Azonnal azt érzed, hogy kedvelned kell egy olyan jelmeztervezőt, aki elismeri, hogy melegítőnadrágot visel, miközben veled beszélget vancouveri otthonából. Telefonon értük el Tish Monaghan-t, aki átvette a stylist feladatokat a The Twilight Saga: New Moon és az Eclipse filmekben, és arról beszélgettünk, hogy Edward hogyan kötött ki egy öltönyben, miért domborodnak ki Jacob izmai a pólókból (már amikor egyáltalán visel olyat), melyik részleg bízta meg azzal, hogy a farkascsapat farmer rövidgatyái legyenek extra szűkek, és hasonlók.
EW: Bárki, aki meghallgatta a Twilight DVD
audiókommentárját tisztában van vele, hogy Robert Pattinson nem igazán volt a rajongója Edward tengerész stílusú kabátjának.
TM: Nem rajongott a tengerészkabátért. Tulajdonképpen minden jelenetben olyat visel, és szerintem csak elege volt már belőle. Gondolom.(Nevet.) Csak szeretett volna egy kicsit felnőttesebb kinézetet. Akkoriban Edward a 11-edik osztályban volt, most pedig az érettségije évében jár, és egy kapcsolata is van. Akkor még pólókat, farmert meg tornacipőt hordott, most viszont Robert, a rendező (Chris Weitz) és én is egy kicsit elegánsabbnak, letisztultabbnak és férfiasabbnak szerettük volna ábrázolni. A vámpír karaktereknél én mindig visszatértem ahhoz az időkhöz, amelyben átváltoztatták őket, hogy lássam, van-e olyan részlet, amit bele tudok csempészni a kortárs öltözködésbe. Ő ugye az 1910-es években változott át. Természetesen abban az időben a férfiak öltönyöket, kabátokat, kalapokat, stb. viseltek. Ki kellett választanunk valami olyan ruhadarabot, ami jellemzi a karaktert és elegendő lesz ahhoz, hogy az egész filmen keresztül azt használjuk. A film legelején egy iskolai cuccban van, és utána már jön Bella szülinapi bulija és a katasztrófa kezdete. Szóval Edward ugyanabban a ruhában marad a film hátralevő részében. Én arra gondoltam, hogy csak egy keményített inget és egy nadrágot adok rá, de Robert öltönyben akart lenni.
Szóval kitaláltam egy modern, kortárs kinézetet, ami tetszetősebb lehet a számára és a hatalmas rajongói tábor számára is, egy igazán finom szabású darabot, és olyan szövetet, ami számomra egy kicsit a régi világot idézi – egy gyönyörű gyapjúszövet anyag, amit Angliából hozattunk. Szürke az alapszíne, ami elengedhetetlen a Cullen család által hordott hűvös tónusok között, de vannak benne érdekes kis kék pöttyök, ami szintén Cullen-es, és egy ici-pici rozsdaszín, ami különösen tetszett, mert Bella visel földszíneket, és ez egy kicsit őt is odakötötte az összképhez. Az öltöny alapanyagának jól kellett bírnia mindent, attól függetlenül, hogy milyen jelenetben szerepelt éppen: a házban a partin, az erdőben, vagy a Volturi termében. Meg kellett mutatnunk a használatot az öltönyön, és sokkal könnyebb egy olyan anyagot koptatni, aminek igazi textúrája van, mint egy darab sima gyapjút. Edward nadrágja kopott a térdeinél, össze is van gyűrődve.
EW: Nem tudom, hogy valaki is nézett-e a térdére, mikor éppen levette az ingét Olaszországban.
