő. Ez klassz.

Meg kell kérdeznem, hogy mit gondolsz az új „90210” sorozatról?
Megnéztem a pilot epizódot és élveztem, de őszintén szólva, a pilot-on kívül más részt nem láttam. Nem azért, mert nem támogatom a feleségemet, hanem mert ez nem az én műfajom. Ez középiskolásokról szól. Az egyik történetszál, amit láttam az egy focicsapatról szólt, akik egy másik középiskolása ellen küzdöttek. Nekem ez nem túl érdekfeszítő. Szerettem nézni a feleségemet, hogy visszatért, büszke vagyok rá, de nem nézek túl sok tv-t. Az egyetlen sorozat amit nézek az a „Dexter”, mert a határok között is mindenhol műsoron van.

Fordította: Ági

2009. december 20., vasárnap

A Twilight tündöklő csillaga, Ashley Greene

Egyszer régen a Twilight könyvsorozat egy olyan irodalmi rést töltött ki, amelyet azok a tinik alkottak, akik a tiltott szerelemről fantáziáltak egy vámpír és egy élő ember között.

Pár év eltelt és a Twilight mánia végigsöpört a nemzeten a mozikban, ezzel lehetővé téve a rajongók számára, hogy végre arcokat társíthassanak szeretett Edward Cullen-ükhöz és Bella Swan-jukhoz. A zűrzavar folytatódott, miután a fiatal és az idősebb rajongók engedtek a románc- és vérszomjuknak, az izgalom pedig biztosan eléri a rekordot a sorozat legújabb átirata, a New Moon kapcsán, ami Novemberben kerül a mozikba. Míg azonban a veterán szívtipró Robert Pattinson és Kristen Stewart a Twilight őrület központjában vannak, addig az olyan sztárok, mint Ashley Greene - másnéven a filmsorozat lelkizős, tündérszerű vámpírja, Alice Cullen – még mindig csak feldolgozzák az újonnan jött sikert. Tény, hogy a Jacksonville-i lakos Greene gyakorlatilag kezdő volt a vásznon, mielőtt megkapta azt a szerepet, ami megváltoztatta az életét. Még a mi fotózásunk, amit a West Hollywood-i Coco de Ville-ben tartottunk, az is a legelső címlapfotózása volt a sztárpalántának. Miután egy egész napot töltött dizájner ruhák, fotósok és egy olyan vicces szobor közt, ami a kutyáját, Marlo-t ábrázolja, Greene kapott egy kis időt, hogy szívjon egy kis friss levegőt, és tájékoztasson minket a Twilight-ban töltött életéről.

Tudnál nekünk mesélni az új Twilight moziról, a New Moon-ról?
Nagyon élvezetes volt számomra, mert ez egy kicsit mélyebben belemegy Alice karakterébe. Ez inkább szorongásról szól, mint a szerelmi történetről Edward és Bella között. Edward elhagyja Bellát, így ő depresszióba zuhan, és közel kerül Jacob-hoz, majd egy csomó új őrült dolgot fedez fel a várossal kapcsolatban. Nagyszerű forgatásunk volt. El kellett utaznunk Olaszországba, ami elképesztő volt. Csak néhány embernek kellett Olaszországba menni és én is köztük voltam. Újra összejöttek azok az emberek, akik közel kerültek egymáshoz az előző filmben, úgyhogy kicsit olyan volt, mint egy osztálytalálkozó. És Chris Weitz rendezte, aki elképesztő. Úgy érzem, hogy a forgatás nyugis és nagyon kényelmes volt, és minden előre megtervezett volt és egyben volt, szóval senki nem őrült meg vagy stresszelt. Izgatott vagyok, hogy egyben lássam az egészet. Teljesen magabiztos vagyok azzal kapcsolatban, hogy jó lesz.

Milyen volt újra összejönni a Twilight szereplőgárdájával?
Visszajönni a második filmre nagyon klassz volt, mert már megvoltak a kialakult kapcsolatok egymással, amire tudtunk építeni. Úgy érzem, hogy nagyon közel kerültem egy pár emberhez az első filmben, a másodikban pedig másokat is megismertem közelebbről, szóval tök jó móka volt.

Milyen volt az a folyamat, aminek a végén megkaptad Alice szerepét? Ismerted előtte a könyvsorozatot?
Ez egy nagyon hosszú és unalmas folyamat volt. Azelőtt nem olvastam a könyveket, de aztán mégis muszáj voltam, mert nem adtak ki semmilyen forgatókönyvet, vagy részletet. A menedzserem mondta, hogy menjek el a válogatásra, és végezzek jó munkát, és ne bénázzam el, mert a szereplőválogatók nagyon szőrszálhasogatóak. Én meg: „Hogyan végezzek jó munkát? Még azt sem tudom, hogy mit kellene eljátszanom!” Eredetileg Bella szerepére hallgattak meg, így elolvastam az első könyvet és beleszerettem. Elmentem a meghallgatásra, ami után visszahívtak és azt mondták, hogy nem vagyok megfelelő Bella szerepére. Így hát dobtak, de aztán visszahívtak Alice szerepére. Ezen már többet dolgoztam – csak ezzel foglalkoztam néhány napig, mielőtt visszamentem. Körülbelül öt alkalommal voltam behívva, mielőtt ténylegesen megkaptam a szerepet. A meghallgatások után hazamentem karácsonyra, és szó szerint csak vártam és vártam és vártam. Azt hittem, hogy megint nem kapom meg, de aztán felhívtak, hogy én vagyok Alice én meg totál kiakadtam és felhívtam anyut meg aput.

