About this blog

Entertainment Weekly - Breaking Dawn Part 1 - Őszi mozielőzetes

Az Entertainment Weekly-nek Kristen Stewart, Robert Pattinson és Bill Condon a Comic Con-on mesélt a Breaking Dawn Part 1-ről.

W magazin - Kristen Stewart megnyílik

"A tényleges utolsó jelenet után úgy éreztem, hogy bele tudnék ugrani az éjjeli égboltba és a testem minden pórusából fény áradna. Sose éreztem még magam olyan könnyűnek."

2011 Comic Con - Breaking Dawn Part 1 rajongói panel

Kristen Stewart, Robert Pattinson, Taylor Lautner,Bill Condon, Nikki Reed, Julia Jones, Elizabeth Reaser és Ashley Greene részvételével.

2011 Comic Con - Breaking Dawn Part 1 Sajtótájékoztató

Kristen Stewart, Robert Pattinson, Taylor Lautner és Bill Condon részvételével.

2011 Comic Con - Breaking Dawn Part 1 Sajtótájékoztató

Ashley Greene, Elizabeth Reaser, Nikki Reed, Julia Jones és BooBoo Stewart részvételével.

Entertainment Weekly - A nászutasok

Mintha csak tegnap lett volna, hogy Bella 17 éves volt, Edward pedig 103. A Twilight Saga most a végéhez közeledik az év végén bemutatásra kerülő Breaking Dawn Part 1-nal.

Harper’s Bazaar – Robert Pattinson és Kristen Stewart vad útja

Az Twilight-tal a fiatal színészek a reflektorfények kereszttüzében találták magukat. Most, hogy a New Moon-ban a karaktereik szétválnak, nem tudtak volna közelebb lenni egymáshoz.

Entertainment Weekly - Teljes Napfogyatkozás

A perzselően szenvedélyes franchise sztárjai összegyűltek, hogy kitálaljanak az új Twilight mozifilmről, Oprah-ról, szerteágazó karrierjükről és (igen) az egymás iránt érzet intenzív érzéseikről.

Nylon Magazin – Az Új Generáció

Ashley Greene – vagy Alice Cullen azoknak, akik őt csak a Twilight karaktere révén ismerik - olyasfajta jellegzetességgel rendelkezik, ami megnyer, elbűvöl egy egész szobányi embert.

Details Magazin - Robert Pattinson Twilight-on kívüli élete – Az elveszett fiú

A megasztár sajnálatát fejezi ki a 80-as évek pornójának elmúlása miatt, felfedi a trópusi betegségek iránti elragadtatását, és arról álmodik, hogy tapogatja egy nőstény elefánt – ismét.

Interview Magazin (2009) - Kristen Stewart

"Fura egy fiatal gyerektől elvárni olyat, hogy megmondja, a színészettel akar foglalkozni. Nem hiszem, hogy ez egy természetes hajlam volt részemről, inkább olyasmi, amibe beleszerettem."

USA Today - A Twilight rajongók Team Meyer pártiak

Mikor Stephenie Meyer besétál egy szobányi Twilight rajongó közé, nincs kétség afelől, hogy számukra vitathatatlanul ő a vámpír királynő.

Rolling Stone – Tindézser farkas

Taylor Launter vad utazása, a harcművészetektől az Újholdig

Interview Magazin – Kellan Lutz

Színész, akció-mozisztár, farmer, Calvin Klein alsónemű modell, és fejlődő motivációs előadó, Kellan Lutz a pillanat embere.

Usa Today – A stáb, amely mozgásban tartja a Twilight gépezetét

A színészeket nem hozta zavarba a sikoltozó imádata a többségében női közönségnek, akik sokan fekete Twilight pólóban voltak - mind a Team Edward, mind pedig a Team Jacob kellőképpen képviselve volt

Flare Magazin – Dakota Fanning

„Nem próbál meg gyorsan felnőni, sok embertől eltérően Hollywoodban. Az életében ott van ez a kettőség, mikor igazán felnőtt lehet és egy egész filmet visz a hátán, de ő is csak egy átlagos tizenéves lány."

2010. április 29., csütörtök

2009-es MTV interjú Elizabeth Reaser-rel


A Twilight színésznője, Elizabeth Reaser elmondja, Ő nem olyan mint Esme Cullen

’Nem kötődöm ehhez a típusú karakterhez’, mondja a Twilight Saga mátriárkája.

Talán Ő a kedves, mosolygós mátriárkája a világ legszeretettebb vámpír családjának, de ez nem azt jelenti, hogy Elizabeth Reaser attól még nem lehetne kemény.

Mivel már csak néhány hét van amíg a New Moon a mozikba kerül, összeültünk a 34 éves színésznővel – akit néha úgy ismerünk, mint Mrs. Esme Cullen – az Eclipse forgatásának utolsó napjain. Az MTV News-zal történő exkluzív beszélgetés során, Reaser égett a vágytól, hogy beszélhessen a hegyi oroszlánok széttépéséről, Robert Pattinson autógrammjáról és hogy szerinte mért kellene inkább az egyik munkatársának Esme-t játszania.


MTV: Mi a legnagyobb különbség véleményed szerint a között a három Twilight film között, amit leforgattatok?
Elizabeth Reaser: Oh, nos mind a 3 film teljesen különböző. Az első egy vámpír románc, egy őrült szerelmi affér. Nagyon sok szexuális feszültség és romantikus feszültség van benne és soha semmi sem lanyhul le; az egész idő alatt majd megőrülsz, Bella és Edward szerelmesek lesznek és ez nagyszerű. A másodikban, egyértelműen Bella hátra van hagyva, és Ő és Taylor karaktere Jacob valamennyire szerelembe esnek – de valójában? Bella letört és mindenféle kockázatos dolgot csinál, és ez egy igazán szívszaggató film. Ott van az a sok veszély, amit Olaszországban történik, Edward azon gondolkodik, hogy megöli magát – nagyon, nagyon, nagyon különböző az elsőről. A harmadik teljesen egy akció film. Az Eclipse-ben sok az őrült akció, veszély, vámpírok – és újszülött vámpírok, akik a legveszélyesebbek, legerősebbek a vámpírok között.

MTV: Melyik a kedvenc jeleneted a New Moon-ban?
Reaser: Szeretem Taylor-t a New Moon-ban; fantasztikus. Nagyszerű jelenetek vannak Taylor-ral és Kristen-nel. Szerintem nagyon aranyosak együtt. Szeretem azokat a karaktereket együtt. Van benne egy kevés szerelembe esés és ez egy érdekes szerelmi affér, mert Bella még mindig szerelmes Edward-ba, és letört, összetört a szíve, Edward pedig elment. Ugyancsak szeretem a születésnapi parti jelenetet, mert ott van az összes Cullen és ez Bella születésnapja. Alice csinálja ezt a nagy bulit az Ő számára. Aztán megvágja magát és ez nagyon veszélyes az Ő számára a mi házunkban.

MTV: Ki a kedvenc új karaktered azok közül akik csatlakoztak a folytatásokhoz?
Reaser: A kedvenc új szereplőm? Ez nagyon trükkös. Valójában, szeretem ezt a lányt aki csatlakozott az Eclipse stábjához, Jodelle Ferland-ot; Ő Bree-t játsza… A New Moon-ban Michael Sheen csatlakozott a stábunkhoz és Ő fantasztikus. Az egyik Volturi-t játssza és nagyszerűek azok a jelenetek Olaszországban, amiben benne van a Volturi – Ők teljesen kemény vámpírok. Michael Sheen egy nagyszerű színész.

MTV: Ahogy a Saga-t tovább forgatjátok, hogy érzed jobban vagy kevésbé tudod beleélni magad a karakteredbe?
Reaser: Nem, úgy érzem, hogy egyáltalán nem vagyok olyan, mint a karakterem. Érdekes számomra, hogy anyai szerepeket kapok. Talán van valamilyen gyengeségem vagy ilyesmi. De ezen kívül, nem kötődöm az ilyen típusú karakterekhez. Esme annyira jó és szeretetre méltó és ez egyértelműen jobb emberré tesz. Amikor dolgozom mindig megpróbálom, hogy az embereket a legjobb fényükben lássam, ez még nagylelkűbbé tesz, hogy Esmé-t eljátszhassam, mert Én nem ezt érzem. Vicces, de szerintem Bryce – aki Victoria-t játssza, Bryce Dallas Howard – a legkedvesebb, a leglenyűgözőbb nő és úgy érzem, neki kellene Esme-t játszania. Úgy érzem, hogy Ő Esme. Annyira szeretetre méltó, szép, kedves és jó. Őt jelölöm, hogy Esme Cullen-t játssza.

MTV: Van valamilyen Twilight-os emléktárgyad?
Reaser: Az anyukám vett néhány Esme-s karkötőt. Biztos, hogy kölcsön tudnék kérni Tőle, ha szeretnék. De nincs semmilyen emléktárgyam. Megvan a rendezői székem. De be kellene szereznem valamit, valamit a forgatásról, talán ráveszem Rob-ot, hogy írja alá.

MTV: Most Halloween-kor az egyik legtöbb jelmez vámpíros, és rengeteg ember fog Twilight-os karakternek öltözni a hétvégén.
Reaser: Tényleg? Ez nagyon király. Ezt nem tudtam.

MTV: Mit jelentene a számodra, ha valakit meglátnál Esme-nek beöltözni?
Reaser: Wow, szeretnék valakit látni Esme-nek beöltözve. Szerintem az nagyon király lenne. Ez biztosan a karrierem csúcspontja lenne; szeretnék valakit látni, hogy ezt megcsinálja.

MTV: Végezetül, szerinted mi a Twilight Saga sikerének a titka?
Reaser: Nos, szerintem a Saga sikere a könyvek. A könyvek egyszerűen gyönyörű, nagyszerű és csodálatos történetek és Stephenie egy remek író. Aztán nagy szerencsénk volt Kristen-nel és Rob-bal – nagyszerű színészek és egyszerűen lehetetlen, hogy ne szeresd meg Őket és ne akard Őket együtt. Ezeknek sok köze van hozzá és még annak is, hogy az emberek igazán szeretik a vámpírokat. Cullen-ék a vámpírok egy érdekes csoportja. Nagyon jók, de ugyanakkor rosszak is. Úgy értem, azért Ők még mindig vámpírok. Elképzelem, ahogy Esme az éjszaka közepén kimegy és széttép egy hegyi oroszlánt. Ez eléggé csodálatos.
via

2010. április 28., szerda

Interview Magazine – Kellan Lutz

Színész, akció-mozisztár, farmer, Calvin Klein alsónemű modell, és fejlődő motivációs előadó, Kellan Lutz a pillanat embere. Az elszánt 25 éves Lutz olyan szerepekkel tett szert hírnévre, mint egy beképzelt, jóképű pasi gazdag szülőkkel a CW 90210-es sorozatában, az HBO Generation Kill (2008) című sorozatában egy Irakban állomásozó katonaként és mint vámpír a Twilight sorozatban – a férfiasság háromszoros megtestesítője. Egy előkészületben lévő szuperhős, zavartalan a kigombolt felsőktől és szomjas egy saját franchise sikerre.
Észak Dakotában született és Arizonában nevelkedett, az Iowa-i családi gazdaság gyakori látogatásával, Lutz háttértörténete hagyományosan szigorú és teljesen amerikai—egy Bruce Weber–szerű elbeszélés ami ténylegesen is azzá vált 2004-ben, mikor Lutz feltűnt és Weber fotózásával az A&F Quarterly magazin címlapjára került. De ez most Hollywood ideje, és Lutz keményen dolgozik. Ebben a hónapban a Rémálom az Elm utcában remake-je debütál; a Warrior-ban egy forrófejű lacrosse játékost alakít a szintén Twilighter, Ashley Greene oldalán; Nick Stahl-al és Grace Gummer-rel játszik együtt egy titokzatos gyilkosságról szóló független filmben, a Meskada-ban; és a legfontosabbat még nem is említettem a Twilight-ot (a harmadik rész, az Eclipse Júniusban kerül mozikba). Lutz hisz az előrefizetésben és a vonzás törvényében. Még az idegen kutyusok is hazáig követik őt.

MARK JACOBS: Szia, Kellan? Hol vagy most?
KELLAN LUTZ: A hátsókertemben lógok a két kutyámmal L.A.-ben.

JACOBS: Milyen kutyákkal?
LUTZ:Kola egy juhász-husky keverék, akit a Compton állatmenhelyről adoptáltam. Kevin a családunk legújabb, legimádnivalóbb tagja. Ő egy Chihuahua (magyarosan csivava). Az utcán találtam őt mikor visszatértem az egyik utamról.