TM: A rajongók nagyon izgatottak voltak, hogy ezt láthassák. Azt nem tudom, hogy Robert különösebben izgatott volt-e amiatt, hogy 1500 ember előtt kell szerepelnie. Szerintem ez elég nehéz volt neki. Igazából mi kipróbáltuk Edward-ot egy egyszerű fehér ingben is, az elhanyagolt külső egy lehetőségeként. Robert is ezt szerette volna – szerette volna valahogy kimenteni magát a helyzetből. De kellett valami olyan szín, ami feldobja egy kicsit a képet, így igazából mi festettük be az anyagot erre a gyönyörű tintakék színre. Ez nagyon jól kihangsúlyozta a fehér vámpír bőrét. Szerintem ez egy nagyszerű pillanat, mikor látjuk őt ezekben a ruhákban, amiket szeptembertől májusig viselt. Mikor megy, hogy feláldozza magát, akkor teljesen elhanyagolt. Rob és Chris azt akarták, hogy legyen az ingén egy hasíték a mellkasrészen, úgyhogy ezt is megcsináltuk. Tényleg nagyon tragikus figyelni, ahogy leveszi az ingét, mert tényleg arra készül, hogy feláldozza magát. Látszik, hogy már teljesen feladta. Leleplezi magát és teljesen sebezhető, leveszi az ingét és ledobja a lábaihoz, lesütött szemmel. Aztán jön Bella, aki belöki az ajtón. Egy igazán mozgalmas jelenet, és szerintem Robert nagyszerű munkát végzett ebben a jelenetben.
EW: A szakadás a mellkasánál azt akarja szimbolizálni, hogy kitépték a szívét, mikor azt hitte, hogy elvesztette Bellát?
TM: Talán.(Nevet.) Nekem csak annyit mondtak: „Tépd el a mellkas közepén.” Én meg erre: „Biztos? Egyetlen ing sem szakad el így.” De azt mondták: „Igen.” Úgyhogy megtettem.
EW: Miért nem maradhatott ing nélkül a benti harci jeleneteknél? Miért került rá a palást?
TM: Eredetileg a testőrök, akik elkapják őt kintről kellene, hogy jöjjenek – ezért adják neki a palástot. De a díszlet megváltozott és végül belül kapják el őt. Szóval így miért adták rá a palástot? Mert, hogy egészen őszinte legyek, nagyon klasszul néz ki a harci jelenet ezzel a hosszú, szálló anyaggal, ráadásul volt benne rejtett párnázás, hogy megvédje őt.
EW: Térjünk át a farkasfalkára. Könnyebb feladat volt őket öltöztetni, már csak azért is, mert nem viseltek pólót?
TM: Így is sok ruhapróbát kellett tartanunk velük. Nagyon óvatosnak kellett lennünk azzal, hogy a nadrág hol esik a csípővonalra, mert biztosnak kellett lennünk abban, minden a helyén marad a futáskor is. Mindegyik színésznek megvoltak a saját kérései, de a vizuális effektekért felelős osztálynak is voltak kérései, mivel, ha az átváltozáskor nagy, laza, bő gatyát viselnek, az túl sok munkát és túl sok időt vett volna igénybe, hogy vizuálisan ezt eltüntessék a képről. Azt akarták, hogy a rövidnadrágok olyan testhezállóak legyenek a lábakon, amennyire csak lehet, ezzel szemben a fiúk természetesen hajlottak arra, hogy minél bővebb fazonú nadrágot vehessenek fel, hogy ne úgy nézzenek ki, mintha forrónadrágot hordanának. (Nevet.) Szóval ha tudtam, hogy át fognak változni, akkor szűkebb fazont adtam rájuk, ha pedig nem kellett átváltozniuk, akkor adhattunk rájuk olyat, ami egy kicsit bővebb és hosszabb. Sok volt a Levi’s-ből, az American Eagle-ből, az Old Navy-ból. Őszintén szólva, megpróbáltam olyan helyen vásárolni, ahol azt gondoltam, hogy a farkasok is vásárolnának. (Nevet.) Úgyhogy elmentünk a Wal-Mart-ba. Ez eredeti elképzelés az volt, hogy bármikor, amikor vadászni mennek, akkor a nadrágok tönkremennek, mert átalakulnak farkassá. Szóval mindegyikőjüknek van egy kis titkos helye, ahol elrejti a ruháit az erdőben, ahová meztelenül futnak el. (Nevet.) Mi ezt képzeltük el. A fiúknak korlátlan választékú rövidnadrágjuk volt.