Gondoltad volna, mikor belementél, hogy ez ennyire a rajongók kedvencévé válhat? Érezted a nyomást a bizonyításra az elejétől, vagy ez csak akkor kezdett növekedni, mikor készült a film, majd jött a bemutató?
Persze, hogy éreztem a nyomást, mivel ez volt igazából az első olyan filmem, amiben nagyobb szerepem volt - ideges voltam. Azt hiszem, hogy idegesebb voltam az összes többi szereplőnél, mert nekem ez tényleg az első volt. Ez aztán kétségtelenül növekedett, és átfordult egy másfajta típusú idegességbe. Tudtuk, hogy a film valószínűleg a mozikba fog kerülni, mert annyi ember szerette a könyveket, és a filmkészítés közben jöttünk rá, hogy ez nemcsak hogy a mozikba kerül, de elég jól is fog szerepelni. Aztán a film nagyon nagyot nyitott, ami elképesztő volt.

A fiú vagy a lány Twilight rajongóid vannak többségben?
Egyértelműen több a lány. Van azért néhány srác – mivel a lányokhoz vagyok szokva, ezért szerintem a srácokkal egy kicsit béna vagyok, azt hiszem. De van néhány srác, akik nagyon aranyosak.

Szereted, ha az emberek odajönnek hozzád és beszélgetnek néhány szót, ha felismernek? Ez olyasvalami, amiről a rajongók mindig is álmodoztak.
Régebben ez csak egy-két ember volt, és szerettem, ha odajöttek, mert szerintem ez nagyon kedves. Odajöttek, mondtak egy „hello”-t, aztán én visszatérhettem ahhoz, amit csinálok, és szerintem ez sokkal jobb, mintha egész idő alatt csak bámulnak, és te úgy érzed, hogy valaki figyel, ami egy idő után nem túl kényelmes. De most, hogy egyre több és több az ember aki megismer, hát nem is tudom. Ha mindenki oda akar jönni és köszönni… azt hiszem ezt inkább rájuk bízom. Eddig ez jól működik. Nem fogom elrontani a rendszert.

Mihez kezdenél a Robert Pattinson-féle őrülettel? Kezd olyanná válni a helyzet, hogy a zűrzavar veszélyes helyzetekbe sodorja őt. Te hogy küzdenél meg ezzel?
Sajnálom Robot. Ez egy nagyon nehéz dolog, mert mi imádjuk a rajongóinkat, és ő is így van ezzel, mert a rajongók segítettek nekünk eljutni oda, ahol most tartunk, így ezért hálásnak kell lennünk. Csak megtapsolni tudom őt – az én rajongóimmal ez egy folyamat volt. Egy olyan folyamat, ahol először egy, aztán kettő, aztán öt rajongóval találkozom egyszerre, így volt lehetőségem hozzászokni a dologhoz. De őt egyből 25000 sikítozó lány rohanta le egyszerre, így én tényleg azt gondolom, hogy majd lépésenként hozzászokik. A rajongók annyira szeretik őt, és tudom, hogy nem akarják őt bántani, de az emberek sokszor nem is veszik észre, de ha ennyien támadják le őt egyszerre, az néha veszélyes is lehet.

Most, hogy ennyire a nyilvánosság szeme előtt vagy, hogyan viszonyulsz ahhoz, hogy az emberek állandóan a magánéletedről spekulálnak?
Ez annyira nevetséges, mert elképesztő, hogy az emberek milyen cselszövést képesek belemagyarázni abba, hogy kivel ebédeltem és hasonlók. Én így gondolom: ha kapcsolatban lennék valakivel, akivel igazán törődöm, akkor az nagyon feldühítene, hogy az emberek rólam és valaki másról cikkeznének, mert azt a cikket aztán a párom is elolvasná. Ezzel a dologgal eddig még nem kellett számolnom, mert nem élek kapcsolatban, de várok rá – és akkor már biztos kiakadnék ettől. Ez egy olyan dolog, amihez hozzá kell szoknom, azt hiszem. Ez a munkámmal jár. Meg kell mondanom annak, akivel majd randizom, hogy: „Ezzel bele fogsz csöppenni a Twilight forgószelébe.” Amúgy a rajongók elfogadják a dolgokat, amiket csinálunk, szóval ha elkezdenék valamilyen sráccal randizni, a rajongók valószínűleg őt is elfogadnák.

Hogyan állsz a Twilight-os szereplőtársaiddal? Van olyan valaki a forgatáson, akivel közelebb kerültetek egymáshoz?
Kellan (Lutz) és én nagyon közel állunk egymáshoz. Más és más a kapcsolatom a különböző emberekkel – és ez tényleg klassz, mert olyan, mintha a legjobbat kapnám mindenből. Rachelle (Le Fevre) és én például mindketten nagyon lelkesedünk az életért. Van, hogy csak elmegyünk inni egy pohár bort és így kapcsolódunk ki, de együtt is eddzünk és hasonlók, szóval vele ilyen a kapcsolatom – szerintem mindketten laza, vicces emberek vagyunk. Kristen-nel meg mostanában kerültünk közelebb egymáshoz. Úgy érzem, hogy már az első filmben is barátok voltunk, de olyan volt a beosztásunk, hogy szinte soha nem voltunk ugyanazon a helyen egyszerre. Így a második filmnél sokkal meghittebb volt a hangulat a munkába bevont emberek száma miatt. Az első egy vagy két forgatási hétben csak én, Kristen, Rob és Taylor volt ott, aztán Rachelle is ott volt egy kicsit. Taylor nagyon-nagyon édes, és ott van még Jackson (Rathbone), akit imádok. Mindannyiukat szeretem. Nagyszerűek mindannyian.