JACOBS: Iowa-ban töltötted az időt egy tejgazdaságban, miközben felnőttél?
LUTZ: Iowa-ban volt ez a nagy farm, ahol a nagyszüleim éltek. Miután a szüleim elváltak, jó lett volna meglátogatni őket. Az édesanyám kiküldött volna a disznóólba, ahol ezek a hatalmas, hatalmas disznóink voltak. 6 órán át álltam volna ott tömlőt tartva és locsolva a disznókat. Megmártóztak a sárban és lerázták magukról, és így sárral beterítve mentem haza. Imádtam ezt az egészet, hogy piszkos és vizes lettem majd ahogy egy forró fürdő várt.

JACOBS: Növénytermesztésben és silók építésében tapasztalt vagy. Tudatában vagy annak hogy ez a történet miként hat New York-ban és L.A.-ben? Bármi ami magában foglalja természetes a kemény munkát ellenállhatatlan a stílusiparban.
LUTZ: Inkább végzek fizikai munkát, minthogy egy íróasztal mögött üljek. És ahogy a nagyszüleim öregebbé válnak, odarepülnék és segítenék a farm körül. Csűröket rombolnánk; csűröket építenénk. Inkább lennék kint szénát bálázni és traktort vezetni.

JACOBS: Akkor hogyan választottad Hollywood-ot?
LUTZ: Az idősebb bátyáim az anyám szemében különböző módokon buktak el. Szóval mindegyikük hibájából tanultam. Nem tudok belemenni a részletekbe, de ahogy felnőttem mindig az a cél lebegett a szemem előtt hogy azon feszültségek közül néhányon enyhíteni tudjak amin anyám keresztülment. Nagyon szorgalmasan belevettetem magam a tanulásba. El akartam menni az államokból, hogy anyámtól függetlenné váljak. És L.A., ahol az apám élt úgy tűnik magához szólított.

JACOBS: Miért pont a színjátszás?
LUTZ: L.A.-ben olyan emberekkel találkoztam, akik mind színészek voltak. Nyitni kezdtem a színjátszás felé. Nem fogtam fel, hogy Brad Pitt valós személy. Nem azt gondoltam, hogy robot vagy egy gép, de azt gondoltam hogy a színészetbe születni kell – az hogy ez egy családi örökség, hasonlóan a NASCAR-hoz. Senki sem tudja azt mondani, hogy „Hé, NASCAR sofőr leszek.” Valamilyen módon benne kell lenniük. Ahogy L.A.-ben voltam, rájöttem bárki tudná ezt csinálni. Miért ne adjak ennek egy esélyt? Elkezdtem számtalan színjátszás órára járni és azt fedeztem fel, hogy igazi szenvedéllyel vagyok eziránt, valószínűleg ez a legnagyobb szenvedélyem egész életemben. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy félreteszem az iskolát, az ösztöndíjakat, félreteszek mindent, amiért keményen dolgoztam: az édesanyámért és magamért, és erre a hullámvasútszerű útra térek.

JACOBS: Hány éves voltál mikor a Abercrombie & Fitch címlapjára kerültél?
LUTZ: Tizennyolc. Valójábán L.A.-ben dolgoztam az Abercrombie-nál, hogy barátokra tegyek szert. Nem voltak barátaim.

JACOBS: A kereskedelmi/ az eladási osztályon?
LUTZ: Ruhákat adtam el. De úgy hiszem a személyiségem segített, mert én voltam a legrosszabb. Nem igazán érdekelt ez az egész. Úgy éreztem magam, mint akinek ADD-je (figyelemhiányos zavar) van. Hülye voltam ehhez, és gumikarikákat lövöldöztem mindenfelé. Valahogy a vezető nem rúgott ki, és fogadó/üdvözlő lettem, tudod mikor kint kell állnod félmeztelenül és valamiképpen be kell csalnod az embereket az üzletbe. Akkoriban az Abercrombie meghallgatást tartott, és az ügynökségem elküldött rá. Találkoztam Bruce Weber-rel, és kiválasztottak. Nem volt a legerősebb, a legfittebb, a leghelyesebb srác azon a fotózáson, de valahogy Bruce a címlapra rakott. Csak feküdtem a fűvön és játszadoztam azzal a bogárral, és végül ezt használták. Még mindig az üzletben dolgoztam, mikor a magazin két hónappal később a standokra került. Csak nagyon szerencsés voltam, és kinyíltak az ajtók a színészkedés felé.

JACOBS: Ellentétben néhány színésszel, nem úgy tűnik mintha el akarnád szigetelni magad a modellkedéstől.
LUTZ: Az furcsa, ahogy a világ a modellkedést, mint negatív dolgot kezeli. Felbosszant az hogy hány ember gondolkodik úgy, hogy mivel modell voltam azt hiszem szép és helyes vagyok és hogy a kinézetemet a boldogulásom érdekében tudom használni. Nem vagyok szép vagy helyes!

JACOBS: Tényleg nem gondolod úgy hogy jóképű vagy?
LUTZ: Vicces, mikor az emberek azt mondják, hogy van szexepiled vagy a következő Brad Pitt-nek kiálltanak ki. Ezeken csak nevetek. Nem vagyok ilyen. Nem akarok ilyen lenni. „Szex ikon vagy.” Miért? Mert egy vámpírt alakítottam egy filmben? Ez az egész tényleg szóra sem érdemes. Ha nekem lenne a legjobb hasizmom a világon vagy ha úgy néznék ki mint Brad Pitt a Harcosok klubjában [1999], akkor az klassz, de nem éheztetem magam. Azt eszem amit akarok, és nem vagyok az edzés megszállottja. A genetikám jó, de nem őrületen férfias. Nem értem, de értékelem. [Nevet]

JACOBS: És néha szeretsz elmenni a kutyáddal félmeztelenül futni, és az emberek ezzel foglalkoznak.
LUTZ: Nem értem ez miért különleges. Sok emberről tudok, akik félmeztelenül futnak, mert nem akarják hogy a ruháik izzadságban ússzanak. Normális ember vagyok. És van négy paparazzim, akik a házam előtt ülnek egész álló nap.

JACOBS: Az alázatosságod bájos, de valaha is vizsgáltál-e úgy más srácokat, akik egy bizonyos szerepre jelentkeztek, hogy azt gondoltad „El tudnálak pusztítani a jó kinézetemmel.”?
LUTZ: Imádom a versenyt. Feléledek ebben. Szeretek győzedelmeskedni a szoba felett mielőtt belépnék az ajtón. Mikor elmentem a Twilight meghallgatására, hatalmas voltam, különösen a Generation Kill után. Közel voltam a kilencven kilógrammhoz, tiszta izom. A karakterleírás szerint [Emmett] egy nagy, testes harcos, egy birkózó, egy mosolygós mackós srác. Besétáltam a várakozó helységbe és kilenc másik színészre lettem figyelmes, a felük megpróbált fekvőtámaszokat csinálni, a másik felük meg szívósnak, keménynek tűnni. Kuncogtam magamban. Igazán éles szemű vagyok. Szeretem nézni a srácokat a szemem sarkából, ahogy azt gondolom „Nagyszerű.” Mert ők egy srácot látnak besétálni, aki totálisan illik a szerepre. Ez vicces. Nem próbálok beképzelt lenni, de egyszerűen magabiztos vagyok, mert tudom megcsináltam minden házi feladatomat. Igazán, de igazán szeretem kidolgozni a karaktert. Imádok parókát viselni a meghallgatásokon, még akkor is ha néha nem érik el a megfelelő hatást. Imádok megpróbálni eljátszani nem magabiztos srácot, egy srácot aki szemben áll a normális karakteremmel, mert az igazi színjátszás ilyenkor lép működésbe.

JACOBS: Szóval négy különböző filmed megjelenése közeledik.
LUTZ: Nagyszerű projektekkel teli időszak volt. Főleg az újak miatt. Szeretem ezt az iparágat. Fiatalon tart; igazán.

JACOBS: Meglehetősen fiatal vagy.
LUTZ: A szívem mélyén mindig is fiatalként fogok magamra tekinteni. Úgy értem 25 éves vagyok és néhányan azt mondják kezdek is úgy kinézni.

JACOBS: Ki mondja azt neked, hogy kezdesz úgy kinézni?
LUTZ: Az emberek azt mondják, hogy nem tudsz többé középiskolást eljátszani és én meg „Köszönöm Istenem.” Jason Bourne típus akarok lenni. Nem akarok középiskolást alakítani.

JACOBS: Nem vagy az a mentegetőző fajta, amiért akció sztár akarsz lenni.
LUTZ: Ez teljes mértékben a célokról szól. Ha bármit elfogadsz ami eléd jön, azután nem nyithatsz másfelé. Minél többször mondod megbeszéléseken vagy máshol, elkezd megtörténni. Ez az ami most történik. Az emberek úgy látnak engem, mint egy fickót aki sebeket, csonttörést, horzsolásokat akarna. Ilyen volt hat bátyóval felnőni. Megvertek, és én is megvertem embereket. Nincsenek valódi tetoválásaim. A megannyi zúzódásomat és sebhelyeimet viselem, mint tetoválásokat. És úgy nőttem fel, hogy imádtam az akciófilmeket. Szeretnék együtt dolgozni Sylvester Stallone-val, és majdnem esélyem is volt erre a The Expendables című filmben [ami 2010 Augusztusában debütál], de a menetrend miatt nem jött össze. Tehát szeretnék vele, Mickey Rourke-kal, Matt Damon-nal, Daniel Craig-gel, Jason Statham-mal, Jet Li-vel, Jean-Claude Van Damme-mal együtt dolgozni… a Bloodsport [1988] az egyik kedvenc filmem. Úgy érzem, hogy számtalan szerep, lehetőség kínálkozik odakint és olyan a színészdömping, hogy ha nincsenek céljaid egyszerűen elveszel.

JACOBS: Biztosítottad, megteremtetted az alapokat. Még egy Hilary Duff videóban is szerepeltél [a “With Love”-ban].
LUTZ: Az ügynököm és a barátnőm abban az időben akarta, hogy menjek el a meghallgatásra. Van egy idézet, azt hiszem Wayne Gretzky-tól* aki azt mondta: amit soha nem teszel meg, azoknak a 100 %-át kihagyod. Ez annyira igaz. Emiatt szeretek elmenni meghallgatásokra. Profi vagyok, tanulok a dolgaimból, dolgozom rajtuk, és ha még így sem vagyok megfelelő a munkára, akkor mi van? Tudom, hogy a legjobb formámat nyújtottam.

JACOBS: Mivel tehetséges színész vagy, állandóan szerepekkel bombáznak, és amit csinálsz aziránt elkötelezett vagy.
LUTZ: Csomó tanulnivalóm van még, de igazán hálás vagyok, amiért ilyen tehetséges színészekkel dolgozhatom. Sehol sem vagyok még a céljaimat illetően. Ennek szeretném áldozni magam: a munkának és az edzésnek.. Ezt addig a napig akarom csinálni, amíg meg nem halok. Filmekben akarok szerepelni és olyan emberekkel akarok együtt dolgozni, akik arra ösztönöznek hogy jobb színész legyek. Ez az ami elébe nézek, és ez az ami fontos számomra. Csak le akarom tesztelni azt ami Kellan és megpróbálni őt a korlátai megtalálására buzdítani és új „Kellanokat” teremteni.

*Wayne Gretzky minden idők legponterősebb profi jégkorongozója. Kellan által emlegetett idézetre találtam hivatalosabbnak tűnő fordítást is: „Amit nem küldesz kapura, abból sosem lesz gól.”