EW: És vajon fordítottál-e külön figyelmet arra, hogy Jacob pólóinak ujja hogyan mutat a bicepszén? Mert jó munkát végeztél.
TM: Természetesen. Minden darab úgy volt szabva, hogy a karizmai igazán látszódjanak. Van egy jelenet, amikor a motort szereli és az izmai tényleg nagyon nekifeszülnek a kockás ingének, amit visel. Nagyon erősnek és kidolgozottnak néz ki és ezt próbáltuk elérni a pólóknál is. Nem is lehetett másképp, mivel ugyanaz volt a színész, így igazán meg tudtuk mutatni, hogy hogyan néz az ki, ha valaki hirtelen 15 centit fölszed magára. Úgyhogy Chris zseniális ötlete volt az, hogy szabjuk át a ruháit, hogy az ujjakat egy kicsit rövidebbre és szűkebbre vegyük – hogy úgy tűnjön, mintha néhány hónap alatt kinőtte volna a ruháit és még nem volt ideje újakat beszerezni. Találtunk olyan pólómárkákat, amik jól illettek rá, alig igényeltek igazítást és igazodtak a földszínekhez – ilyenek voltak a Gap, a Banana Republic, az American Apparel, a Levi’s. Kipróbáltunk néhány drágább pólót is, de azokban túl cukinak látszott.
EW: Mesélj a Volturi öltöztetéséről.
TM: Tudtam, hogy van egy olyan jelenet, mikor látunk egy 1700 körüli festményt, ami aztán megelevenedik és láthatjuk őket, amint besétálnak a termükbe és felöltik a palástjukat. Nagyon fontos volt, hogy megtaláljuk a megfelelő formát, hogy meggyőzzük a nézőket arról, hogy azok tényleg bírósági köpenyek, mert ők ülnek az ítélőszékben. Sok kutatást végeztem a bírósági öltözeteknél, sok vallásos festményt megnéztem az 1300-as, 1400-as évekből. Mindhárom fő Volturi tag részére – Aro (Michael Sheen), Caius (Jamie Campbell Bower) és Marcus (Christopher Heyerdahl) – ugyanolyan formájú ruhát készítettünk fekete gyapjúból, de másfajta elrendezéssel.
EW: Van bármi jelentősége Caius sáljának?
TM: Helyesen nézett ki. (Nevet.) Le volt írva a forgatókönyvben, hogy Aro egy öltönyt viselt, és az a legfeketébb fekete volt, mivel a színskálának van egy bizonyos hatalmi szerkezete és a legerőteljesebb szín a fekete. Szóval szerettem volna, hogy legyen a feketének egy részlete Caius-on is, de szét is akartam egy kicsit választani őket, hogy Aro jelenhessen meg a legfeketébben. Annyira sok szürke és világos kő van abban a Volturi teremben, hogy akartam egy kis piros részletet becsempészni a kint zajló vallásos fesztiválból a beltérbe is. Emellett pedig az egy nagyon szép anyag volt, amit a Little India-ban kaptam fel.
EW: Beszéljünk a lányokról. Rosalie és Alice?
TM: Nem volt sok lehetőség arra a New Moon-ban, hogy belemélyedjünk Rosalie háttértörténetébe, de azt tudjuk, hogy leérettségizett. Csak otthon látjuk őt, és otthon pont úgy öltözhet, ahogy akar. Visszatérve abba az időbe, amelyből ő származik, az egyik ikon, akiről Nikki Reed és én beszélgettünk Veronica Lake volt. Érzéki, csillogó, egyensúlyban van a szőke hajával. Alice természetesen még mindig középiskolás és neki nagyon stílusos kinézetet adtak a Twilight-ban, úgyhogy ezt szerettem volna továbbvinni. Olyan cuccokat akartunk, ami helyes rajta és nőies, több figyelmet szentelve a részleteknek, mint a kis rövidujjú kabát, a kézmelegítők és a sál a nyakában. Számomra ez mind olyan kis segítségnek tűnt, ami elfedi a testének azon részleteit, amik esetleg szikrázni tudnának. Mikor Olaszországba ment, Audrey Hepburn járt az eszemben. Van ez a lány, aki egy Porche-t vezet, ami eredetileg lehajtható tetejű lett volna, úgyhogy szerettem volna egy szép sálat a fejére, nagy napszemüveget, kis caprinadrágot. Mikor megemlítettem az egész Audrey Hepburn kinézetet Ashley-nek, ő azt mondta: „Úristen, ő a példaképem!” A legviccesebb dolog, amit valaha láttam az volt, mikor Ashley ácsorgott a kaszkadőre mellett Montepulciano kövezett utcáin, Olaszországban, mindketten ugyanúgy felöltözve. Ashley gyönyörűen nézett ki, sápadt, tündérkés, rajta a fejkendő, a piros kesztyű és egy Michael Kors kabát, a kaszkadőre ugyanebben, de a tipikus olasz orral és sötét szem alatti karikákkal. Annyira vicces.