Aggódtál amiatt bármikor is, hogy ezután már mindig Alice Cullen-ként fognak rád tekinteni, akkor is, mikor már más filmeket akarnál csinálni? Milyenfajta produkciókban reméled, hogy részt vehetsz majd?
Talán Kristen és Rob mögött jobban ott lesz ez az árnyék, ami mindig a Twilight-hoz köti őket, viszont Alice egy vámpír, ez igaz, de emberi lelke van. Ő igazán szerethető és kedvelhető, mint egy legjobb barát, így azt hiszem, hogy ez segítségemre lehet más filmeknél. Szerintem a rajongók már megszerettek engem és Alice-t. Azt hiszem, ez elég pozitív. Nem gondolom, hogy be fognak skatulyázni. Ha mindig a szexi, buta pipit játszanám, akkor lehet, hogy ilyennek skatulyáznának be. Majd én szeretném kiválasztani a filmjeimet, amit remélhetően okosan fogok megtenni, és építeni tudok majd rájuk ahelyett, hogy feldühíteném a rajongókat. Szeretnék egy akciófilmet csinálni, mert már a Twilight-ban is volt egy kis akció, és amikor azt forgattam, azt teljesen a magaménak éreztem és imádtam csinálni.

Amikor olyan filmsorozatokat látunk, amik szintén könyveken alapulnak, mint például a Harry Potter, és a sorozat részei már nagyon régen mennek a mozikban folyamatosan, úgy érzed, hogy te teljesen fel vagy készülve arra, hogy egy ilyet vállalni tudj?
Persze. Tudom, hogy a Harry Potter nagyon hosszú ideje megy – és még menni is fog. Ezek a gyerekek tulajdonképpen ezekben a filmekben nőttek fel. De a mi esetünkben, mi nem öregedhetünk, szóval ez egy nagy különbség. Nekünk kész kell lenni a filmekkel. Már leforgattuk a másodikat és már ugrunk is a harmadikra. Nem vagyok még biztos a negyedikben- de feltételezem, hogy azt is meg fogjuk csinálni már csak az idő miatt is. Szerintem mi leforgatjuk őket, aztán az, hogy ezeket a filmeket majd mikor fogják bemutatni, az már a készítőkön múlik. Legalább lesz arra lehetőségünk a jövőben, hogy a Twilight világát magunk mögött hagyjuk egy kicsit, de szerintem a forgatásokat nemsokára befejezzük. Így a legjobbat kapjuk, mert igazából szabadok leszünk, hogy más filmeket is forgathassunk a sorozat részeinek bemutatói között. Ez a másik dolog, ami szerintem nagyon nagy a Twilight-nál - általában az embereknek nincs idejük, vagy nem engedélyezik nekik, hogy más filmeket is készítsenek, de nekünk lehetőségünk van arra, hogy más filmeket is csináljunk közben.

Amikor nem forgatsz, akkor mit szeretsz csinálni?
Egyértelműen megpróbálok hazajutni. Igazából a családom kirepült hozzám és van néhány floridai barátom, akik szintén kirepülnek hozzám néha, aztán van egy vagy két legjobb barátom L.A.-ben is. Csak próbálok lazítani és a barátaimmal tölteni az időmet – próbálok normális életet élni.

Milyen lenne a tökéletes szombat estéd?
Én és a barátaim nagyon sokszor csinálunk játékestéket. Csak előkapunk egy csomó társasjátékot és néha rendelünk kaját, vagy csak fogunk egy rakás sajtot meg chipszet és hasonlókat, vagy főzünk vacsorát és lazulunk meg társasozunk.

Fordította: Edit

2009. december 18., péntek

Jackson Rathbone - Chartattack interjú

Jackson Rathbone-t tagadhatatlanul is Jasper Hale szerepe miatt ismerik leginkább, őt alakítja a Twilight következő folytatásában a New Moon-ban. De a szíve mélyén ő csak egy srác, aki egy rock 'n' roll bandában gitározik.
Rathbone mesélt a CHARTattack-nak az Eclipse forgatásáról, ami a Twilight Saga harmadik része lesz, valamint arról is, hogy milyen az élete szívtipró tinivámpírként és imádott együtteséről, a 100 Monkeys-ról is.
CHARTattack: A Twilight tavaly jött ki, most a New Moon sajtókörein veszel részt és a következő évben megjelenő Eclipse-en is dolgozol. Nem érzed úgy, hogy az egész életed csak a Twilight-ról szól?
Jackson Rathbone: Igazából nem. Nagyon sok dolgom van a Twilight világon kívül.
Zenész vagyok, van egy bandám, a 100 Monkeys, úgyhogy ha nem filmezek akkor velük dolgozom. Folyamatosan új számokat csinálunk és koncertezünk. Egy élvezet részese lenni a Twilight könyveknek, de csomó más dolgom is folyamatban van.
Filmek terén több másikban is részt veszek. Valójában a produkciós cégemmel most először támogatjuk az egyik filmet. Nagyszerűen megy, mert a Twilight széles rajongótáborának köszönhetően újabb emberek követik figyelemmel a következő munkáimat, ami igazán megtisztelő. Mindannyiunk külön filmjét tekintve rettentően támogatnak minket és ugyanúgy egyénileg is.

Áldásnak érzed a Twilight-ot vagy félsz attól, hogy beskatulyáznak az óriási franchise miatt? Vannak fenntartásaid amiatt, hogy egy ilyesfajta kulturális jelenség részese vagy?
Először kicsit aggódtam. Az első, menedzseremmel folytatott beszélgetéseim egyikén ajánlották fel Jasper szerepét— "Ez lesz a helyes film? Nem fogok benne ragadni?" kérdeztem magamtól.
De az eddigi karrierem során mindig azon igyekeztem, hogy olyan karaktereket jelenítsek meg, akiknek különböző a kinézete. Nem csak a haj és szemszínre értem, hanem a járásra és a beszédre is.
Mindig is karakterszínész voltam. Mikor kölyökkoromban a színházban voltam és tanultam hogyan kell színészkedni, akkor is karakterszínész voltam. Egy örök harc marad, hogy ne azonosítanak be a Twilight filmek egyik fiúkájának, de azt hiszem egyúttal arról az egész, hogy mit fogsz csinálni legközelebb.
Nem csak egy személy vagyok, még a saját életemben sem. Nagyon sok arcom van — ott van az együttesem, ott van a zene és a filmes karrierem is. Sokkal inkább művésznek, mint színésznek tartom magam.