Az interjút készítette: Mark Jacobs a New York-i író és kreatív tanácsadó

2010. április 20., kedd

Alex Meraz Seventeen Magazine interjú (17 kérdéses)

1. Hány éves voltál, mikor megtörtént az első csókod?
12 éves.

2. Melyik hírességbe vagy beleesve?
Monica Bellucci… ő egy istennő.

3. Melyik az a divathóbort a lányoknál, ami totálisan összezavar?
A bohém-sikkes stílus.

4. Melyik az a csajos film, amit titokban szeretsz?
A Szerelmünk lapjai.


5. Melyik Tv műsor a te „bűnös élvezeted”?
True Blood és a The Ultimate Fighter.

6. Ki játszhatna téged az életedről készült filmben?
Taylor Lautner.

7. Mi az álommunkád?
Épp azt csinálom!

8. Ha egy napra helyet cserélhetnél bárkivel a világon, ki lenne az?
George St. Pierre.

9. Kihez állsz legközelebb a családodból?
A bátyáimhoz.

10. Melyik a kedvenc weboldalad?
Michaelwelchonline.com.

11. Melyik az a gyorskaja, amely nélkül nem tudsz élni?
Pizza.

12. Mi a legrosszabb szokásod?
Sokat beszélek.

13. Melyik volt az a szám, amit legutóbb az iPod-odon hallgattál?
A Crazy Heart című film soundtrackjét.

14. Mit vettél legutóbb?
Bőrcsizmát.

15. Miről álmodtál előző este?
Nem emlékszem.

16. Ebben a pillanatban mennyi pénz van a pénztárcádban?
Csak hitelkártyákat hordok magamnál.

17. Folytasd a mondatot: Mikor 17 voltam, akkor…
…ijedt voltam.

Kiowa Gordon Seventeen Magazine interjú (17 kérdéses)

1. Hány éves voltál, mikor megtörtént az első csókod?
Azt hiszem 3 éves voltam, mikor egy családi barát a gyermekeivel átjött hozzánk még Virginiában, az idősebbik odajött hozzám és megcsókolt.

2. Melyik hírességbe vagy beleesve?
Semelyikbe. Fülig szerelmes vagyok a barátnőmbe.

3. Melyik az a divathóbort a lányoknál, ami totálisan összezavar?
Az igazán rövid ruhák. Nem ízlésesek.

4. Melyik az a csajos film, amit titokban szeretsz?
Valentin Nap.

5. Melyik Tv műsor a te „bűnös élvezeted”?
The Venture Bros.

6. Ki játszhatna téged az életedről készült filmben?
Túl fiatal vagyok még ahhoz, hogy filmet csináljanak az életemről. Épp csak most kezdődött el.

7. Mi az álommunkád?
A színészet és a rocksztárság.

8. Ha egy napra helyet cserélhetnél bárkivel a világon, ki lenne az?
Szeretnék egy napot hangyaként élni és remélem nem nyomnak össze.

9. Kihez állsz legközelebb a családodból?
A testvéreimhez, az apukámhoz és az anyukámhoz.

10. Melyik a kedvenc weboldalad?
Kiowa Gordon online.

11. Melyik az a gyorskaja, amely nélkül nem tudsz élni?
Megvagyok gyorskaják nélkül.

12. Mi a legrosszabb szokásod?
A halogatás, késlekedés.

13. Melyik volt az a szám, amit legutóbb az iPod-odon hallgattál?
A Thursday-tól a Paris in Flames-t.

14. Mit vettél legutóbb?
Benzint.

15. Miről álmodtál előző este?
A barátnőmről álmodtam és arról, hogy egy labirintuson keresztül futok hogy megpróbáljam megtalálni a barátainkat.

16. Ebben a pillanatban mennyi pénz van a pénztárcádban?
110 dollár és néhány bankkártya.

17. Folytasd a mondatot: Mikor 17 voltam, akkor…
...harmadéves középiskolai tanuló voltam és a barátaimmal szórakoztam.

2010. április 15., csütörtök

Robert interjú a brazil Atrevida magazinban

Hogyan szeretnéd, hogy emlékezzenek rád?
(Nevet) Nem tudom, az egyetlen dolog, amire gondolni tudok az hogy rosszul érzem magam a családom miatt. Igazán nem tudom hogyan szeretném ha emlékeznének. Néha azt szeretném ha egyáltalán nem emlékeznének, csak felejtenének.

Azt mondtad Cannes-ban, hogy a Remember Me a legszemélyesebb film amit valaha csináltál és hogy magadat játszod. Tudnál erről mesélni?

Ezt azelőtt mondtam, hogy megcsináltam volna a filmet. A film előkészületein dolgoztam és azóta a film sokat változott. Tulajdonképpen megpróbáltam ezt a karaktert minél közelebb engedni hozzám, de tovább fejlődött, nagyon mássá vált.

Mi változott?
Ami kezdetben érdekelt ebben a karakterben az a tény, hogy ő [Tyler] nem egy átlagos fiatal jellem. Majdnem minden mozifilmben, a ’jó fiú’ idealizált, ami nem a valóság. Ők közhelyes karakterek vagyis sztereotípiák. Tyler nem ilyen. Úgy vélem volt egy üres vászon és megpróbáltam őt bonyolultabbá tenni.

A karaktered egy lázadó. Szerinted ő olyan, mint te?

Nem hiszem, hogy lázadó lenne. Talán néha tesz dolgokat bizonyos szituációkban – mint mikor elmegy a húga iskolájába és konfrontálódik azokkal az emberekkel, akik bántották [a húgát] – ami ha velem történt volna, ugyanígy cselekedtem volna. De azt hiszem ő sokkal gondtalanabb, mint én.

Nem estél át olyan nehéz időszakon a korai húszas éveidben, mint a karaktered. Az életünk során általában ez egy bonyolult időszak mikor össze vagyunk zavarodva…

Megpróbáltam olyan szempontból eljátszani mikor először lépsz a kamaszkorba és arra koncentrálsz hogy egyéniség maradj. Az egyéniséged kifejezed valamiben, miközben nem fogadod el hogy része vagy ennek a világnak. Azt hiszem húszas éveikben kezdik az emberek belátni, hogy ők a világ részei. Ez az amit éreztem, mikor 22 voltam. Mikor fiatal voltam, az a mániám volt hogy minden ami érzek helytelen.

Hogy érted ezt?

Mikor szomorú vagy nem igazából vagy az. Csak úgy teszel mintha.

Mikor Tyler és Ally (Emilie de Ravin) először találkoznak, [Tyler] igazán kitartó. Ugyanilyen vagy te is a lányokkal?
(Nevet) Nem, egyáltalán nem. De ez függ az illetőtől is. Általában ez nem működik nálam, nem vagyok jó ezekben a dolgokban. Alig emlékszem az utolsó alkalomra mikor elhívtam egy lányt, hogy mondtam volna neki hogy el akarok menni vele egy randira. Azt hiszem soha nem csináltam ilyet. Ebben is különbözök Tyler-től.

Mit tennél, ha egy lány nem akarna elmenni veled, mint ahogy a filmben?
Azt mondanám: „Van fogalmad arról, hogy milyen sok lány szeretne randizni velem, te idióta.” (Nevet)

Egyedülálló vagy most?
(Nevet)

Te vagy ’A SRÁC’ most. Mindenki Robert Pattinson-ról beszél. Paranoiddá kezdesz válni vagy elfogadod ezt az egészet?
Azt kívánom, hogy tudjam irányítani ezt, de lehetetlen. Mindig dilemmában vagyok. Ez néha jó, mert ilyen filmeket csinálhatok mint ez, ahol részt veszek az egészben az elejétől a végéig. Sok színésznek nincs esélye erre. Nagyszerű volt számomra, de kezdek paranoiássá válni.

Leonardo DiCaprio kis független filmeket csinált, miután leforgatta a Rómeó és Júliát és a Titanic-ot, ami minden idők egyik legnagyobb/leghíresebb filmjévé vált. Azt mondta, hogy másik énje kelt életre, amit a média kreált. Később azt nyilatkozta, hogy meg kellett várnia hogy a „szörny meghaljon”, hogy visszatérjen a karrierjéhez. Mit gondolsz erről?
Oscar-ra jelölték, mikor igazán fiatal volt és mindig is színész akart lenni. Ez kissé különbözik tőlem. Független filmeket csináltam. Hasonlóan érzek bizonyos dolgokat illetően mint ő, és a legdühítőbb dolog az egész figyelem témában hogy nem igazán tudom megszokni. Mint színészként a tanulási folyamat csökken, mert bírálat nékül nem tehetsz dolgokat. Ez az ami sokkal nagyobb nyomást teremt, ami teljesen egészében ellened irányul. Amikor megpróbálsz színészkedni vannak negatív dolgok, amik együtt járnak a nyomással.

Nyomást érzel?
Igen. Ez furcsa. Nagy elvárásaik voltak felém a forgatáson. Ez nem volt annyira rossz tudtam, hogy egy kis filmet csinálok, de az aggasztott hogyan fogják az emberek megérteni a választásom. Az egyetlen dolog amit remélhetek, hogy az emberek el fognak menni megnézni a filmet, mint más filmeket előítélet nélkül.

Milyen fajta kritikák tettek dühössé mostanában?
Nem szeretem azt a stílust ahogy az emberek a New Moon-ról beszélnek, mert úgy vélem elítélnek azért mert része vagyok ennek a franchise-nak. Mikor valami ennyire túlhypolt elkerülhetetlen hogy mozgalom induljon azellen, és azt hiszem a kritikák ebben az összefüggésben érkeznek. Chris Weitz egy hihetetlen rendező és nagyon tetszett a film. Nagyon szerencsés vagyok, de sajnos az emberek ítélkeznek, ami meghatározó jelenleg.

Mi a legfurcsább dolog, amit valaha olvastál magadról?
Néha mikor interjúra megyek, leellenőrzöm hogy az emberek mit írtak rólam. Emlékszem egyszer egy magazin azt írta, hogy terhes vagyok. És ez címlapon volt.

Ha két órát nem híres személyként kellene eltöltened, mit tennél?
Valójában semmit. Furcsa visszamenni Londonba, mert el tudok menni járkálni és normális dolgokat csinálni. Eltartott egy darabig mire erre rájöttem. Ha hamarabb ezt megtapasztalom, hamarabb visszajöttem volna.

Szerinted ez a szakáll miatt van?
Igen, úgy hiszem.

Tervezed, hogy megtartod a bozontod?
Amíg itt dolgozok Londonban és meglátjuk, hogy megengedik-e nekem hogy megtartsam. Szeretnék anélkül elmenni egy meghallgatásra, hogy az emberek tudnák ki vagyok.

Hogyan készülsz fel a Bel Ami-ban alakított szerepedre?
Némi súlyt fel kell szednem. Úgy vélem nem fogják megengedni hogy sokat magamra szedjek, mert el fogjuk kezdeni majd forgatni a Breaking Dawn-t, de nekem egy kicsit idősebbnek kell tűnöm majd. A karakterem, Georges Duroy, 6 évet töltött kemény ivással, szóval egy kicsit vadnak akarok tűni a szerep miatt.

A hírnév hogyan változtatott meg?
Az USA-ba költöztem. Mindig is úgy gondoltam ez olyan lesz mint Angliában. A karácsonyt Londonban töltöttem és minden nyugodt volt, más mint amit gondoltam volna. Úgy vélem a dolgok másmilyenek itt – igazán nem tudok semmit csinálni. Csak nem akarok híreket csinálni. Nem érdekelnek azok az emberek, akik a pletykamagazinok címlapján szerepelnek, mert el lehet rejtőzni. És mindenki aki elmegy és lekapják a paparazzik úgy néznek ki mintha unatkoznának vagy ilyesmi.

Cannes egy kicsit őrület volt számodra múlt évben…
Elég vicces a tömeg közepében lenni – és két testőrnek kell odébb tessékelni az embereket amíg megpróbáltunk keresztül jutni rajtuk. Ez király, ugyanakkor azt gondolod „Miért csinálom ezt?” Nem akarom, hogy az emberek azt gondolják hogy ez érdekes – még mondanod sem kell semmit és az emberek megőrülnek.

Vannak olyan időszakok, mikor ez túl intenzívvé válik?
Néha. Általában a tömeggel foglalkozni nem probléma. Sétálsz az utcán és hirtelen 20 ember szalad utánad és nem tudod kik ők – kölykök vagy sem – ez még mindig intenzív. Ez egy különös élmény és emiatt kissé paranoiássá válsz. Csak sétálsz az utcán körülnézel és figyelsz, mintha bármelyik pillanatban megtámadnának.

Mi volt a leghevesebb szituáció, amin valaha is keresztül estél?
Olaszországban forgatni a New Moon-t hihetetlen volt, ez volt a legintenzívebb helyzet amit valaha megtapasztaltam. Azt hiszem a statiszták 60%-a rajongó volt. Ott volt a fanok tömege és le kellett vennem az ingem előttük. Ez volt a legbizarrabb dolog, amit valaha csináltam.

Szóval a jelenlegi valóságod az hogy elfutsz és elbújsz bárokba és szállodákba?
Los Angeles-ben, igen. És ez bizarr, de Londonban normális életet élek.