EW: Mi volt az elképzelésed Bella kinézetéhez?
TM: Szerintem az előző jelmeztervező igazán sikeresen megragadtam ennek a lánynak a lényegét, aki egy kicsit oda nem illő és felkészületlen mikor Arizonából az északkeleti partra érkezik. Folytatni akartam azt a kinézetet, hogy ő egy gyakorlatias lány. Nem csábításhoz öltözködik, csak magára vesz valamilyen kabátot, ha hideg az idő, rétegesen öltözködik, mert valószínűleg jobban fázik, mint az ottani lányok általában. A Kristen-nel való megbeszéléseken kiderült, hogy ő is egy kicsit felnőttesebb külsőt szeretne, egy kicsit összeszedettebbet. A film elején, amikor boldog és szerelmes Edward-ba, akkor a színekben is összhangban akar vele lenni, megjelennek a hűvös árnyalatok. Mikor Edward elhagyja, tulajdonképpen belesüllyed a zavarodottságba, túl nagy ruhákat kezd hordani, és bármilyen régi cuccot magára vesz. De az a bármilyen régi cucc, amit ráadtunk mind földszínekben volt (Jacob világából). Nem hoztuk vissza a hűvös színpalettát egészen addig, míg újra találkozik Edward-dal.
EW: Melyik az a ruhadarabja Bellának a New Moon-ban, amit szerinted mindenki akarna?
TM: Volt egy zöld inge a Boy by Band of Outsiders-től, amit a film végén visel Olaszországban, ami úgy néz ki, hogy sok embernek tetszett.
EW: Végül, melyik az a szereplő, akinél a
legnagyobb kockázatot vállaltad?
TM: Laurent. Chris Laurent-nél és Victoriánál si egy kicsit elegánsabbat akart és kevesebb rock ’n roll-t. Laurent-nak volt egy bőrkabátja, egy klassz nadrágja, és mezítláb volt, én meg adtam rá egy öltönyt meg egy szuper cipőt. (Nevet.) Mi csináltuk az öltönyt, de azt mondanám, hogy az ihletet Alexander McQueen adta Laurent-hoz. Nem mentem olyan messzire, mint szerettem volna. Volt egy elképesztő hosszú kockás moherkabát a tarsolyomban, de az túl kockázatos volt. Még a végén túl homokosan nézett volna ki. Az a helyzet ezekkel a vámpírokkal, hogy ők igazából hajléktalanok, szóval a legutóbbi zsákmányolásukkor szerzett cuccokat veszik fel. Ő is talált valakit egy nagyon klassz öltönyben Seattle belvárosában. (Nevet.)
EW: Utolsó kérdés: Mit tudsz nekünk elárulni az Eclipse-ben látható jelmezekről?
TM: Visszamegyünk az 1700-as évekbe, és létrehozzuk az egész Quileute törzset. El kellett mennem múzeumokba, és utánanéznem azoknak a ruháknak, amiket a temetkezési helyeken találtak, és elolvastam tengerészek naplóit, hogy láthassam, milyenek voltak az indiánok akkor, mikor először találkoztak velük az északkeleti parton. Aztán megalkottuk a vámpírokat a polgárháború idejéből, csináltunk jeleneteket 1930-as díszlettel, aztán ugye elkészült a kortárs világ is, meg volt még egy látomás-jelenet a Volturi-ról, amint Forksba repülnek a magángépükön. És persze volt az újszülött vámpírok serege. Ez egy nagyon klassz jelenet.