A Twilight nem a legrosszabb hely egy rock ’n roll banda énekesének. Mármint a vámprok és a rock ’n roll elég közel állnak egymáshoz, nem? Ezeknek a fiatal kölyköknek, akik a Twilight-ot nézik eléggé bejön, hogy te zenész vagy.
Mindegyik rajongó teljes mértékben támogatja a 100 Monkeys-t. Sok Twilight rajongónk is van, de akad szép számmal olyan is akit nem érdekel a dolog.
Nem vagyunk csili-vili rockos fiúcsapat. Mi nem vagyunk a Jonas Brothers. A számaink nem arról szólnak, hogy szerelmesek vagyunk a szomszéd lányba. Mi főleg a piálásról az ördögről és az olyan nőkről énekelünk, akik megcsalják a pasijukat és lopnak.
Ha megnézed a dalainkat rájössz, hogy főként blues-os irányultságúak. Olyan bandákat bálványozunk mint a The Doors és a The Rolling Stones. A hangzásunkat sokan hasonlítják a The Doors-hoz, Tom Waits-hez és a Coldplay-hez. Reméljük a zenénk befogadható, mert olyat csinálunk amit mind igazán szeretünk. És mert olyan zenét játszunk, amilyet mi szeretünk, más embereket is találtunk akik a mi zenénkért vannak oda.

A bandában hogy viszonyulnak ahhoz a srácok, hogy te nagy filmsztár lettél?
Ők a középsulis barátaim. Már azelőtt ismertek, hogy azon gondolkodtam 18 évesen LA-be költözzök e vagy inkább ne. Mindig is támogattak, akármit tettem. Mindig is nagyszerű barátok voltunk.
A barátságunkat a zenei együttműködés inspirálja, ellenben azzal, hogy úgy kezeljenek majd minket, mint egy Twilight utáni banda. És ez az élmény nem változatott meg engem, igazán áldottnak érzem magam, hogy olyan barátokat tudhatok magam mellett, akik a támaszaim, bűntársaim, partnereim a bajban, ha akarod. Pontosan ugyanaz a srác vagyok aki a Twilight előtt voltam és továbbra is ezen leszek, hogy ne változzon.

Valahol azt hallottam, hogy a hírnév a körülötted lévő embereket megváltoztatja, de téged nem. És rájöttem, hogy ez igaz is lehet. Egyes emberek mindig is kitartottak mellettem, miközben néhány Texas-i barátommal összevesztem, mert ők már csak a filmsztárt látták bennem.
Azokkal a barátaimmal akikkel tartom a kapcsolatot én csak normális pasi vagyok akinek éppen az a munkája, hogy filmekben szerepel. És ezek az emberek az én igazi barátaim, mert a nap végén nem az IMDB-nek vagy a TMZ mércéjének vagy a többi más cuccnak hisznek velem kapcsolatban. Tudják, hogy Jackson csak egy átlagos jófej srác, aki szeret zenélni a barátaival.

2009. december 16., szerda

Rajongói oldalak által készítetett interjú: Kellan Lutz, Jackson Rathbone és Nikki Reed

Az összes kérdés a New Moon-nal kapcsolatos, szóval egyből erre térek rá, szerinted mennyiben különbözik az a Rosalie, aki a New Moon-ban van attól a Rosalie-tól akit a Twilight-ban volt? Többet fogjuk látni Rosalie másik oldalát?
Nikki: Cullen-én nem igazán vannak benne a New Moon-ban, ahogy ezt gondolom ti is tudjátok a könyvekből és Chris Weitz nagyon világossá tette számunkra, hogy ragaszkodni fogunk a cselekményhez. Szóval nem sokat vagyunk benne a New Moon-ban de azért volt lehetőségem a szavazásos jelenetben, hogy megmutassa a személyiségének egy másik szemszögét, azért mert valamennyire az Eclipse-t vezettük föl, mivel ott van igazán alkalmam arra, hogy feltárjam Rosalie karakterét. Szóval azt hiszem a szavazásos jelentben; sokat dolgoztam együtt Chris-sel hogy biztos legyek abban, hogy a beszéd amit tartok pontosan azt közvetíti amit akarok, hogy közvetítsen. Nem tudom, hogy ez válasz-e a kérdésedre, sajnálom.

[Nem, nem; igen]

Nikki: Ez egy hosszú nap volt. Azt hiszem amikor van 800 oldalad egy könyvben van időd, hogy felfedezd mindegyik karaktert, és bár Stephenie nem írt egydimenziós karaktereket, úgy értem mindegyikünk karaktere teljes és színes; amikor ezt megpróbálod végrehajtani egy forgatókönyvben az igazán nehéz lehet, mert Bella és Edward közötti szerelmi történetre kell koncentrálniuk. Szóval a Twilight-ban Rosalie úgy volt megírva, hogy nekem a vásznon mérgesnek és rosszindulatúnak kellett lennem, de nem hiszem, hogy Rosalie tényleg ilyen. Szóval mindent beleadtam, hogy más szempontokat is belefoglaljak a személyiségébe.