Mit szeretsz csinálni Londonban?
Az elmúlt három évben nem tudtam sok időt itt tölteni, de éltem a Soho-ban, szóval ismertem mindenkit. De mióta visszajöttem ráébredtem, hogy a legtöbb hely ahová jártam már bezárt.

Mely színészeket csodálod a tehetségükért és a hozzáállásukért?
Joaquin Phoenixet és Ryan Goslingot.

Játszol zongorán és más hangszereken is. Voltál már zenekar tagja?
Mikor fiatal voltam, tagja voltam egy kis bandának, a Bad Girls-nek. Elég régen volt. Szinte minden barátom zenész és van bandájuk, szóval zenélek velük néha.

Szeretnél zenész lenni?
Tetszik az az ötlet, hogy zenét írjak és csináljak. De nem hiszem, hogy elég erős vagyok egy szólóalbum elkészítéséhez.

Ha nem lenne az apád, valószínűleg a zeneiparban dolgoznál. Az igaz, hogy ő mondta neked hogy legyél színész?
Igaz, mert látta a csinos lányokat és azt mondta: „Rob, oda kellene menned.” Ez volt az ami motivált, hogy színész legyek!

Nem volt arról fogalmad, hogy a Twilight megváltoztatja az életed?
Valójában nem hiszem hogy bárki, aki részt vesz a Twilight-ban azt gondolta, hogy ez fog történni Talán azért, mert nem gondoltuk tinifilmnek.

Képben vagy a divatot illetően?
Szeretem Marc Jacobs-ot. Viseltem néhány ruháját majdnem minden premieren, mert úgy vélem ez az egyetlen ami jól áll rajtam. Általában szeretem az olcsó ruhákat. Nem vásárolok ruhákat, tehát végül ugyanazokat viselem.

Jársz divatbemutatókra?
Nem, túl kínos lenne. A barátaim azt mondanák „Mit csinálsz? Elvesztetted az eszed?” (Nevet.)

Írta: Marina Oliveira és Carolina Giarrante

Az ausztrál The Daily Telegraph interjúja Pattinson-nal

Mióta megcsípte a színészet bogara, a Twilight szívtiprója, Robert Pattinson egy olyan szerepre feni a fogát, ami tinédzserek millióinak szívét képes megolvasztani.
Egy fogadásnál valószínűleg senki nem tett volna pénzt arra, hogy Robert Pattinson lesz a következő nagy durranás. Ő egy olyan srác, akit kicsaptak a suliból, csak azért csatlakozott a dráma klubhoz, mert „ott csinos lányok voltak”, és, nos nem igazán az a klasszikus értelemben vett jóképű pasas.
Az biztos, hogy sikerült kapnia egy kis szerepet két Harry Potter filmben, mint tökéletes Cedric Diggory, de miután kirúgták a 2005-ös The Woman Before című színdarabból, a londoni Royal Court Theatre-ből, az esélye arra, hogy megelőzze Daniel Radcliffe kiemelkedő helyét a legdögösebb brit fiatalok listáján elég halványnak tűnt.
De ez mind azelőtt volt, hogy egy bizonyos Twilight-nak nevezett film be nem került a képbe, ami Stephenie Meyer megegyező című hihetetlenül sikeres könyvén alapul.
A három gyerekes mormon anyuka elhíresülten akkor írta történetét egy vegetáriánus vámpír kínjairól és halandó kedveséről, miután a fiait ágyba dugta esténként, és ő lett a legnagyobb könyvkiadó jelenség a Harry Potter J.K. Rowling-ja óta. (Meyer azóta kiadott három további könyvet a sorozatból – a New Moon-t, az Eclipse-et, és a Breaking Dawn-t – amelyeket döbbenetes mennyiségben, 70 millió példányban adtak el világszerte, 2.8 milliót csak Ausztráliában.)
A tinédzserek világszerte szerelmesek lettek Edward Cullen-be és Bella Swan-ba és ez még abban az időben volt, mielőtt a filmet egyáltalán bejelentették volna. A web chat szobák csak úgy izzottak, mikor a rajongók arra vártak lélegzetvisszafojtva, hogy megtudhassák, ki fogja játszani a kísértetiesen jóképű hőst, és elképesztően csalódottak voltak, mikor a viszonylag ismeretlen Pattinson landolt a szerepben.
Tény, 75000 rajongó írt alá egy petíciót a színész megbízása ellen és bojkottot hirdetett a film ellen – nem a legfényesebb kezdés a következő nagy dolog készítéséhez. „Ez volt az én üdvözlésem a Twilight-ban,” viccelődik most már Rob.
De a tinédzserek csapodár közösség, és mikor tavaly év végén bemutatták a filmet, a hallgatóság magába szívta a románcot Edward és Bella (Kristen Stewart) között. Hirtelen Pattinson, a túl beállított hajával, sápadt arcával és hasonlóságával James Dean-re (nem mintha ezek a fiatal rajongók tudnák, hogy ki volt Dean) lett a vámpírok netovábbja.
Mostanában huncut vonásai (pletykálják, hogy elkezdett edzeni és tipikusan angol fogsorát is megcsináltatta) ott szerepelnek minden magazin címlapján, tv képernyőkön, weboldalakon világszerte és a paparazzik minden egyes mozdulatát megörökítik.
Az angol Glamour magazin a bolygó legszexisebb férfijának koronázta, az ausztrál GQ magazin pedig az elmúlt évtized legnagyobb ikonjának nevezte, Barack Obama mellett. Nem is rossz egy saját bevallása szerint „pufóknak kinéző srác”-tól, aki nagyjából ismeretlen volt 12 hónappal ezelőttig.
Ez hirtelen emelkedés volt a csúcsra a 23 éves londoninak, de ez még mind csak fokozódik. Vancouverből nyilatkozva, ahol a sorozat harmadik részét forgatja, a Twilight Saga: Eclipse-et (a második film, a New Moon következő hónapban a mozikban), Pattinson azt mondja, hogy egy folytatásos filmben való munka kevés időt hagy neki arra, hogy elolvassa – vagy elhiggye – a róla szóló cikkeket.
Arra a kérdésre, hogy hogyan birkózik meg a hírnévvel, így válaszolt: „Még nem igazán tudom. Igazából kicsit el lettem zárva, ahogy a dolgok fokozódtak. Csak akkor vettem észre ennek a mértékét, mikor egy másik filmet forgattam (Remember Me, egy romantikus dráma Emilie de Ravin ausztrál színésznővel) New York-ban, és rengeteg ember bukkant fel a forgatáson minden nap. Gondolom, jövőre meg fogom tapasztalni, milyen az életem a forgatási környezeten kívül.”
A sztár éppen be volt táblázva egy 12 órát tartó forgatásra, ahol egy harcjelenetet forgatott egész héten, és emiatt bocsánatot kér, mikor belebotlik a saját szavaiba. „Sajnálom, de várni kell az agyamra,” magyarázza.
„Vissza kell kapcsolnom gondolkodó üzemmódba.” Miután szinte éjjel-nappal dolgozik. Január óta, elismeri, hogy szüksége lenne egy kis vakációra.
„Ezek előtt a filmek előtt körülbelül 10 napot dolgoztam egy évben, és az inkább volt az én tempóm,” mondja nevetve.
Ha Pattinson engedi is a fejébe szállni a hírnevet, akkor sem mutatja semmi jelét máig. Elismeri, hogy a szülei sokkal büszkébbek a sikereire, mint ő maga. „A szüleim mindig mondják, hogy nagyon büszkének kéne lennem magamra, de én azt mondom: ’Ez szerencse, az egész csak szerencse.’”
Mivel a rajongás folyamatosan örvénylik körülötte, Pattinson úgy érzi, hogy a figyelem ártalmas lehet a munkájára. „Minél nagyobb a hype, ami körülvesz, annál tudatosabb vagy azzal kapcsolatban, hogy mit nyújtasz, és nehéz ezzel foglalkozni. Minél több ember dicséri a személyedet, annál jobban összezsugorodsz magadban. Folyamatosan harcolnom kell ez ellen.”
Mint legfiatalabb gyereke (van két idősebb nővére) egy modellügynök anyának és egy veterán autókkal kereskedő apának, Pattinsonnak kényelmes gyerekkora volt egy jómódú külvárosban dél-nyugat Londonban. Riportok állították, hogy terrorizálták az iskolában, de ő azt mondja, hogy a legrosszabb, amit elszenvedett az volt, hogy „valaki ellopta a cipőfűzőimet, mikor úgy 11 éves lehettem.”
Az igazság az, hogy kicsapták egy magániskolából, de kényelmetlenül érinti, ha megkérdezik, miért. „Én csak próbáltam találékony lenni” mondja végül. „Szerintem igazságtalan volt, hogy eltanácsoltak. Igazán szerettem azt az iskolát.”
Egyáltalán nem tervezte, hogy a színészettel foglalkozzon, mint karrier, csak azért csatlakozott a Barnes Theatre Club-hoz, mert ott voltak azok a „helyes lányok”. (Igazából egy kicsit foglalkozott modellkedéssel is, de azt mondja, hogy a munkalehetőségek elkezdtek csökkenni, mikor érni kezdett és „már nem úgy néztem ki, mint egy lány”.)
De a klub elvezette őt egy ügynökig, egy szerepig a 2005-ös és 2007-es Harry Potter filmekben, és végül egy találkozóhoz a Twilight rendezőjével, Catherine Hardwicke-kal.
Pattinson azt mondja, ő volt az utolsó színész, akit meghallgattak a vámpír szerepre. „Szerintem a producerek kicsit kétségbeesettek lettek addigra” mondja szerényen.
Csinált egy jelenetet Stewart-tal, akit addigra kiválasztottak Bella szerepére, és mindkét nő tudta, hogy megtalálták Edwardot. Hardwicke mondta, hogy a meghallgatás után Stewart egyből mondta neki, hogy „Rob-nak kell eljátszania”.
Ugyanakkor a filmgyártó céget, a Summit Entertainment-et is meg kellett győzni. „Kaptam egy hívást a stúdiótól,” mondta Hardwicke az amerikai GQ magazinnak. Megkérdezték: „Biztos vagy benne, hogy jóképűvé tudod tenni ezt a srácot?”
Most már elképzelhetetlen, hogy valaki más játssza Pattinson helyett Edwardot, akinek töprengő szemei tele vannak az alig leplezett vágyódással Bella iránt (nemesen ő nem iszik emberi vért és dolgozik azon, hogy vágya felülkerekedjenek rajta), de a színész azt mondja, hogy fogalma sem volt arról, hogy a film ekkora siker lesz.
„Nem ismertem senki olyat, aki olvasta volna a könyvet, mielőtt a film kijött. Teljesen tájékozatlan voltam az egész Twilight dologgal szemben.”
Miután a film az első helyen nyitott 23 országban, nehéz lenne olyan valakit találni – legalábbis 20 éves kor alatt – aki ne hallott volna a Twilight-ról. A rajongók pedig egyre jobban megszállottjává válnak annak az ötletnek, hogy Edward és Bella képernyőn megjelenő szenvedélye talán a való életre is kiterjedt.
Ez a gondolat akkor érte el a csúcspontját, mikor augusztusban kiszúrták a tömegben Pattinson-t és Stewart-ot a Kings of Leon koncerten, amint szerelmesen néznek egymásra, és azóta is rengeteg állítólagos szemtanúja van a ’boldogságban úszó’ pár titkos találkáinak szerte a városban.
A cinikusok valószínűleg megkérdőjeleznék ezt az ’együtt vannak/nincsenek együtt’ spekulációt, hogy nem egy reklámfogás-e a dolog azért, hogy még több szék legyen foglalt a mozikban a New Moon nyitásakor, de ha hitetünk a pletykáknak, akkor a pár közel jár ahhoz, hogy tisztázzák a kapcsolatukat. Pattinson csak annyit mond, hogy „elég közel” áll az egész Twilight szereplőgárdához.
„Be vagyunk zárva ebbe a buborékba,” teszi hozzá. „Nagyon kevés embert ismerek Amerikában azokon kívül, akikkel együtt dolgozom, szóval ez jó dolog.”
Ami már nem annyira jó dolog, az a rajongók szenvedélyes figyelme és a mindig jelen levő paparazzik miatt bekövetkezett korlátozottság. Az Eclipse egyik mellékszereplője, Jack Huston mostanában mondta Pattinson-ról, hogy eléggé elszigetelődött az újkeletű sikere miatt, mert „szinte bebörtönződött a szobájába. Nem tudja anélkül elhagyni, hogy ne követné vagy 100 ember. Ez a siker ára. Remélhetőleg jól kezeli.”
Pattinson beismeri, hogy szégyenlős gyerek volt (aki még attól is frászt kapott, ha valaki szemkontaktust teremtett vele a buszon), így az, hogy minden mozdulatát követik elég nehéz lehet. Ennek ellenére kezdi megtanulni, hogy hogyan kezelje a figyelmet.
„A paparazzik nyomása nehéz, mert van egy csapat ember, aki azt szeretné látni, hogy valami cikiset csinálsz. Néha, mikor végigcsináltál egy 16 órás forgatást, semmi mást nem szeretnél, csak elmenni megvacsorázni, de ők ott várnak rád, hátha idiótát csinálsz magadból. Végül is ez a dolguk.”
„Egy kicsit óvatosnak kell lenned mindennel kapcsolatban. Azt mondom, hogy egyik stratégiám sem működik különösebben jól. Próbáltam az életemet olyan unalmasnak mutatni, amennyire csak lehet, mert azt hittem, hogy akkor majd elvesztik irántam az érdeklődésüket, de mégsem,” sóhajtozik. A rajongók egyre bizarrabb kéréseihez is kezd lassan hozzászokni. „Egy hétéves odajött hozzám és azt kérte tőlem, hogy harapjam meg – és komolyan mondta. Azt gondoltam magamban, hogy nem tudja, mit kér. Ez nagyon gáz volt.”
Amúgy Pattinson nem igazán érti ezt a ’vámpír dolgot’. „Az emberek azt kérdezik tőlem, hogy rajongok-e a vámpírokért és erre nem igazán tudom, hogy mit feleljek,” magyarázza. „Azóta felfedeztem, hogy van az embereknek egy csoportja, akik minden olyan filmet vagy könyvet szeretnek, ami a vámpírokról szól, attól függetlenül, hogy hogyan vannak ábrázolva. Ezt furcsának találom.”
Kéri, hogy ne aggódjon senki amiatt, hogy a csillaga esetleg fogyatkozni kezd, mikor a Twilight Saga befejeződik és a rajongók majd továbblépnek a következő kasszasiker felé. „Ha az emberek kedvelnek téged, akkor kedvelnek téged. Nem akarok semmit lekényszeríteni bárki torkán bármit is,” mondja határozottan.
Azonnali tervei közt van a New Moon promóciós turnéja – bár Ausztrália nincs a napirenden – és egy hazautazás Angliába a karácsonyra („Ebben a pillanatban elég krónikusan hiányzik London.”)
Mégis, a saját bevallása szerint „frusztrált rocksztár”, aki játszik gitáron és zongorán is és két számot énekel a Twilight filmzenéi közül, azt mondja, hogy végül is szeretne felvenni egy albumot.
„Nem különösebben izgat a kiadása, de szeretnék néhány koncertet csinálni. Azt hiszem, hogy az egyetlen út ehhez az, ha kijövök egy albummal, ó,” tűnődik, mielőtt elismeri, hogy szüksége lenne egy kis gitár gyakorlatra. „Soha nem boldogultam több mint öt akkorddal” nevet szégyenlősen. „Ezen még dolgoznom kell.” Egyszer úgy írta le a zenét, mint vésztartalékot, ha a színészkedés megbukik, de nem valószínű, hogy egyhamar látni fogjuk Robert Pattinson-t, amint a megélhetéséért zenél.
- Joanne Hawkins
Fordította: Edit