EW: Bárki, aki meghallgatta a Twilight DVD
audiókommentárját tisztában van vele, hogy Robert Pattinson nem igazán volt a rajongója Edward tengerész stílusú kabátjának. TM: Nem rajongott a tengerészkabátért. Tulajdonképpen minden jelenetben olyat visel, és szerintem csak elege volt már belőle. Gondolom.(Nevet.) Csak szeretett volna egy kicsit felnőttesebb kinézetet. Akkoriban Edward a 11-edik osztályban volt, most pedig az érettségije évében jár, és egy kapcsolata is van. Akkor még pólókat, farmert meg tornacipőt hordott, most viszont Robert, a rendező (Chris Weitz) és én is egy kicsit elegánsabbnak, letisztultabbnak és férfiasabbnak szerettük volna ábrázolni. A vámpír karaktereknél én mindig visszatértem ahhoz az időkhöz, amelyben átváltoztatták őket, hogy lássam, van-e olyan részlet, amit bele tudok csempészni a kortárs öltözködésbe. Ő ugye az 1910-es években változott át. Természetesen abban az időben a férfiak öltönyöket, kabátokat, kalapokat, stb. viseltek. Ki kellett választanunk valami olyan ruhadarabot, ami jellemzi a karaktert és elegendő lesz ahhoz, hogy az egész filmen keresztül azt használjuk. A film legelején egy iskolai cuccban van, és utána már jön Bella szülinapi bulija és a katasztrófa kezdete. Szóval Edward ugyanabban a ruhában marad a film hátralevő részében. Én arra gondoltam, hogy csak egy keményített inget és egy nadrágot adok rá, de Robert öltönyben akart lenni.
Szóval kitaláltam egy modern, kortárs kinézetet, ami tetszetősebb lehet a számára és a hatalmas rajongói tábor számára is, egy igazán finom szabású darabot, és olyan szövetet, ami számomra egy kicsit a régi világot idézi – egy gyönyörű gyapjúszövet anyag, amit Angliából hozattunk. Szürke az alapszíne, ami elengedhetetlen a Cullen család által hordott hűvös tónusok között, de vannak benne érdekes kis kék pöttyök, ami szintén Cullen-es, és egy ici-pici rozsdaszín, ami különösen tetszett, mert Bella visel földszíneket, és ez egy kicsit őt is odakötötte az összképhez. Az öltöny alapanyagának jól kellett bírnia mindent, attól függetlenül, hogy milyen jelenetben szerepelt éppen: a házban a partin, az erdőben, vagy a Volturi termében. Meg kellett mutatnunk a használatot az öltönyön, és sokkal könnyebb egy olyan anyagot koptatni, aminek igazi textúrája van, mint egy darab sima gyapjút. Edward nadrágja kopott a térdeinél, össze is van gyűrődve.
EW: Nem tudom, hogy valaki is nézett-e a térdére, mikor éppen levette az ingét Olaszországban.
TM: A rajongók nagyon izgatottak voltak, hogy ezt láthassák. Azt nem tudom, hogy Robert különösebben izgatott volt-e amiatt, hogy 1500 ember előtt kell szerepelnie. Szerintem ez elég nehéz volt neki. Igazából mi kipróbáltuk Edward-ot egy egyszerű fehér ingben is, az elhanyagolt külső egy lehetőségeként. Robert is ezt szerette volna – szerette volna valahogy kimenteni magát a helyzetből. De kellett valami olyan szín, ami feldobja egy kicsit a képet, így igazából mi festettük be az anyagot erre a gyönyörű tintakék színre. Ez nagyon jól kihangsúlyozta a fehér vámpír bőrét. Szerintem ez egy nagyszerű pillanat, mikor látjuk őt ezekben a ruhákban, amiket szeptembertől májusig viselt. Mikor megy, hogy feláldozza magát, akkor teljesen elhanyagolt. Rob és Chris azt akarták, hogy legyen az ingén egy hasíték a mellkasrészen, úgyhogy ezt is megcsináltuk. Tényleg nagyon tragikus figyelni, ahogy leveszi az ingét, mert tényleg arra készül, hogy feláldozza magát. Látszik, hogy már teljesen feladta. Leleplezi magát és teljesen sebezhető, leveszi az ingét és ledobja a lábaihoz, lesütött szemmel. Aztán jön Bella, aki belöki az ajtón. Egy igazán mozgalmas jelenet, és szerintem Robert nagyszerű munkát végzett ebben a jelenetben.