Azt követve amit mondtál, hogy más szempontokat is belefoglaltál a személyiségébe, honnan veszed az ihletet ahhoz, hogy egy olyan karaktert alakíts aki néhány értelemben valamennyire ellenszenves, de mégis van egy másik, tudod, emberi oldala? Honnan veszed az ihletet, hogy ezt a részét kihozd?
Nikki: Úgy vélem, az évek alatt amikor a saját személyiségemet fedeztem fel, megértettem, hogy a legtöbb esetben a harag csak egy mód arra, hogy elrejtsd a bizonytalanságot vagy a félelmet, vagy a szomorúságot. Egyből tudtam, hogy Rosalie honnan jön, nekem is van két testvérem, akiket nagyon óvok, két fiú. Úgyhogy leginkább ebből merítek.

Meg tudod mondani, hogy az atmoszféra, a teljes atmoszféra és a teljes munkastílus mennyiben változott, hogy Catherine Hardwicke helyett Chris Weitz lett a rendező?
Kellan: Azt hiszem, ők leginkább csak különböző rendezők. Catherine energiája nagyon kimagasló és szükséges volt, hogy elkezdjük a Twilight-ot. A New Moon egy másfajta stílusú könyv, ami azt jelenti, hogy a film is másmilyen stílusú lesz. És Chris egyszerűen csak felkészített minket, színészeket, hogy belépjünk oda, csinált nekünk egy csomó papírt, hogy ő hogyan látja az egyes jeleneteket, és mindent csak szimplán megszervezett. Szóval amikor színészként kérdésünk volt, kész volt a válasszal. Ez mindkettőjükre jellemző volt, csak különbözőképpen. Egy nagyon olajozott gépezet volt a New Moon.

Melyik részt szeretted a legjobban forgatni a New Moon-ban?
Jackson: Azt kell, hogy mondjam, a kedvenc részem az amelyik az előzetesben benne volt és ti is vethettetek rá egy futó pillantást. És még csak nem is az egész jelenet, szóval remélhetőleg az emberek még mindig meg fognak lepődni a születésnapi bulis jelenetnél. A fejemben valahogy ez a katalizátora a New Moon egész elgondolásának, és Cullenék leginkább kihúzzák magukat a pácból, ha megbocsátotok a szóhasználatomnak. Ez leginkább annak az ötlete, hogy végre Bellának igazán szembe kell néznie azzal a gondolattal, hogy milyen egy kapcsolat egy vámpírral, és hogy mik ennek a hátrányai, hogy mi történik akkor amikor egy olyan apróság történik mint egy papír vágás és hogy ez, hogy ronthat el mindent. És egyszerre Cullen-ék eltűnnek, mi elmegyünk, hogy Bellát megvédjük, de ez egy olyan dolog, ahol nem védetnek érzi magát, hanem elhagyottnak. De szerencsére ott van neki a barátja Jacob Black, aki többé válik mint egy jó barát. Látod a dolgok teljes oldalát, a farkas fiúkat.

Ahogy a szereplők közül többen is zenészek vagytok magatok is, mit gondoltok a zene milyen fajta szerepet játszik a Twilight-ban és a New Moon-ban, mind a filmzenei dalokra mind a score album dalaira gondolok.
Nikki: Ez a tied J.
Jackson: Elnézést, meg tudnád ismételni a kérdést?

Persze, mivel sokan zenészek vagytok magatok is, azon tűnődtem, milyen szerepet játszik a zene a filmben. Nagyon nagy hangsúlyt helyeztek a filmzenei és a score albumra a Twilight-nál és a New Moon-nál is, csak szerettem volna megismerni a ti nézőpontotokat is.
Jackson:
Ah, igen. Mint zenész, én is csináltam már filmzenei munkákat, ez az egyik olyan dolog, ahol a zenének nagyon közel kell állnia a filmhez. Egy olyan dolog, ahol a zene igazán megmutathat egy érzelmet; felidézhet benned egy érzelmet, tudod szomorúságot vagy reménytelenséget. Úgy értem hányszor volt, hogy hallgattál egy számot a rádióban, ami megríkatott. Ez megtörténik, rengeteg érzelem van a zenében, nagyon jól használható és azt hiszem a Twilight ezt nagyon jól csinálta. Miután megnézed a New Moon-t úgy értem…
Nikki: Igen azt hiszem a New Moon-ban jobban, csak azért mert azt hiszem a New Moon-ban rengeteg pillanat, rengeteg hosszú, nem akarom azt mondani, hogy hosszú drámai szünet, de pillanat van, ahol szükséged van a zenére, hogy kommunikáljon veled ezzel a fontos témával kapcsolatban és, össze tudja hozni az egészet Bella traumás érzelmi útjával.

Kellan: Igen, teljesen egyetértek. Úgy értem, amikor olvastam a New Moon-t, férfiként, nekem egy kicsit lassú volt, mert nem igazán tudtam megérteni, hogy egy nő ezen, hogy megy keresztül. És tudom, nem próbálok meg az összes férfi nevében beszélni, de úgy érzem Bella átment néhány olyan jellemző dolgon, mint a legtöbb nő. És egy kapcsolat-alapnál, tudod, ahol felnősz és a könyvnek vannak olyan részei ahol sok oldalon keresztül erről van szó, és a New Moon-t nézve, Chris talált egy briliáns utat, hogy meghódítsa és megcsinálja ezt. Úgy értem rengeteg oldalon keresztül Bella csak ül, de a filmben mintha csak egy perc lenne. Nagyon király volt és azt hiszem a zene egy fontos része, amikor látod azokat a részeket ahol nincs szükség párbeszédre. Kifejezésekkel rengeteg mindent ki tudsz fejezni, nem csak szavakkal és a zene segíti motiválni a közönséget.
Nikki: Segít, hogy érezd.