Olasz Vanity Fair interjú Robert-tel

Csak azért, mert pontosan tudom, hogy sok nő 14 éves kor felett valószínűleg irigyel engem emiatt a cikk miatt, csak mert tudom, hogy minden egyes szót jobban szét fognak elemezni, mint egy maffiózó könyvecskét és mert tudom, hogy milyen kegyetlenek tudnak lenni a nők 14 éves kor felett, felkészítettem magamat tudományos módon a Robert Pattinson-nal történő interjúmra. Küldetés: felfedezni, hogy ez a srác, hogyan tudja megőrjíteni a nőket.

Los Angeles, Február elseje 
Megtaláltam az egyik életrajzát (nos 1986-ban született és már van életrajza) egy könyvespolcon a Book Soup könyvtárban West Hollywood-on és végig olvastam. Nem egy nagy hőstett, a könyv 100 oldalas rengeteg képpel, a szerzője Paul Sterling, láthatod a könyvet az Amazon-on. Felfedeztem, hogy Rob alkalmatlan volt az iskolában, nagyon vékony volt és amikor a Harry Potter és a Tűz serlegét forgatta (Cedric Diggory-t játszotta) a gyártás edzésre kényszerítette, hogy izmosabb legyen. Bevallotta: „Nagyon kényelmetlenül éreztem magam. Gyakran a forgatási hely szélén álltam és hányni akartam.”

Los Angeles, Április
Egy üzleti vacsora alatt a Chateau Marmont-ban találkoztam Catherine Hardwicke-kel, a Twilight rendezőjével. Beültünk egy bokszba és megkértem, hogy meséljen a válogatásról Edward Cullen szerepére. „Nagyon sok srácot megnéztünk. Rob nagy benyomást tett rám, de a gyártás többi tagja nem Őt akarta: csúnyának találták! De Én kemény fejű vagyok és összehívtam Őt Kristen Stewart-tal az Én lakásomra. Lefektettem Őket az ágyamra és kipróbáltak egy dialógot. Tökéletesek voltak együtt.”
Még a Saga több rajongója is (ez Stephenie Meyer regényeit jelenti, az összes Olaszországban megjelent) idegenkedett Pattinson-tól az elején: blogokat teleírták, hogy nem Ő a megfelelő Edward.
A többi történelem. Történelem a rajongók önkívületéről, olyan megválaszolatlan kérdésekről, mint: együtt van-e partnernőjével Kristen Stewart-tal? Úgy tűnik nem, de ez nem biztos. A People magazin gyakran írja, hogy együtt vannak de az érdekelt emberek nem erősítik ezt meg. De mindenki beszél erről: Rob egy kollektív szenvedélynek a közepe, mint Leo DiCaprio és a Titanic. De a Titanic-nak nem volt folytatása (persze, mert mindenki meghalt a jeges vízben), míg a Twilight-nak igen (persze mert vámpírok).

Milanó, Május eleje
Tudjuk, hogy a folytatást, a New Moon-t – amit Chris Weitz rendezett – részben Olaszországban, Montepulciano-ban fogják forgatni. Figyeltem a híreket a forgatásról az újságban és a neten. Újságcikkeket gyűjtöttem és őrült híreket nyomtattam a blogokról. Kiderült, hogy a Római Színház Volterra-i fesztiváljának művészeti igazgatója beavatkozást kért Sandro Bondi-tól, a Kulturális Minisztériumtól, hogy „gátolja meg a pusztítást, hogy tudják Montepulciano-t Volterra-ként eladni??”.
Nos ez így történt. A regényben Bella Alice-szel, Edward húgával Volterra-ba jön, hogy megakadályozzák, hogy Edward-ot megölje a Volturi (egy különlegesen rossz szuper vámpírok csoportja), de a gyártás úgy döntött Montepulciano-ban forgat, mert olcsóbb.

Cannes, Május 20.
A filmfesztivál alatt, az olasz Vanity Fair-nek megengedték, hogy egy exkluzív interjút csináljon Robert Pattinson-nal. A Summit irodájában találkoztunk. Robert néhány napig van itt. Majd Olaszországba megy, hogy leforgassa a jeleneteit: néhány jelenetet. New York-ban pedig várnak rá, hogy forgassák – szinte egyidejűleg – a Remember Me-t, ami egyáltalán nem fér össze a Twilight-tal. Augusztusban, Vancouver-be megy leforgatni az Eclipse-t, a Saga harmadik filmjét. Szóval amikor mi a parton nyaraltunk, Rob Pattinson egész nyáron dolgozott, szorgalmasan megtartva sápadt színét..
Rob belép az üres és névtelen szobába, megrázza a kezem és leül a díványra mellém. Fejét a kezeire támasztva várja az első kérdést. Lyukas farmert és egy sötétszínű pólót visel. Félénknek és kedvesnek mutatkozik, a szeme összeszűkült a kialvatlanságtól.

Buliban voltál tegnap este?
Háromban, de mindegyik rossz volt. Minden alkalommal amikor bementem a buli már befejeződött. A harmadik volt a legrosszabb. Emile Hirsh-sel és a barátnőjével voltam, bementünk ebbe a villába és alig volt valaki kivéve kb. vagy 100 fényképészt. Egy paparazzi gyűlésnek tűnt, úgyhogy leléptünk!

A New Moon-ban alig vagy jelen: csak visszaemlékezésekben és néhány jelenetben. Ezt sajnálod?
Az ellenkezője, így nincs rajtam akkora nyomás.

Mert az előző évben a nyomás állandósult az életedben.
Bizarr híressé válni ilyen módon. Higgy nekem. Ez valami olyasmi amit sose kívántam.

Mit kívántál?
Nem terveztem, nem volt különleges álmom. Mindig napról-napra életem.

Benne voltál egy bandában, a Bad Girls-ben. Megint játszol?
Ez a banda 15 éves koromban volt. Most zongorán és gitáron játszom, néha, csak magamnak. Nem engedhetem meg magamnak, hogy koncerteket csináljak. Mindig az a srác lennék a Twilight-ból, aki zenész akar lenni.

Igaz, hogy mindig testőrökkel kell mászkálnod?
Sajnálatosan igen: totálisan őrületes, tudom, de kezdek hozzászokni. Csak azért mert amikor a testőröm nélkül vagyok, félek. Majdnem, hogy lehetetlen még az is, hogy kijöjjek egy étteremből és beszálljak a kocsiba.

Pletykalapok és internetes oldalak állítják, hogy minden héten új barátnőd van, vagy azt mondják, hogy együtt vagy Kristen Stewart-tal. Mi az igazság?
Semmi. Egyedülálló vagyok. Majdnem minden ami a privát életemről jelenik meg, fals. Szerintem ez azért történik, mert igazán nem lehet sokat mondani arról, amit csinálok. Amikor forgatok gyakorlatilag elszigetelve élek a hotelben: csak dolgozni jövök ki és néha vacsorázni. De, ha elolvasod a magazinokat olyan, mintha egy őrülten előkelő életet élnék.

De ha akarnád nem lenne nehéz barátnőt találnod.
Sokkal könnyebb volt a Twilight előtt. Most rohadtul nehéz járni egy lánnyal. Manapság, ha randizok egy lánnyal, egyből lefényképeznek Vele, majd elkezdik követni a Facebook-on, megtalálják az email-jét, talán még meg is sértik. És a végén a lány utálni fog. Nem akarom, hogy utáljanak és nem akarok titkos kapcsolatokat sem: túl sok erőfeszítés. Szóval egyenlőre, nincsenek lányok.

Mit tanácsol neked az ügynököd, a sajtóügynökséged?
Nincs saját sajtóügynökségem és ezt el akarom kerülni. Nekem van egy tiszta elképzelésem a fejemben: az életem nem lehet egy valóságshow. Valójában, ha meglátok egy fotóst, akkor elmegyek. Csak egy kevés interjút adok és nem veszek részt nyilvános megjelenéseken, ha az nem szükséges a film promotálásához. Nem akarom, hogy az emberek megunják az arcomat.

Hogy látod a jövődet?
Meg akarom nyitni a saját produkciós irodámat. Amit a legjobban utálok egy színész életében az azaz ötlet, hogy addig várnod kell, amíg valaki helyetted megmondja, hogy mit csinálj. Nem szeretem ezt a tehetetlenség érzést. Mindig is csodáltam Warren Beatty karrierét: színész, rendező, producer.

Igaz, hogy nemsokára a Bel Ami című filmet fogod forgatni, Guy De Maupassant remekművét?
Igen, nagyon örülök. Ez az egyik kedvenc regényem. Megmagyarázza, hogy mi az az ambíció, düh, sikeréhség. Valamilyen módon Bel Ami egy vámpír csak más jellegű.

Apropó, mi az a megjegyzés amit a leggyakrabban kapsz?

Ma még sápadtabbnak látszol. Minden percben ezt mondják nekem.

Az interjú befejeződött. Látni fogom Robert-et néhányszor távolról: a Becstelen Brigantyk vörösszőnyegén, ahol majdnem ellopja a színteret Brad-től és Angelina-tól és az AMFAR gálán, ahol aukcióra bocsátják a csókját. És látni fogom a nyilvánvaló zavarát. Sápadt, de piros arccal.