EW: A szakadás a mellkasánál azt akarja szimbolizálni, hogy kitépték a szívét, mikor azt hitte, hogy elvesztette Bellát?
TM: Talán.(Nevet.) Nekem csak annyit mondtak: „Tépd el a mellkas közepén.” Én meg erre: „Biztos? Egyetlen ing sem szakad el így.” De azt mondták: „Igen.” Úgyhogy megtettem.
EW: Miért nem maradhatott ing nélkül a benti harci jeleneteknél? Miért került rá a palást?
TM: Eredetileg a testőrök, akik elkapják őt kintről kellene, hogy jöjjenek – ezért adják neki a palástot. De a díszlet megváltozott és végül belül kapják el őt. Szóval így miért adták rá a palástot? Mert, hogy egészen őszinte legyek, nagyon klasszul néz ki a harci jelenet ezzel a hosszú, szálló anyaggal, ráadásul volt benne rejtett párnázás, hogy megvédje őt.
EW: Térjünk át a farkasfalkára. Könnyebb feladat volt őket öltöztetni, már csak azért is, mert nem viseltek pólót? TM: Így is sok ruhapróbát kellett tartanunk velük. Nagyon óvatosnak kellett lennünk azzal, hogy a nadrág hol esik a csípővonalra, mert biztosnak kellett lennünk abban, minden a helyén marad a futáskor is. Mindegyik színésznek megvoltak a saját kérései, de a vizuális effektekért felelős osztálynak is voltak kérései, mivel, ha az átváltozáskor nagy, laza, bő gatyát viselnek, az túl sok munkát és túl sok időt vett volna igénybe, hogy vizuálisan ezt eltüntessék a képről. Azt akarták, hogy a rövidnadrágok olyan testhezállóak legyenek a lábakon, amennyire csak lehet, ezzel szemben a fiúk természetesen hajlottak arra, hogy minél bővebb fazonú nadrágot vehessenek fel, hogy ne úgy nézzenek ki, mintha forrónadrágot hordanának. (Nevet.) Szóval ha tudtam, hogy át fognak változni, akkor szűkebb fazont adtam rájuk, ha pedig nem kellett átváltozniuk, akkor adhattunk rájuk olyat, ami egy kicsit bővebb és hosszabb. Sok volt a Levi’s-ből, az American Eagle-ből, az Old Navy-ból. Őszintén szólva, megpróbáltam olyan helyen vásárolni, ahol azt gondoltam, hogy a farkasok is vásárolnának. (Nevet.) Úgyhogy elmentünk a Wal-Mart-ba. Ez eredeti elképzelés az volt, hogy bármikor, amikor vadászni mennek, akkor a nadrágok tönkremennek, mert átalakulnak farkassá. Szóval mindegyikőjüknek van egy kis titkos helye, ahol elrejti a ruháit az erdőben, ahová meztelenül futnak el. (Nevet.) Mi ezt képzeltük el. A fiúknak korlátlan választékú rövidnadrágjuk volt.
EW: És vajon fordítottál-e külön figyelmet arra, hogy Jacob pólóinak ujja hogyan mutat a bicepszén? Mert jó munkát végeztél.