A filmek gyorsan elkészültek és elég gyorsan ki is adták őket. Volt alkalmatok arra, hogy hátralépjetek és élvezzétek az egész felhajtást, ami ezzel jár vagy úgy érzitek mintha csak felkapott volna egy forgószél?
Nikki: Wow, ez egy, ez egy nagyon beugratós kérdés. Azt hiszem egy kicsit mindkettő. Feltétlenül éreztük, tudod a lökést és az expozíciót a sorozattól és azt gondolom mindannyian nagyon hálásak vagyunk, hogy a részesei lehetünk, de azt hiszem a dolgok elég gyorsan mozognak. Úgy értem kb. négy hónapja annak, hogy kész lett a New Moon vagy kevesebb, igazából 3 hónap. Már itt vagyunk, edzünk és készülünk fel a következő két hétre. Szóval nincs sok idő töprengeni. Rengeteg időt töltöttem ebben az évben és a múlt év végén csak utazással, mert gyorsan felnőttem és a gyerekkoromat leginkább aggodalommal töltöttem, hogy milyen lesz a következő munka, és dolgoztam, és dolgoztam, és dolgoztam. Szóval amikor felismertem, hogy ez fog történni ezzel a sorozattal, hogy csak néhány hónap lesz a filmek között, hogy azt csináljunk amit akarunk (ami lehet munka, vagy egy másik projekt vagy egy kis szünet), én a szünetet választottam. Szóval sokat utaztam és írtam meg hasonlók.
Kellan: Szerintem ez király. Ez egy boldog közeg. Nem tudom magamat elképzelni, mint a srácokat a Gyűrűk Urában, akik éveket töltöttek Új Zélandon, hogy felpumpálják azokat a rossz fiúkat, az egy teljes másik élet. Minket megáldottak azzal, hogy részesei lehetünk ennek a varázsszőnyeg utazásnak ebben a fantasztikus hullámvasútban, amit a rajongóknak köszönhetünk. De lehetőségünk van szünetre a filmek között, hogy más filmeket csináljunk vagy szünetet tartsunk és meglátogassuk a családunkat vagy utazgassunk, majd visszajövünk és megcsináljuk a következőt. És tudod valamennyire szomorú, hogy tudod hogy vége lesz, ellentétben, tudod a Harry Potter ahol ugyan vége volt, de annyi könyv volt amit várhattak. Úgy értem mi elég gyorsan adjuk ki a filmeket és tudva, hogy a Breaking Dawn (egy hívás megszakítja). De igen ismétlésként, csak imádkozni tudunk, hogy megcsinálhassuk a Breaking Dawn-t. Mindannyian kívánjuk, hogy Stephenie csinál több könyvet, mert ez része az életünknek színészként és magánszemélyként. Szomorú lesz amikor eljön a nap, hogy lezárjuk ezt a fejezetet, de mégsem igazán zárjuk le, mert még meg lesznek az emlékek és a barátságok. De ez kemény, leginkább a futballista éveimhez tudom hasonlítani, amikor az edző azt mondja, hogy ez az utolsó meccs. De aztán visszatekintesz az összes jó időre amit a többiekkel töltöttél, azokkal a játékosokkal és barátokkal akiket szereztél és már nem lesz ugyan az.

2009. december 14., hétfő

Interjú az Újhold „emberei”-vel

Minden bizonnyal a figyelem középpontjában az Újhold vámpírjai és vérfarkasai állnak, de ne feledkezzünk meg Bella középiskolás barátairól sem, akik a valóságot képviselik. Anna Kendrick (Jessica), Michael Welch (Mike), Justin Chon (Eric) és Christian Serratos (Angela) arról beszéltek, hogy hogyan gondoskodnak a franchaise vicces oldaláról és őrzik meg a valóságot halandóként a természetfölötti teremtmények között.

Az Alkonyattal ellentétben, amit Portland-ban, az Újholda
t Vancouver-ben forgatták. Ugyanolyan volt?
Justin: Az időjárás valójában itt jobb volt. Portland nagyon-nagyon-nagyon hideg és esős. Itt egy kicsit szebb volt.
Anna: Furcsa dolgok egyike abban van, hogy ugyan az Újholdat más helyen forgattuk, mégis újraalkották a helyszínt. Déjá vu érzésem volt, mert ugyan más helyen voltunk, mégis teljesen újraépítették a suli parkolóját, ahol már korábban forgattunk.

Új rendezőt kaptatok. Milyen volt Chris Weizt-cel dolgozni?
Michael: Chris igazán nagyszerű. Catherine [Hardwicke] is csodálatos volt, de merőben más stílusúak és szokásúak. És azt gondolom, hogy ennek eredményeképpen a 2 film egészen más. Szerintem Chris tudatosan törekedett a vizuális kohézióra, azaz, hogy néznek ki a vámpírok, vérfarkasok és az emberek. Vizuálisan, ez stilisztikaibb. Ami a munkamódszerét illeti: nagyon nyugodt, nagyon tisztafejű és intelligens. Tudta mit akar és mindent alaposan előkészített. Mire a felvétel elkészül, minden feltérképezve áll előttünk.
Christian: Hát Ő félelmetesen jó. Nagyon jól szervezett, jól ki tudja magát fejezni, vicces és laza egyszerre. Ez hihetetlen.

Ha nem embereket játszottatok volna, akkor melyik karaktert részesítettétek volna előnyben: vámpírok vagy vérfarkasok?
Anna: Én személy szerint vérfarkas lennék, nagyon sok vidámság van Bennük. A vámpírok túl menők, de nagyon nyugodtnak és fegyelmezettnek kell lenniük állandóan. A farkasok jobban elengedhetik magukat.
Michael: Én inkább vámpír lennék. Tök jó lenne, mondjuk az első 100 év. Nagyon vicces lenne eljátszani, mert a vámpírok nagyon menők, szexisek, érdekesek és összetettek.
Christian: Farkas lennék. Leah-t játszanám el, mert olyan kis pimasz.