Róma, Október
A New Moon kész van. Novembert 18-án fog nyitni, de néhány jelenetet már bemutattak a Római Filmfesztiválon. És Rómában találkoztam Melissa Rosenberg-gel, a Saga forgatókönyvírójával, a Saga igazi szakértőjével, mert Ő állandó, míg a rendezők minden filmmel változnak. Megkérdeztem Melissa-t – egy kedves nő a 40-es éveiben – a küldetésem alapvető kérdéséről, amit még februárban tűztem ki célul: Edward a vámpír és a színész aki megszemélyesíti őt, mért vált ekkora jelenséggé az egész világon? „Edward,” mondja nekem „megkínzott, misztikus és Robert-nek megvan hozzá az arca, hogy ez közvetítse. Amikor tinédzserek, minden lány beleszeret valaki hasonlóba, mert megvan az ambíciójuk, hogy ’hozzájuk igazítsák’ magukat. Csak sok idő után értik meg, hogy semmit sem csinálnak.”

Írta: Paola Jacobbi
Fordította: Niki

AnOther Man: Robert Pattinson – Filmideál

2009. Július 4. Függetlenség napja. Robert Pattinson visszavonul egy New York-i szállodába, ahol egész nyáron tartózkodik, amíg ’egy nagyon, nagyon visszafogott független filmet’ csinál a Twilight sorozat következő két feldolgozása között. Mostanáig csak egy Twilight film került mozikba – a második az ajtóban kopogtat, a harmadikat pedig ezen a télen forgatja – de mára ezt a jóképű, halk szavú 23 éves londonit társítják világszerte Edward Cullen-nel - az amerikai író, Stephenie Meyer hihetetlenül sikeres fantasy regényének tizenéves vámpírjával.
Ez az amiért minden alkalommal mikor Pattinson Allen Coulter, a Remember Me – egy kis film, amit Manhattan-ban forgat ezen a nyáron – rendezőjének a kamerája elé áll mindig egy tömeget láthat a szeme sarkából. Rajongók tömegét. Nem segítség, hogy a film nagy részét New York City utcáin veszik fel. „Oh ember, ez teljes egészében őrület,” mondta félig sóhajtva félig nevetve. „Ez különös, mivel egy kis független filmet csinálsz, egy nagyon szövevényes történetet és ezt kapod, 5000 ember néz téged.”
Nincs semmi számukra, amit nézhetnének, mondja. Semmi látványos dolog.
„Csak arra gondolsz, hogy az egész tömegnek arra kell gondolnia: nem csinál semmit. Ez nem igazán egy operaelőadás.” A figyelem nem kergeti az őrületbe, mikor megpróbál dolgozni? „Ez hihetetlenül zavaró,” mondja érthetően. „Ez a legnehezebb dolog, amit valaha is csináltam életemben. Ráadásul még mindig nem tudom mit gondoltam ezidáig. Csak megpróbálok nyugodt maradni.”
Ha még soha nem olvastad a négy Twilight regény közül egyiket sem, vagy soha nem láttad a filmet – ami, ha férfi vagy és 25 feletti nem is oly meglepő fordulat – lehet, hogy eltöprengsz vajon mi is pontosan ez a nagy hűhó ekörül. De képzeld el ezt: Meyer könyvei egy tinédzser lányról, Bella Swan-ról szólnak, akit a filmben Kristen Stewart alakít. Ő egy érzékeny, magányos kölyök az arizoniai Phoenix-ből, egy csonka családból, aki Washington Államba költözik és beleszeret mogorva osztálytársába, Edward Cullen-be, hamarosan felfedezi az udvarlás során, hogy egy vámpírcsalád tagja – jóindulatú vámpírok, akik inkább állatok vérét isszák, mint emberekét. A kapcsolatuk már kezdetektől fogva igazán veszélyes és tiltott. Egy harapás a megvadult Edward-tól és Bella vámpírrá válik. Egy rossz mozdult és barátja ellenségei vadul megtámadhatják. A romantika és szűziesség ütközik össze ebben komor gótikus történetben. Tizenéves szenvedély találkozik a tragikus végzettel, ami a könyvek és filmek fiatal rajongói számára mámorító recept, különösen azoknak, akik hasonló zűrzavaron mennek keresztül saját tantermeik és hálószobáik unalmasabb, kevésbé természetfeletti világában. Emlékezz arra, hogy Pattinson mélyen ülő szemei, éles arccsontja, kusza haja egy nyomasztó, kudarcra ítélt jelenlétet nyújt a képernyőn. Byronikus pillantásai és karaktere különös eredete az amerikai külvárosok tragikus pin-up hősévé emelik. Nem csoda, hogy fiatal nők sokasága vár arra, hogy követhessék minden egyes mozdulatát.
Mikor megkapta ezt a szerepet a Twilight-ban, Pattinson nevének nem igazán volt értéke. A producerek részéről ez egy kockázatos vállalkozás volt, hogy a könyvek rajongói által imádott karaktert (az első példányból 17 millió darabot adtak el) egy bájos, de ismeretlen fiatal britre bízzák. Pattinson, aki Londonban nőtt fel azt mondja „csak beleestem a színészetbe” azután miután dolgozott, mint fiatal modell, az első figyelem a két Harry Potter filmben vetült rá egy kis szerep révén 2005-ben és 2007-ben. „Az a helyzet, hogy a Harry Potter miatt 11 hónapig készültségben voltam és ebből a 11 hónapból 11 napot dolgoztam,” emlékszik vissza kuncogva.
„Mikor végül dolgozhattam, bármi másnál nagyobb megkönnyebbülés volt.” 2007-ben a fiatal Salvador Dali szerepében tűnt fel a Little Ashes-ben, egy kis európai filmben, ami később nagyobb nyilvánosságot kapott a Twilight sikerének köszönhetően. „Másként csináltam volna, ha tudtam volna hogy az emberek valóban meg fogják nézni,” viccelődik.

Pattinson tudatában volt a Twilight könyvek rajongóinak hűségével? Úgy tűnik ez a fajta megszállott rajongás átváltozhat haraggá és sőt gyűlöletté ha az adaptáció nem a kedvükre való. Tudta hogy mibe vágta a fejszéjét? „Ez különös, mivel a számok azt mutatják, hogy a könyvek sikeresek voltak és több millió darabot adtak el belőlük, nem vehetted meg őket Londonban. Próbálkoztam pár könyvesboltban, de nem voltak beszerezhetőek. Jóformán senkiről sem tudtam, aki olvasta volna őket – leszámítva egy lányt, a testvérem barátját. Fogalmam sem volt az egészről. Láttam Kristen Stewart-ot az Into the Wild-ban és néhányat Catherine Hardwicke rendező más filmjeiből, és az minden amit gondoltam hogy valami igazán kis dologról van szó.”
Kis dolog - nem az volt. Az első Twilight 37 millió dollárba került, de 70 millió dollárt csinált a nyitóhétvégéjén az Egyesült Államokban 2008 Novemberében. 2009 Áprilisáig a végső amerikai box-office bevétel több mint 191 millió dollár. Világszerte több mint 382 millió dollár bevételt hozott a film. De a színész úgy gondolja nem ő volt az egyetlen, aki sötétben tapogatózik ennek a vonzerejét illetően.
„Nem hiszem, hogy még a produkciós cégnek is lett volna fogalma annak a sikernek a nagyságáról, ami a kezeik között van a nyitóhétvégéig.” mondja.
Ettől az egész dologtól szórakozottnak és egy kicsit zavartnak tűnik. Szintén megkönnyebbültnek tűnik hiszen a nyarát nem egy vámpír eljátszásával töltheti, hanem valami mással, jóllehet ez is egy vonzó emberi lény. A Remember Me-ben egy rendes, kissé félrecsúszott életű scrácot alakít – egy 21 éves NYU hallgatót, aki az életében valamiféle célt keres. „Csinálni akartam valamit, ami nem annyira merev, mint ahogy a Twilight-ban.” magyarázza. „Ez a karakter [Edward Cullen] annyira az önuralomról szól, emiatt minden másra fordítanod kell energiát mikor színészkedsz. Én csak valami nyugisat akartam csinálni, ami biztosan ez az új film. Soha nem alakítottam normális srácot. Mindig történelmi drámákat vagy természetfeletti dolgokat csináltam.”
Igazán hidegvérű. Nem tolakodó vagy nagyravágyó ember benyomását kelti, sokkal inkább olyannak, aki sodródik az árral és élvezi a dolgokat. Ki fogja használni újonnan szerzett hírnevét és box-office varázsát, hogy megközelítsen bizonyos filmkészítőket akikkel együtt akar dolgozni a közeljövőben? Nem annyira biztos. „Bosszantóan csak pár dolog van, amihez úgy érzem hogybármit is hozzá tudnék tenni vagy amit csinálni szeretnék.” De tudja, hogy mire nincs szüksége.
„Nem akarok ennek a kedvéért színész lenni. Nem találok semmiféle örömöt ebben a figyelem-központú létben.” Sóhajt és ásít, valamint azt mondja nem fog semmilyen partit vagy barbecue-bulit felkeresni Július 4-én. Pihenni akar, hogy a kameráktól és tömegektől távol kiélvezze eme kivételes szabadnapot. Én mondom ő még fiatal. Meg tud birkózni ezzel. „Igen, vagy kiégek,” kuncog. „Egyre és egyre nyúzottabbá válok minden egyes nappal.”

Írta: Dave Calhoun
2009 őszi/téli szám

2010. április 9., péntek

Alex Meraz interjú – az Eclipse-ről és Breaking Dawn-ról

Mi hozott téged el a Titánok Harca premierjére? Alex:„Látni akarom a Titánok Harcában Sam Worthington-t – fantasztikus színész.”

Bírod a 3-D-t?
Alex:„Tudod mit? Nem tudom. Miután láttam az Alice Csodaországbant úgy gondoltam, hogy igen. Úgyhogy azt gondolom ezt látni 3-D-ben meglehetősen epikus lesz.

Miért nem csinálják meg a Twilight: Eclipse-t 3-D-ben?
Alex:„Nem tudom. Nem tudom. Talán fontolóra vették. Szerintem ami klassz a 3-D-ben az, hogy új okod arra az embereknek, hogy elmenjenek moziba. Mert enélkül a legtöbb ember csak otthon akar maradni és a nagyképernyőjű TV-jét nézni. De ez valami más, tudod, valami amit csak így tudsz megtapasztalni. Ez egyfajta visszatérés a moziba járás szeretetéhez. Lehetőséged van ezt élőben is látni. Lehangolt vagyok, hogy kihagytam a Michael Jackson-ról szóló, This Is It-et. Michael Jackson az ölemben táncolhatott volna 3-D-ben.”

Mesélj nekem az Eclipse forgatásáról. Milyen volt?
Alex:
„Igazán hideg volt. Úgy értem, ismét esett.”

Állandóan esik rátok srácok.
Alex:„Mindig esik, félmeztelenül… még mindig, ismét. Szórakoztató volt. Túléltük. Úgy gondolom a kötelék mindenki között erősebbé vált. Többet lógtam Kristen-nel. Tudod, Rob igazán klassz ember és a két lábbal áll a földön. Sokkal többet időt töltöttünk együtt. Biztonságosabban éreztem magam; sokkal inkább családiasnak éreztem a hangulatot, úgyhogy jól éreztük magunkat. Egy kicsit bizarr volt a forgatáson kívül, a sok tengerentúlról például: Japánból, Oroszországból érkező ember miatt…”

A tengerentúlról jöttek a rajongók?
Alex:
„Fanok jöttek a világ minden tájáról csakhogy elcsípjenek minket egy bárban vacsora közben. Kissé furcsa volt, de ez még mindig igazán kellemes élmény.”

Mikor elmész egy kávéra egy Starbucks-ba az emberek odamennek hozzád amíg ott vagy?
Alex:
„Itt nem. Azt hiszem itt [Los Angeles-ben] J-Lo-ra vagy Brad Pitt-re kíváncsiak. Nem hiszem, hogy én igazán érdeklem őket, de Vancouver-ben más. Hallottam arról, hogy mikor Vancouver-ben hozzákezdenek bármelyik Twilight filmhez, a gazdaság fellendül. És turisták tömege érkezik a városba. Ez őrület. Úgy értem, befolyásoljuk Vancouver gazdaságát.”