TM: Természetesen. Minden darab úgy volt szabva, hogy a karizmai igazán látszódjanak. Van egy jelenet, amikor a motort szereli és az izmai tényleg nagyon nekifeszülnek a kockás ingének, amit visel. Nagyon erősnek és kidolgozottnak néz ki és ezt próbáltuk elérni a pólóknál is. Nem is lehetett másképp, mivel ugyanaz volt a színész, így igazán meg tudtuk mutatni, hogy hogyan néz az ki, ha valaki hirtelen 15 centit fölszed magára. Úgyhogy Chris zseniális ötlete volt az, hogy szabjuk át a ruháit, hogy az ujjakat egy kicsit rövidebbre és szűkebbre vegyük – hogy úgy tűnjön, mintha néhány hónap alatt kinőtte volna a ruháit és még nem volt ideje újakat beszerezni. Találtunk olyan pólómárkákat, amik jól illettek rá, alig igényeltek igazítást és igazodtak a földszínekhez – ilyenek voltak a Gap, a Banana Republic, az American Apparel, a Levi’s. Kipróbáltunk néhány drágább pólót is, de azokban túl cukinak látszott.
EW: Mesélj a Volturi öltöztetéséről.
TM: Tudtam, hogy van egy olyan jelenet, mikor látunk egy 1700 körüli festményt, ami aztán megelevenedik és láthatjuk őket, amint besétálnak a termükbe és felöltik a palástjukat. Nagyon fontos volt, hogy megtaláljuk a megfelelő formát, hogy meggyőzzük a nézőket arról, hogy azok tényleg bírósági köpenyek, mert ők ülnek az ítélőszékben. Sok kutatást végeztem a bírósági öltözeteknél, sok vallásos festményt megnéztem az 1300-as, 1400-as évekből. Mindhárom fő Volturi tag részére – Aro (Michael Sheen), Caius (Jamie Campbell Bower) és Marcus (Christopher Heyerdahl) – ugyanolyan formájú ruhát készítettünk fekete gyapjúból, de másfajta elrendezéssel.
EW: Van bármi jelentősége Caius sáljának?
TM: Helyesen nézett ki. (Nevet.) Le volt írva a forgatókönyvben, hogy Aro egy öltönyt viselt, és az a legfeketébb fekete volt, mivel a színskálának van egy bizonyos hatalmi szerkezete és a legerőteljesebb szín a fekete. Szóval szerettem volna, hogy legyen a feketének egy részlete Caius-on is, de szét is akartam egy kicsit választani őket, hogy Aro jelenhessen meg a legfeketébben. Annyira sok szürke és világos kő van abban a Volturi teremben, hogy akartam egy kis piros részletet becsempészni a kint zajló vallásos fesztiválból a beltérbe is. Emellett pedig az egy nagyon szép anyag volt, amit a Little India-ban kaptam fel.
EW: Beszéljünk a lányokról. Rosalie és Alice? TM: Nem volt sok lehetőség arra a New Moon-ban, hogy belemélyedjünk Rosalie háttértörténetébe, de azt tudjuk, hogy leérettségizett. Csak otthon látjuk őt, és otthon pont úgy öltözhet, ahogy akar. Visszatérve abba az időbe, amelyből ő származik, az egyik ikon, akiről Nikki Reed és én beszélgettünk Veronica Lake volt. Érzéki, csillogó, egyensúlyban van a szőke hajával. Alice természetesen még mindig középiskolás és neki nagyon stílusos kinézetet adtak a Twilight-ban, úgyhogy ezt szerettem volna továbbvinni. Olyan cuccokat akartunk, ami helyes rajta és nőies, több figyelmet szentelve a részleteknek, mint a kis rövidujjú kabát, a kézmelegítők és a sál a nyakában. Számomra ez mind olyan kis segítségnek tűnt, ami elfedi a testének azon részleteit, amik esetleg szikrázni tudnának. Mikor Olaszországba ment, Audrey Hepburn járt az eszemben. Van ez a lány, aki egy Porche-t vezet, ami eredetileg lehajtható tetejű lett volna, úgyhogy szerettem volna egy szép sálat a fejére, nagy napszemüveget, kis caprinadrágot. Mikor megemlítettem az egész Audrey Hepburn kinézetet Ashley-nek, ő azt mondta: „Úristen, ő a példaképem!” A legviccesebb dolog, amit valaha láttam az volt, mikor Ashley ácsorgott a kaszkadőre mellett Montepulciano kövezett utcáin, Olaszországban, mindketten ugyanúgy felöltözve. Ashley gyönyörűen nézett ki, sápadt, tündérkés, rajta a fejkendő, a piros kesztyű és egy Michael Kors kabát, a kaszkadőre ugyanebben, de a tipikus olasz orral és sötét szem alatti karikákkal. Annyira vicces.