Az Újhold hangulata kicsit zord a film nagy részében. Ti képviselitek Bella számára a normális világot, de Ti gondoskodtok egy kis komikus könnyedségről is.
Justin: Bella teljesen depresszióba esik, ezért mi hozunk Neki egy kis fényt, máskülönben nagyon sötét lenne az egész történet.
Michael: A mi dolgunk az, hogy egy kis humort vigyünk bele, adjunk egy kis könnyedséget és valódi kölykök legyünk egy washington-i kisvárosban.
Anna: És szerintem a benne rejlő viccesség, a mi boldog tudatlanságunkból ered. Olyan dolgokkal szemben, amelyeken Bella a természetfölötti világban keresztülmegy.

Miben változott a karaktered az Alkonyat óta?
Anna: Jessica eléggé el van foglalva magával. Határozottan állíthatom, hogy nincs sok személyiségbeli fejlődési változás a két film között. Visz egy kis bugyutaságot Bella életébe, amikor igazán reménytelennek látszik számára minden. Nem tudom, hogy felvidítja-e Bellát, de remélhetőleg biztosít egy kis szünetet a nézők számára.

Az egyik legviccesebb jelent a könyvben Mike „randija” Bellával, amikor egy horror filmet néznek és a végén rosszul lesz. Milyen volt ezt forgatni?
Michael: Ez egy nagyon vicces forgatás volt. Azon pillantok egyike, amely szerintem mindenkinek mondd valamit. Mindenképpen voltak olyan pillanatok az életemben, amit szinte kibírhatatlanok voltak éppen akkor, de amikor a közönség nézi szomorúnak és viccesnek találja majd egyszerre ezt a jelenetet. Nagyon jó volt Mike-ot játszani: általa újraélhettem a szörnyű középiskolás pillanatokat és így volt elképzelésem is, ami által könnyedén tudtam azonosulni a szereppel.

Mindenki csak „Team Edward”-ról és „Team Jacob”-ról beszél. Nem gondoljátok, hogy most már Nektek is kéne indítani egy-egy „Team Mike” és „Team Eric” csapatot?
Michael: Ja, persze! Néhány barátom már készített viccből „Team Mike” pólót.
Justin: Nagyon bírnám! Szerintem indítanom kellene egy kampányt. Egy politikait. Lobbistákra és hasonlókra lenne szükségem.

Új tagokkal bővült az Újhold gárdája, többek között Michael Sheen-nel, Dakota Fanning-gel, és az új vérfarkasokkal. Kivel nem szerepeltek, akivel szívesen szerepelnének egy jelenetben a következő filmben?
Michael: Ez vicces, mert én már dolgoztam együtt Dakota-val évekkel ez előtt „Malcolm in the Middle” egyik epizódjában. Ő játszotta a kishúgomat, nem volt nagy szerepe és összesen annyit kellett csinálnia, hogy rohangált fel s alá, hogy megharapja Reese-t. És ez után, 3 hónappal később, megkapta az „I Am Sam” –t és szupersztár lett. Szóval kíváncsi lennék, hogy milyen lenne újra. És Michael Sheen is bámulatos.
Justin: Szeretnék együtt szerepelni a Volturi-val , de ez nem történhet meg, hiszen a könyv alapján mi soha nem találkozunk.
Christian: Mind nagyszerű emberek, akik ebben az új projektben vannak. Alig tudom elhinni, hogy milyen hatalmas nagy a szereposztás.

2009. december 11., péntek

Time Out Kids interjú - Peter Facinelli

Úgy éreztem, mintha álmodnék – de nem álmodtam. Tényleg Peter Facinelli-vel beszélgettem, a Twilight filmek Dr. Carlisle Cullen-ével. Habár a sorozat rajongói vérszomjasan várják a The Twilight saga: New Moon November huszadikai bemutatóját, a 35 éves színész – egy mohó twitterező, több mint 1, 2 millió követővel, és három kislány apukája, felesége Jennie Garth színésznő a 90210-ből – ugyanolyan nyugodtnak és higgadtnak tűnik, mint vámpír karaktere. Jelenleg New York-ban forgatja a Nurse Jackie című sorozat második évadát, és rendszeresen ingázik Los Angeles-be, hogy láthassa a családját. A feltűnően jóképű sztár félretett egy kis időt mozgalmas beosztásában, hogy beugorjon a Time Out Kids-be, hogy beszéljen családjáról, karrierjéről, szülővárosáról (Queens!), és természetesen a Cullen-ekről.
A Twilight rajongók számára tartogat meglepetést a New Moon?
Nem tudom, hogy meg fognak-e lepődni, remélem, hogy boldogan fognak távozni a mozikból. Én rajongója voltam a könyvnek, és örülök annak, amilyen a film lett. A Cullen család nem jelenik meg olyan kiugróan, mint az első filmben. A New Moon inkább a kisváros vérfarkas részére fókuszál. Ráadásul Chris Weitz-nek, aki a New Moon-t rendezte, más elképzelései voltak, mint Catherine Hardwicke-nek (a Twilight rendezője). Nem ugyanolyan, mint a Twilight, de megvan benne annak a kerete.

Kihívás volt apát alakítani úgy, hogy a színészek életkora elég közel van a tiédhez?
Mikor először voltam a szereplőgárdával, azt gondoltam, hogy csak tíz évvel vagyok idősebb ezeknél a kölyköknél; hogyan kellene eljátszanom az apjukat. De ennek inkább az első filmben voltam jobban tudatában. Carlisle beszédstílusa és mozgása nem igazán mai, így ez megadja neki azt az apai kisugárzást.

Vajon a Facinelli háztartás Team Edward-os vagy Team Jacob-os?
Mikor megkérdeztem a három éves lányomat arról, hogy mi tetszett neki a Twilight-ban, azt mondta, hogy Edward.

Hogyan változtatott meg téged a Twilight?
Egyértelműen több ember kér meg, hogy készíthessen velem egy fotót. A rajongók fantasztikusak. Nagyon hűségesek és odaadóak. Egyes emberek képesek másik államokból iderepülni, csak hogy találkozhassanak velem.

A rajongóid közt sok az anyuka?
Mindenféle korú rajongóink vannak. Nem úgy van, hogy az anyukák többsége engem szeret. Szeretik az egész Cullen családot.

Hogy tetszik, hogy New York-ban laksz?
Nagyszerű. Az Ozone Park-ban nőttem fel, úgyhogy mindig jó ide visszajönni. 1996-ban költöztem L.A.-be, de számos dolgot forgattam itt: a The Big Kahuna-t Kevin Spacey-vel és Danny DeVito-val, a Riding in Cars with Boys-t és most a Nurse Jackie-t.

Mik a kedvenc időtöltéseid a családoddal ebben a városban?
Karácsonytájt szeretjük megnézni a fát a Rockefeller Center-ben, és elmenni korcsolyázni a Central Park-ba. A gyerekek imádnak elmenni vásárolni a FAO Schwarz-ba, sétálgatni a városban és sósperecet meg sült mogyorót venni az utcasarkokon.

Visszamentél valaha Queens-be?
Néhány hónappal ezelőtt elmentem Aldo Pizzériájába, ahova állandóan jártam. Ők támogatták a baseball csapatomat, mikor gyerek voltam. Aldo még mindig ott dolgozik a Cross Bay Boulevard-on és még mindig New York egyik legjobb pizzáját készíti.

Milyen volt Ozone Park-ban felnőni?
Egy igazi közösség volt. Az összes szomszéd ismerte egymást és vigyázott a másikra. Július negyedike hatalmas volt. Az utcákat lezárták és végig a kerületben tűzijátékot gyújtottak. Nagyon sok jó emlékem van.

Hogyan egyensúlyozol a család és a munka között?
Ha van egy kis időm, megpróbálok hazamenni. Tavaly egy péntek reggel hazarepültem L.A.-be, hazavittem a gyerekeket az iskolából, feltettem a Halloween-i dekorációt, megvacsoráztunk, és még aznap este repültem vissza forgatni. De minden percet megért, amit velük tölthettem. Megpróbálok úgy elmenni, hogy két hétnél több ne teljen el a nélkül, hogy láthassam őket, még ha csak egy napra is. És van Skype-unk. Legalább így láthatjuk egymást. Néha így még együtt is vacsorázunk. Én eszem a kínai istant leveseket, és ők meg eszik a csodálatos otthoni főtt ételt.

Mint dolgozó színészeknek, neked és Jennie-nek szintén rendkívül megerőltető beosztásotok van. Mi a kulcsa a sikeres házasságotoknak?
Egyik napot vesszük a másik után. Az én elméletem: Ne dobd be a törülközőt egy kapcsolatban, ha éppen rázós időszak van. Akkor újra kell kezdened valaki mással, és akkor majd vele lesz rázós időszakod. Minden alkalommal, mikor túljutunk egy ilyen rázósabb időszakon, a szerelmünk mélyebb lesz. Pillanatnyilag körülbelül 15 éve vagyunk együtt, és nem tudom elképzelni, hogy elcserélném ezt az időt valaki másért.

Neked és Jennie-nek három gyereketek van, három lány: Luca Bella, Lola Ray és Fiona Eve. Terveztek még többet?
Úgy gondolom, hogy a világot az öt fős családoknak találták ki és nem többnek. Ha beszállsz a kocsiba, öten tudnak kényelmesen ülni. Ha elmész vacsorázni, öten tudnak kényelmesen leülni. Én egy hatfős családból származom, de azok más idők voltak; mindenki bemászott a Chrysler hátsó ülésére, és az arcodat odanyomták az ablakhoz, de ez senkit sem érdekelt. Ahogy mondani szokták, soha ne mond, hogy soha!

Mit szeretsz csinálni a szabadidődben, a twitterezésen kívül?
Milyen szabadidőmben? Minden szabadidőm, ami van, azt a családommal, a gyerekeimmel töltöm. Mialatt az egyik focizik és kosárlabdázik, a másik lovagol, a három éves meg a parkba akar menni, akkor nemigen van szabadidőm.

Igaz, hogy szeretsz családi autózást szervezni?
Igen. Elmentünk az RV-vel a lányom foci bajnokságára és leautóztunk Portland-be, Oregon-ba ezen a nyáron. Épp a napokban vettem egy új RV-t. Egy 33-láb hosszú volt és most továbbléptünk egy hatalmas 40-láb hosszúra. Ki tudja? Talán még egy gyereknek csinálom a helyet.

Mik a további terveid, a Twilight sorozat mellett?
Decemberben a Nurse Jackie-t forgatom. Valószínűleg lesz negyedik Twilight film. Írtam három forgatókönyvet és remélhetőleg végül ezeket megcsináljuk.

Az összes karakter közül, amit játszottál, van kedvenced?
Ez olyan, mintha azt kérnéd tőlem, hogy válasszam ki a kedvenc gyerekem! Az összes szerepem az én teremtményem. Mindegyiket szerettem. Dr. Cullen nagyszerű szerep, de Dr. Cooper (a Nurse Jackie-ből) is az. Mindkettőt szeretem játszani.

Fordítás: Edit

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More