Milyen volt David Slade Chris Weitz-hez képest?
Alex:
„David Slade, azt gondolom ő… nagyon gyakorlatias, egy igazán gyakorlatias srác. Szinte fenyegetett a kamerával, hogy megragadja és lefotóz, mert… a nyakában állandóan egy masina lógott. Mindenkiről készített képeket igazán kellemetlen, kényelmetlen közelségből. Nála volt a kamera, szóval meg kellett próbálnod nem rá nézni. De szórakoztató volt. Igazán klassz srác. Egy másfajta látásmódja van arról, hogy mit akar csinálni, ami jó volt nekünk mint színészeknek, csak valami mást tudtunk alakítani. De feltétlenül hű maradt az Eclipse-hez, úgyhogy azt gondolom a rajongók igazán izgatottak lesznek a végeredmény láttán.”

Ez elég keménynek hangzik. Ti srácok ismeritek már a karaktereiteket, és most jön egy új fickó és ő mondja meg mit csinálj. Ez kicsit furcsa lehetett.
Alex:„Tudod, úgy érezem ez neki volt az, nem nekünk. Azt gondolom, hogy ő olyan mint egy apa aki örökbefogadott gyerekeket, tudod? Mert ott volt egy stáb, akik kiválasztották, és utána ott voltunk. Ő az a fajta, aki igazán bízott abban hogy ismerjük a karaktereinket, tudjuk mit is csinálunk szóval azt mondta tegyük a dolgunkat. De ő egy rendező, ha nem tetszett neki amit csinálunk, azt mondta ’Nem, ez nem az igazi. Próbáljuk meg így.’ Mégis klassz volt. Csupa szórakozás.”

Chris adott nektek útmutatást. David nem csinált ilyet, igaz?
Alex:
„David semmi ilyesmit sem adott. David Slade olyan volt, mint egy filmkészítő. Igazán aggódott minden összetevő miatt, például odafigyelt arra, hogy mit csinál a kamera és a fények és milyennek lesznek a speciális effektek. Nem csak azzal törődött, hogy a színészek mit csinálnak. Szóval jó volt ezt látnom, mert imádom a filmkészítését.”

Ez egy oktatás volt.
Alex:
„Totálisan az; [David] annyira ötletes, és tapasztalt.”

Értesítettek téged már arról, hogy mikor kezditek a Breaking Dawn forgatását? Alex:„Nem. Speculációk vannak arról, hogy talán nem Vancouver-ben forgatjuk. Mindenféle őrült dolgokat hallok.”

Miért nem Vancouver-ben forgatnák le?
Alex:
„Fogalmam sincs. Felmentem netre és rágugliztam. Ez az amit láttam/olvastam a üzenőfalakon, szóval…”

Nyomon követed az ezzel kapcsolatos dolgokat?
Alex:
„Én nem, a feleségem.”

Szeretnéd ha két részben csinálnák meg?
Alex:„Persze, miért ne? Ez egy másik munka, tudod mire gondolok? Úgy vélem tisztelni kell az ami a könyv. Ez egy könyv, de ők két részre szeretnék törni, igaz? Sok minden történik benne, szóval egyben megcsinálni nem lenne méltányos. A két film lenne a megfelelő. Remélem ezen megoldás mellett döntenek. Ez jobb lenne. És miért is ne engedjék ezt tovább élni?”

Arról is szó van, hogy Gus Van Sant, Sofia Coppola vagy más Oscar díjra jelölt rendezőt kérnek fel a Breaking Dawn rendezésére.
Alex: „Hajrá. Hajrá!”

Felkészültél arra hogy egy új férfi vagy nő érkezésére?
Alex: „Egy bábu vagyok, csak azt csinálom amit akarnak.”

Van valami, amit a New Moon-ban tettél, és hogy ismét ezt a karaktert alakítod azt kívánod hogy egy másik irányból közelítsd meg? Vagy elégedett vagy azzal az úttal amit csináltál?
Alex:
„Csináltam pár kis indie filmet, de tudod látni magam nagy vászonon olyan… szeretnék sok különböző dolgot csinálni.”

Igazán?
Alex:„Igen. De ez csak egy kis szerep volt, nem igazán voltam benne. Ez nem olyan film volt, ami csak rólam szólt…”

De tudod, hogy ez folytatódik és egyre nagyobb lesz.
Alex:
„Igen, igen. Teljesen elégedett voltam mindenki előadásával. De az enyémmel, úgy voltam hogy ’Oh istenem, teljesen másként is csinálhattam volna.’ Határozottan büszke voltam mindenki előadásmódjára. De majd meglátjuk. Talán a következőben jobb leszek.”

2010. április 5., hétfő

Sajtókonferencia São Paulo-ban Kristen Stewart-tal és Taylor Lautner-rel

Halloween éjszakája óta gyűltek össze a rajongók a Hyatt Hotel előtt São Paulo-ban, ahol az Újhold sajtókonferenciája fog lezajlani Kristen Stewart és Taylor Lautner jelenlétével, akik a halandó Bella Swan-t és a vérfarkas Jacob Black-et alakítják Stephenie Meyer irodalmi művének filmfeldolgozásában.
Még a szigorú biztonságiak sem tudták megakadályozni a Twilightereket (a Twilight rajongókat), a sajtókonferencia alatt, hogy lebontsák a korlátokat és berontsanak a hotel halljába, hogy bálványaikról egy képet készítsenek.
„Iszonyatos volt. Hívtam a biztonságaikat és bezártam az ajtót. Féltem, hogy valaki eltapos.” – mondta egy rajongó, Anielli Guimaraes (26), aki több mint 600 Real-t (kb. 65 000 Ft-ot) költött azért, hogy a hotelben maradhasson közel Kristen-hez és Taylor-hoz.

A zűrzavar kezelése rendőri segítséget követelt meg. Ekkor mindenki visszatért a hotel elé, az erős reggeli São Paulo-i napsütés elől esernyők mögé rejtőztek. Anélkül, hogy tudták volna bent Kristen Stewart és Taylor Lautner elolvadt a brazil rajongóktól.
„Ők nevetségesen bámulatosak és barátságosak.” olvadozott Kristen Taylor kíséretében, aki azt mondta meglepődött a rajongók eltökéltségén, akik az éjszakát a hotel előtt töltötték. Minden felügyelet mellett a fiatal színész bevallotta sikerült elmenniük ennie egy steakházba, amit mindig ki akart próbálni.
„Annyira megérte! Mindig is enni akartam egy steakházban és örülök, hogy megtehettem.” Számtalan korlátozás volt a személyes és a következő filmre vonatkozó kérdéseket illetően, de a színészek – saját maguk módján – részleteket árulnak el, ami nem tűnik soknak, de a rajongók számára értékesek.
Az egyik ilyet Kristen mondta, mikor Bella szenvedélyéről beszélt, Edward nevét összetévesztette Robert Pattinsonéval, a színészével, aki Edward-ot alakítja, akikről szóbeszédek, pletykák keringenek, hogy a képernyőn lévő szerelem a való életben is beteljesedett.

Egy másik nagyszerű pillanat demonstrálta az együttműködést a két színész között, mint ahogyan karaktereik között is nagyszerű a vonzódás. Kristen kisegítette néhány kérdés megválaszolásában Taylor-t, olyan volt mint egy nővér. Olvasd el, hogy mit válaszoltak a kérdésekre gyors brazil kiruccanásuk alkalmával.

Mikor a New Moon zöld utat kapott meg volt a lehetősége annak, hogy egy másik színész alakítja Jacob-ot. Hogyan fogadtad ezt a hírt?
Taylor:
A Twilight befejezését követő napokban kezdtem el edzeni, mert tudtam hogy tennem kell valamit a szerep megtartásáért.
Kristen: És azon a ponton még nem volt rendezőnk. Szóval ha ez nem odaadás nem tudom mi az.
Taylor: (mosolyog) Igen, ez egy kemény diéta és nehéz munka volt, de elhatároztam arra koncentrálok amit ellenőrizni tudok, ami a szellemi és fizikai felkészülést jelenti a szerepre. Tehát ez az amit tettem.
Kristen: Mindannyian tudtuk ő a tökéletes személy erre a szerepre és senkinek sem volt kétsége, hogy az övé a szerep. És igazunk volt.

Hogy érezted magad a New Moon forgatásán?
Taylor:
Teljesen izgatott voltam. Jól szórakoztam. Nagyon jó volt.

Sikoltozó rajongók a Comic Con-on és itt is. Hogy kezelitek ezt?
Kristen: A Comic Con-on prezentáltuk először az első videót a ”New Moon”-ból és nagyon ideges voltam. Mikor olvastuk a könyvet, egy igazán személyes elképzelésünk volt mindenről, de mikor ez a mozikba kerül olyan lesz mint a valóság. Miután bemutattuk ott az első klippet és látni a rajongók reakcióit hihetetlen volt, mert támogattak. Miattuk voltunk ott, ami csodálatos.
Taylor: Valójában mindenhol izgatott rajongóik vannak, elképesztő hogy számíthatunk a támogatásukra. Hihetetlenek.

Mit gondolsz miért ennyi sikeres a sorozat Brazíliában, hiszen nálunk nincs kultúrája a vámpírizmusnak?
Kristen:
Azt hiszem azért mert ez több, mint egy vámpírtörténet. Az egész világ így vagy úgy de tud a karakterekkel azonosulni. Rendben ők vámpírok és vérfarkasok, de alapvető emberi érzésekkel bíró karakterek. Végtére is egy szerelemi történet.

Egy nagy brazil site felmérése szerint - ahol gyerek és tinédzserek szavaztak – Taylor-t választották a legjobb színésznek, Robert Pattinson-ra leadott szavazatok számát is felülmúlva. Mit gondolsz erről?
Taylor:
Hűha! Hűha! (Sokat nevet). Ez aztán a szenvedély magas szintje, igaz? Szerencsés srác vagyok. Imádom a karakterem. Nagyon. Ami Rob-ot illeti, úgy hiszem tudja ezt kezelni.

Hogyan változott a rendezés Catherine Hardwicke-tól Chris Weitz-ig?
Taylor:
Nem volt sok lehetőségem együtt dolgozni Catherine-nel, mert nagyjából négy jelenetem volt a Twilight-ban, de imádtam Chris-szel dolgozni, aki egy nagyon rendes fickó, szakmailag és személyesen is.
Kristen: Catherine-nek számos bámulatos független munkája volt és ez a Twilight-on meglátszott, mert a kölytségvetésünk sokkal alacsonyabb volt. Chris-szel minden megnövekedett és azt hiszem lélektanilag többet tudtunk karaktereinkbe fektetni mint Cathrine-nel való munkák eredményeként. A „New Moon” sok szempontból elevenebb és mélyebb.

Véleményed szerint mi az oka a Saga világsikerének?
Taylor: Ez messze túlmutat a vámpírokon és a vérfarkasokon. A karakterek a mozgatórugók, mert a szerelem dilemmája, a barátság és számtalan más köti össze őket.
Kristen: A történelemben a vámpírok és vérfarkasok csak ravasz trükkök hogy érdekesebb helyzeteket kreáljanak, de mint mondta Taylor a karakterek, amik számítanak. Ha fantasy rajongó vagy, az jó, de nem kizárólagos.

Hogyan csináltad, hogy Edward jelen van filmben, hiszen ő csak „feltűnik” az elméjében?
Kristen:
Meg akartunk győződni, hogy nincs kétség a látomásokat illetően, amik Bella fejében léteznek Edward-ról, hogy [Bella] mit gondol vajon ő [Edward] mit mondana neki. Nem azt éreztük, hogy ez telepátia lett volna. A jelenléte segített Edward-nak ebből a szempontból, valamint segített a Robert rajongóknak is. (Nevet.) De az, hogy Bella beleszeret Jacob-ba és Robert-be – elnézést Edward-ba – nem szerepel a filmben, a közönség azt mondja „Maradj Jacob-bal!” Edward jelenléte arra késztet mindenkit, hogy benne is ugyanazon a kétségek merüljenek fel, mint Bellában.
Taylor: Ez segít megalapozni a szerelmi háromszöget, ami az Eclipse-ben fog kiteljesedni.

Végül is Bellának kivel kellene maradnia?
Taylor: (Nevet) Edward és Jacob egymás ellentétei. De azt hiszem Kristen-nek kell erre válaszolnia. (Nevet).
Kristen: (Nevet) Jacob az, akivel Bellának lennie kellene. A befelé forduló lány eltűnik, mikor a közelében van. De mindenki tudja, hogy a lányok sohasem a legjobb választás mellett döntenek ilyen ügyekben. Edward a lelkitársa és ha hiszel a végzetben, bárki aki olvasta a negyedik könyvet tudja Jacob végzete nem Bella. Nem kell csak azért Jacob-bal lennie, mert ez a könnyebb.

A könyvek fontosak számodra a karakter létrehozási folyamatában? Taylor: Nagyon. Semmi sem működött volna, ha nem olvassuk el a könyveket. A részletek kiegészítik a hézagokat.
Kristen:
A ”Twilight” forgatókönyvét előbb olvastam, mint a könyvet. De csak azután olvastam el a könyvet, mikor beleegyeztem a film elkészítésébe. A forgatókönyv olyan, mint egy vázlat a filmhez. Minden alkalommal mikor egy fontos jelenetet csinálunk, visszatérünk a könyvhöz és elolvassuk a fejezetet.

A New Moon-ban mi a legfőbb változás Bellában?
Kristen:
Azt gondolom ez egy természetes változás. A Twilight-ban Bella egy lány, aki nem tudja mit is csinál. Szereti az aki, mert Edward miatt sikerült jobban megismernie önmagát. Nem tudja mit tegyen és a válaszokat Jacob-on keresztül fedezi fel. A New Moon-ban Bella felnő. Sokkal inkább nővé érik.

Milyen volt dolgozni a speciális effektekkel?
Taylor: Drótokon függesztettek fel, amik teljesen megállítottak a levegőben, így digitálisan odarakták a farkast az átváltozós jelenetbe. Igazán klassz volt csinálni.
Kristen: És az volt a nagyszerű dolog, hogy Taylor szemét odarakták valahogy - nem CG volt – a farkas szemének helyére és ez nagyon klassz volt, mert így sok érzelmet fejezett ki.

Mi a kedvenc jeleneted a két filmből?
Taylor: Pasi vagyok, szóval szeretem az akciójeleneteket. Imádtam a Twilight végén található harcjelenetet, de azt a jelenetet amiben Bella visszaemlékezik arra, mikor James megharapta az nagyon szép és igazán érzelmes volt számomra. És nem hiszem el, hogy ezt hangosan kimondtam. (Nevet önmagán és Kristen-en) A ”New Moon”-ban imádtam azt a jelenetet, amikor a szobában vagyunk.
Kristen: (Nevet) Azaz én kedvencem is! Van egy jelenetünk a szobámban, amiben ismét két másodperc alatt barátokká válunk. Ez sokat elárul a karakterekről. Ha a szeretet közöttük nem testvéri lett volna, akkor soha nem békültek volna ki ilyen rövid időn belül. Ja és el kell mondanom hogy Taylor elutasította a kaszkadőr bevetését mikor ebben a jelenetben Jacob az ablakon keresztül jön be a szobába. Hihetetlen volt!
Taylor: Sokat edzettem rá és csak két felvétel volt! (Nevet)
Kristen: A másik jelenet, amit imádok a New Moon-ba a Bella és Edward közötti kibékülés, mikor belököm a napról Volterrában és valami olyasmit mondok „Nem haltam meg. Eltűntem az életedből, ezért ne halj meg.” És egymás szemébe nézve ami ezelőtt történt, az összes fájdalom eltűnik.

Beszéljünk a kibékülésről, Bella nagy lelki fájdalmon esik át a „New Moon”-ban. Ugyanebben a helyzetben, mit tennél?
Kristen:
Nehéz így gondolkodni, mert úgy vélem senki soha nem szerettet ilyen elképesztően, mint ahogy ő szereti Edward-ot. Ez a szó szoros értelmében vett szerelem. (Kristen szomorú arcot vág Taylor-nak, aki nevet.) (Mindenki nevet.) És ő (Taylor-ra mutat), mint az egyik legrendesebb srác akivel valaha találkoztam, olyasmit mondana hogy minden rendben lesz.

Taylor: Nos, amit mondanék nem ez lenne.
Kristen: Látod? És ez a legjobb dolog, amit mondana ilyen szituációban. (Még több nevetés)
Taylor: De ez az igazság! Nem szeretnék ilyen szituációt a nyakamba, tudod? (Zavart nevetés.) Nem tudom mit tennék. Ez egy nehéz kérdés.

Azok a lányok, akik bálványozzák Bellát mit kell tenniük hogy olyanak legyen mint ő az öltözködésben; Bella divatikonná és viselkedési mintává válhat? Kristen: Nem tudom! Meg kell nézni a filmet. Bella nem divatikon. Nem aggódik emiatt. Bármit felvesz, ami meleg és kényelmes. Ez van.
Taylor: Kristen mindig gyönyörű, nem számít mit visel. (Nevet)
- Frini Georgakopoulos

2010. április 3., szombat

Bel Ami forgatási beszámolók tőlünk (04.01 és 04.03)

Barbi:

Tőlem most nem egy minden részletekbe belemenő beszámolót fogtok olvasni, csak egy kis szösszenetet, amiben a szerintem fontos benyomásaimat osztom meg.
Először le szeretném szögezni hogy nem ájulok el Rob minden mozdulatától: teljesen normális embernek tartottam eddig is, érdekes szokásokkal megáldva, és ez a két nap ebben a gondolatomban erősített meg. Teljes tiszteletem az övé, amiért ezt a hisztériát ennyire ki tudja zárni és csak a munkájára, az általa választott hivatására tud koncentrálni. Igaz először kb. 50 méterről láttam, majd tegnap már 10 méterről is, de már akkor is csak arra figyeltem fel, hogy mennyire fontos neki a színészet, és mennyire jól akarja ezt csinálni. Jó volt őt élőben is látni, hiszen nap mint nap foglalkozunk vele, fordítjuk az interjúit, nevetünk a vicces beszólásain, a mozdulatain, így látni akartuk őt élőben is. Persze jó lett volna egy-két szót vele beszélni (tudjuk hogy ez lehetetlen), de én azzal is megelégedtem hogy láthattam őt, hacsak ilyen távolságról is. Sajnos eddig a többi nagyszerű színészt, színésznőt nem láttuk, pedig jó lett volna őket is egy-egy pillantásra elcsípni.
A csütörtöki és a ma hajnali konzekvenciákat levonva csak annyit tudok mondani, hogy hiába van csendben az emberlánya attól még tud úgy viselkedni, olyan megnyilvánulásokat produkálni ami miatt olyan érzelmek, gondolatok kavarognak benne hogy nem tudja azt hova tenni, felfogni és értelmezni. Felnőtt fejjel arra kell rájönnöm, hogy nem olyan a világ amilyennek én elképzeltem és amilyennek én akarom látni… (lehet hogy túl későn????)
Mindenesetre: Köszönöm Robert, hogy láthattalak!!!

Annie:

Eddig csütörtökön és szombat hajnalban voltunk kint a forgatáson. Szerdán is kimentünk a szakadó esős időbe, de sajnos rossz időpontot választottunk. Csütörtökön újra kimentünk és nem bántuk meg, viszonylag jó helyünk is volt a fal tövében, de aztán Barbival megbeszéltük hogy ő átmegy egy másik helyre hátha neki jobb rálátása lesz. Ő végül a statiszták részén volt, majd később visszajött és talált egy sokkal jobb helyet a paparazziknál ahonnan ugyan távolabbról láttuk az eseményeket de több látóterünk volt. Na mármost úgy működik a téma, hogy Rob csak akkor érkezik meg, mikor már forgatásra készen állnak (értsd beálltak a fényekkel, statisztákkal, díszlettel stb) majd miután Rob megjön rögtön bele is kezdenek a forgatásba. Csütörtökön mi azt a részt láttuk, ahogy Georges átmegy egy téren az épület felé, ahol valamilyen estély folyhatott, mert a statiszták mind csinosan, elegánsan voltak felöltözve, a férfiak is. A lovaskocsik is a helyszínen voltak, a mozgalmasság hangulatát próbálták velük fokozni. Az épület elejére fáklyákat tettek, az utca címtáblákat is lecserélték, valaint ilyen mozart parókás „szolgák” álltak az épületnél, hogy az érkező vendégeket esetlegesen kisegítse a kocsikból. Ezt a Georges átmegy a téren jelenetet többször felvették, Rob-ot én személy szerint alig láttam, az arcát szinte nem is, csak az alakját, de nagyon úgy tűnt hogy minél erősebben próbál a karakterére koncentrálni. Cilinder, fekete nadrág és zakó, valamint fehér ing és egy kis krémszínű mellény volt rajta, kezében sétapálca. Nagyon „dölyfösen, magabiztosan” sétált. A társaság nagyon nagyon jó volt, kellemesen csalódtam, ha valaki hangoskodott azt rögtön lepisszegték, így nem volt probléma senkivel. Azért persze akadt pár érdekes jelenség, például mikor először megjelent Rob a színen hallottam, hogy az egyik lány elkezd lihegni mint a kutya (nem vicc) a másik pedig szüntelenül kántálta a szexiszexiszexiszexi mantrát, pedig csak Rob hátát látta és messzebb volt tőle mint én… Na mindegy no komment, az idő végülis valami fantasztikus volt, egy picit hűvösebb nyárestére emlékeztetett, a fények meg az egész összhatás nagyot dobott azon az estén. Mi 11 körül jöttünk el.
A szombat hajnali forgatás már fele ennyire sem volt vidám, ehhez a nagyon nagyon hideg is hozzájárult, plusz az emberek sem voltak olyan jók, bár az tény, hogy itt is mindenki nagyon jól viselkedett, nem volt kiabálás a lányok részéről, csak egyszer hallottam egy elnyújtott hangosabb Robert nyüszítést de szerintem meglincselték a csajt mert utána nem hallottam többet :D A lányoktól csak ez az egy incidens volt, azonban mivel a fő utcához közel volt a forgatás nagyon sok járókelő is odatévedt bámészkodni, akiknek 75%-a piás volt és kötekedős szóval a biztonságiaknak akadt munkájuk a bekiabálókkal és kötözködősökkel. Ezeket az alakokat gyorsan lerendezték, szóval bántódása senkinek sem esett és a hangoskodáson kívül nagyobb kellemetlenséget nem okoztak az őrök gyors közbelépésenek köszönhetően. Két jelenetet forgattak, az egyikben Georges az utcán sétálva vágyakozva néz be egy előkelő étterem/hotel/estély ablakán szegényes öltözékben, míg az ajtónálló el nem küldi. A jelenetek után Rob visszanézte, mit alakított, szövege nem volt. Ezután a kamerákat bevitték az épületbe és ott folytatódott tovább a forgatás, Georges is már bent volt, de nem tudjuk mit keresett ott. Miután végeztek Rob kocsiját már az épület bejárata elé parkoltatták készenlétbe és mikor Rob kijött a rajongók tapsoltak neki ő pedig az elöl és hátullévő rajongóknak is integetett illetve téblábolt még egy kicsit a kocsinál, hogy minél több ideig láthassuk őt aztán elhajtottak a kocsival. Az elején kicsit fáradtnak és idegesnek tűnt, de ez valószínű azért volt, mert ugye előtte pár órával is egy másik helyszínen forgatott illetve próbálta magát beleélni a szerepébe.
Az őrültebb rajongók is képviseltették magukat egyébként, miután Rob elment, elkezdtek pakolászni a lakókocsijában a stábosok és az egyik lány elkérte azt a kólásdobozt, ami ott volt bent Rob-al. Nem volt kibontva, teljesen ép volt, de azt mondták a csajnak, hogy Rob hozzáért mire ő úgy ölelgette azt a szart mint valami plüss mackót. Na ja, no komment. Biztos egészséges dolog egy tizenéves kiscsajnak egy teli kólásdobozzal aludni, valamint szerintem meg is nyalogatja lefekvés előtt. Biztos csak nekem tűnik ez a dolog gusztustalannak és én vagyok a maradi.
Nagyjából ennyi lenne a beszámolóm, azt hozzá kell tennem, hogy tényleg iszonytatóan hideg volt, nagyon nagyon remegtünk már és alig vártuk, hogy meleg helyen lehessünk. A tegnapi napban két pozitívum volt: végre ehettem csigát és találkoztam egy tök aranyos sráccal, akinek kölcsönadtam a telefonomat ugyanis összeveszett a barátjával, az ő telefonjával meg franc se tudja mi volt. Neki üzenem, hogy hívj fel mókuciiiii :D Egyébként tényleg tök jól eldumáltam a sráccal meg minden, szóval jaaaa…értitek :)
Egyébként a film nagyon jó lesz, csodásak a helyszínek csak azt sajnáljuk, hogy sem Christina Ricci-t sem pedig Kristin Scott Thomas-t nem sikerült még látnunk.

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More