EW: Mi volt az elképzelésed Bella kinézetéhez?
TM: Szerintem az előző jelmeztervező igazán sikeresen megragadtam ennek a lánynak a lényegét, aki egy kicsit oda nem illő és felkészületlen mikor Arizonából az északkeleti partra érkezik. Folytatni akartam azt a kinézetet, hogy ő egy gyakorlatias lány. Nem csábításhoz öltözködik, csak magára vesz valamilyen kabátot, ha hideg az idő, rétegesen öltözködik, mert valószínűleg jobban fázik, mint az ottani lányok általában. A Kristen-nel való megbeszéléseken kiderült, hogy ő is egy kicsit felnőttesebb külsőt szeretne, egy kicsit összeszedettebbet. A film elején, amikor boldog és szerelmes Edward-ba, akkor a színekben is összhangban akar vele lenni, megjelennek a hűvös árnyalatok. Mikor Edward elhagyja, tulajdonképpen belesüllyed a zavarodottságba, túl nagy ruhákat kezd hordani, és bármilyen régi cuccot magára vesz. De az a bármilyen régi cucc, amit ráadtunk mind földszínekben volt (Jacob világából). Nem hoztuk vissza a hűvös színpalettát egészen addig, míg újra találkozik Edward-dal.
EW: Melyik az a ruhadarabja Bellának a New Moon-ban, amit szerinted mindenki akarna?
TM: Volt egy zöld inge a Boy by Band of Outsiders-től, amit a film végén visel Olaszországban, ami úgy néz ki, hogy sok embernek tetszett.
EW: Végül, melyik az a szereplő, akinél a
legnagyobb kockázatot vállaltad?TM: Laurent. Chris Laurent-nél és Victoriánál si egy kicsit elegánsabbat akart és kevesebb rock ’n roll-t. Laurent-nak volt egy bőrkabátja, egy klassz nadrágja, és mezítláb volt, én meg adtam rá egy öltönyt meg egy szuper cipőt. (Nevet.) Mi csináltuk az öltönyt, de azt mondanám, hogy az ihletet Alexander McQueen adta Laurent-hoz. Nem mentem olyan messzire, mint szerettem volna. Volt egy elképesztő hosszú kockás moherkabát a tarsolyomban, de az túl kockázatos volt. Még a végén túl homokosan nézett volna ki. Az a helyzet ezekkel a vámpírokkal, hogy ők igazából hajléktalanok, szóval a legutóbbi zsákmányolásukkor szerzett cuccokat veszik fel. Ő is talált valakit egy nagyon klassz öltönyben Seattle belvárosában. (Nevet.)
EW: Utolsó kérdés: Mit tudsz nekünk elárulni az Eclipse-ben látható jelmezekről?
TM: Visszamegyünk az 1700-as évekbe, és létrehozzuk az egész Quileute törzset. El kellett mennem múzeumokba, és utánanéznem azoknak a ruháknak, amiket a temetkezési helyeken találtak, és elolvastam tengerészek naplóit, hogy láthassam, milyenek voltak az indiánok akkor, mikor először találkoztak velük az északkeleti parton. Aztán megalkottuk a vámpírokat a polgárháború idejéből, csináltunk jeleneteket 1930-as díszlettel, aztán ugye elkészült a kortárs világ is, meg volt még egy látomás-jelenet a Volturi-ról, amint Forksba repülnek a magángépükön. És persze volt az újszülött vámpírok serege. Ez egy nagyon klassz jelenet.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése