About this blog

2009. augusztus 24., hétfő

A Twilight producere Wyck Godfrey a New Moon-ról, az Eclipse-ről és igen, a Breaking Dawn-ról

Ez év májusában mikor csatlakoztam egy válogatott újságírókból álló csoporthoz, hogy meglátogassuk a Twilight folytatását, a Twilight Saga: New Moon forgatását, összefutottam vele és kiderült, hogy nem sokat változott. Wyck ugyanolyan barátságos volt, mint mindig és nem sajnálta a szavakat, amikor a New Moon-ról az Eclipse-ről és még a rebesgetett Breaking Dawn-ról is beszélgettünk. Itt egy rövid összefoglaló arról, hogy miről esett szó.

-Miért nem Volterrában, hanem Montepulciano-ban volt a forgatás
-Vajon a stábtagok mind a négy részre leszerződtek-e
-A színészek és a rendezők, akik az új filmben való részvételért kampányolnak
-Lesz-e valamilyen sztár a New Moon-ban
-Dakota Fanning, mint Jane kiválasztásán
-Az eredeti író Stephenie Meyer bevonása a film ,,franchise-ba”
-Miért David Slade lett kiválasztva az Eclipse rendezőjének
-A Breaking Dawn filmre vitelének nehézségei

Az első alkalom, amikor találkoztam Wyck Godfrey producerrel, egy hűvös tavaszi éjszakán volt kicsit több mint egy évvel ezelőtt egy kis városban Portland-en kívül Oregonban. A Twilight éppen a forgatás közepén járt és elég szerencsés voltam (vagy elég okos), hogy elfogadja a meghívást, hogy meglátogassam a forgatási helyet egy rövid éjszakai interjúhoz. Wyck-nek nagy reményei voltak Stephenie Meyer népszerű vámpír sorozatának filmre viteléhez, de a kialakult bombasiker biztosan nem az volt, amit bárki vagy ő várt.

(Talán csak a legvadabb álmaiban…)

Vajon a film akciódúsabb volt-e a színészek számára, például Kristen-nek?
Voltak olyan dolgok, amit Kristen-nek meg kellett csinálnia, és szerintem egy kicsit kényelmetlenül érezte magát közben és úgy gondolom, hogy ez jó mert így úgy tűnik, mintha Bella érezné kényelmetlenül magát közben. Egy másik napon leugrott egy toronyból a zöld háttér előtt, ami az ugrását ábrázolja. Volt egy csomó víz alatti dolgunk, például amikor fuldoklott és hasonlók, amiket meg kellett tennie, amik újak voltak Kristen-nek. Szóval úgy gondolom, biztosan voltak olyan részek, ahol hajtania kellett magát, mint színésznő, ugyan úgy, mint Bella hajtotta magát mint karakter. Így valamennyire látod Kristen arcát és úgy gondolhatod, hogy igen ez az amit Bella is tenne.

Várod már, hogy Olaszországban forgassatok? Felderítettél már mindent?
Igen felderítettem mindent. Kiválasztottuk a helyet ahova megyünk a hónap végén. Ahogy láthattátok.

Hogyan döntöttétek el, hogy Volterra helyett Montepulciano-ban fogtok forgatni Olaszországban?
Tudod, ez nagyon érdekes, mert igazából Stephenie nem látogatott Olaszországba a könyv megírása előtt. A kutatásait csak az interneten és egyéb eszközök segítségével végezte. És mi, mint filmkészítők… oké, mi tudtuk, hogy mire van szükségünk a filmhez. Hatalmas tér, jó nagy embertömeg a közepén, látható toronyóra. Gyönyörűnek kell kinéznie, és hasonlók, mivel az egész film alatt arra vártunk, hogy Bella végre visszatérjen Edwardhoz, és azt akartuk, hogy ez nagyszerű legyen. Szóval elutaztunk, bejártunk legalább 12 toszkániai várost, és szó szerint térről térre mentünk… ezek közül az ősi városkák közül mindegyik rendelkezett nagy térrel, amin volt templom és torony és minden, és lényegében találtunk is egyet közülük, amiről azt gondoltuk, hogy a legjobb abban a tekintetben, hogy a légköre olyan, mint amilyennek érződnie kell. Úgy gondoltuk: „Igen, ez az igazi. Ez nagyszerű.” És néha csak a tér szimmetriájáról szólt az egész. Mindig volt egy olyan dolog a városkákban, amire azt mondtuk: „Ezt imádom, ezt imádom. Oh, ez nem fog működni.” Így elmentünk Montepulciano-ba, és itt azt gondoltuk: ”Nagyszerű. Ez működik. Tökéletes.”

Nos ez igazából felvet egy problémát, amivel az első film készítésekor szembesültetek, és ami valószínűleg itt, a Vancouver-i zárt díszletek között nem merült fel. Emlékszem, hogy ott voltunk a forgatáson Oregonban, és mindenfelé rajongók voltak körben, és várták, hogy láthassanak minden jelenetet. Most Olaszországban lesztek egy nagy téren. Nem aggódtok?
Ez valóban egy kérdés lesz. Úgy értem, mindenhol az. Mindenhol, ahol forgatunk nem olyan sok alkalom van, ahova a rajongókat beengedjük, de mindig rájövök, hogy a Twilight rajongók támogató rajongók. Úgy értem, hogy ott vannak, de tényleg csak látni szeretnék, hogy mit csinálunk és hasonlók, de megértik, hogyha zavaróan viselkednek, az nem segít abban, hogy a film a vászonra kerüljön, és azt reméljük, hogy az európai közönség is hasonló lesz.

Hogyan fokozódott a zűrzavar az előző film forgatása óta? Erősebbé vált ez alkalommal?
Nyilvánvalóan ez a srác, Rob Pattinson nagy sztárrá vált.

Ki? (Nevet)
Ő most sokkal nagyobb híresség, mint egy évvel ezelőtt volt, mikor az első filmet forgattuk. De ez sem zavaró. Inkább csak elkerülhetetlen. Azt hiszem, hogy ez a legnehezebb dolog a színészeknek, mert az életük már nem az, amihez hozzászoktak. Az a legnehezebb nekik, hogy az utcán sétálgassanak és lemenjenek egy hamburgerért, mert az emberek sokkal jobban tudatában vannak annak, hogy kik ők. Felismered őket az utcán. Míg Oregonban voltunk, a legtöbb ember nem ismerte fel őket, mert a film még nem jött ki akkor. Ez egy életkori kérdés a filmsztároknál. Minél nagyobb sztárokká válnak, annál több ember tudja, hogy kik ők.

És az Internet segítségével az emberek képesek követni azt is, hogy merre járnak Vancouver-ben.
Igen, ez így működik.

Majdnem minden nap ácsorognak emberek a forgatási helyszínen kívül?
Nem, mivel majdnem minden helyszínen, ahol forgatunk, van egy bizonyos nagyságú területünk, de kívül oda tudnak jönni az emberek, te pedig próbálod a kerítést elég messze elhelyezni a helyszín körül ahhoz, hogy a rajongók ne legyenek belül és ne legyenek zavaróak.

Téged is felismernek a rajongók? Láttak téged.
Nagyon, nagyon ritkán. Régebben és most is van olyan, hogy ezt hallom: „Várj csak, őt láttam a DVD-n.” Van egy oka annak, hogy azt választottam, hogy a kamera mögött legyek, mint előtte. Jobb szeretem a névtelenséget.

Mivel a New Moon-ban sok olyan dolog elindul, amit a későbbi filmekben – az Eclipse-ben és a Breaking Dawn-ban – látni fogunk, a válogatáson és a karakterek kinézetének eldöntésekor mennyire kell előre gondolkodnotok?
Ez érdekes. Gondolnod kell arra, hogy azok a szerepek, amik ebben a filmben kicsik, a jövőben nagyobbá válhatnak. Régebben és most is előfordul, hogy azt gondolom: „Ő remek lenne erre a filmre”, de aztán arra gondolok: „hogyan fog tovább fejlődni az Eclipse-re”. Így a válogatás egy nagy kérdés. Abban is biztosnak kell lenni, hogy a helyszín, amit most kiválasztasz, akkor is rendelkezésre fog állni, ha 4 hónap múlva jövünk vissza, de egy év múlva is újra megengedik, hogy használjuk. Szóval ez része a megbeszéléseknek. Az ügynökökkel, a színészekkel, az emberekkel, akik átengedik neked a házukat, hogy használd, mind tudatni kell, hogy ez nem egy egyszeri alkalom. Tudniuk kell, hogy ha megengedik nekünk, hogy a házukban forgassuk a filmet, akkor az a ház valószínűleg látogató hely lesz.

Az összes szereplőt leszerződtetitek mind a négy filmre, hogy teljes legyen a lánc abban az esetben, ha a negyedik filmet is leforgatjátok, amire mellesleg szerintem sor kerül?
Ez esetenként változik. Ideális esetben azt szeretnénk, hogy mindenkinek meglegyen a lehetősége arra, hogy az egész sorozatban szerepelhessen, de régebben és most is vannak olyan esetek, amikor valaki azt mondja, hogy a következőt még el tudja vállalni, de a negyediket már nem, mert valamilyen show vagy valami közbejön. Ilyenkor visszavonulsz és később vívod meg ezt a csatát.

Csak a kíváncsiság kedvéért, nem lepődtél meg azon, hogy rendezők kampányolnak azért, hogy szerepet vállalhassanak a mostani film készítésében, vagy a következőben? Mint például Drew Barrymore, aki nyilvános kampányt készített azért, hogy rendezhesse? És nem lep meg, hogy színészek keresnek fel, hogy szerephez juthassanak?
Igazából már másfél-két éve részese vagyok ennek a projektnek és semmi nincs, ami meg tudna lepni ezzel kapcsolatban. Például azon se lepődnék meg, ha Stephen Spielberg azt mondaná nekem: „A lányom imádja a könyvet és szeretném én rendezni.” Ez egy olyan dolog, hogy mindenkinek van lánya, felesége, anyukája. Hirtelen olyan dologgá vált, amiben mindenki részt akar venni. Azt hiszem, vannak olyan esetek, amikor a színészek csupán azért akarnak szerepet vállalni a filmben, mert rajongói a könyvnek, és nem azért, mert az ügynökük elküld nekik egy találomra kiválasztott forgatókönyvet, amire aztán azt mondják: „Oh, ez egy nagyszerű szerep. Szuper, imádnánk megcsinálni.”

Néhány projekt, mint például a Star Trek filmek, közismertek arról, hogy híres embereket szerepeltetnek a filmjeikben. Most, hogy a Twilight ennyire nagy és most, hogy ennyi hollywood-i rajongótok van, gondolod, hogy nálatok is be fog ez következni a jövőbeni filmekben?
Voltál régebben a forgatáson, igaz? Észrevetted Julia Roberts-et? (nevet) ….
…mi mindig csak arra törekedtünk, hogy a legjobb színészeket alkalmazzuk az adott szerepre, ne pedig a leghíresebb valóságshow sztárokat vagy hasonlót. Nagyszerű színészeket akartunk a szerepekre és hagyni akartuk, hogy azzá a karakterré váljanak, akit az emberek a könyvben olvastak és beleszerettek. És néha az is eszembe jut, hogyha megpróbáljuk a meglepő szereposztás dolgot, azt az emberek észreveszik egy pillanatra és ez eltereli őket a filmről, míg odasúgják a barátaiknak, hogy ez annyira ilyen meg olyan. Így nem éled bele magad a film világába. Szóval nem tudom. Soha nem fogunk megpróbálni tudatosan extra meglepetés sztárokat tenni a filmbe.

Nos, ehhez képest, mikor Dakota Fanning-et kiválasztották, az kicsit meglepőnek tűnt, mivel ő akkora név, különösen a korosztályában. Szóval nem volt valamennyi izgatottság azzal kapcsolatban, hogy túlságosan is figyelemelterelő lesz, mivel annyira ismert egy ilyen kis szerephez?
Nos, a legtöbb weboldalon, ahol azt keresték, hogy ki lenne az emberek kedvenc Jane-je, majdnem minden lista tetején ő állt. Szóval, amíg azt érzed, hogy ő a megfelelő szereplő, nem számít, hogy milyen nagy vagy kicsi a szereplő neve. Úgy gondolom, hogyha Jane egy 35 éves transzvesztita lenne a könyvben, akkor tényleg elég fura lenne Dakota Fanning-et alkalmazni a szerepre, de igazán úgy gondoltuk, hogy ő a megfelelő erre. Mi csak örülni tudunk, hogy ő is a rajongója volt. Érdekelte és ez tette olyan egyszerűvé azt, hogy valaki olyat alkalmazzunk, mint ő.

Úgy tűnik, teljesen mindegy, hogy ti kit választotok, egészen addig, míg Stephenie is arra a személyre adja a szavazatát, vagy beleegyezését adja a blogjában, addig általában a rajongók is elfogadják, hogy ki lesz benne.
Igen is és nem is. Úgy értem azt gondolom, hogy fontos nekünk Stephenie jóváhagyása. Ő találta ki a karaktereket, de Twilight rajongók is a sajátjukká formálták. És ő lenne az első, aki szól … Szóval ez olyasmi ami segít, de nem szükségszerű, amikor …

Stephenie nagyon beleszólt abba, hogy kit hagy jóvá egy szerepre? Tudom, hogy ő akarta, hogy Taylor Lautner folytassa.
Hogy nagyon közbeszólna? Nem tudnám megmondani, hogy mennyire. Persze, hogy van véleménye arról, hogy mit akar, és legtöbb esetben, mikor elmondjuk neki, hogy szerintünk mi a jó döntés, akkor ő szinte mindig azt mondja: „Igen, egyetértek veletek.” Soha nem volt olyan eset, hogy felhívott volna azzal, hogy: „Van egy barátom, aki…” vagy „Ismerek valakit, neki kell adni ezt a szerepet.” Pont ellentétesen működik ez, mi mutatjuk meg, hogy ki a jó színész a szerepre, ő pedig megnézi, aztán beleegyezik.

A sok ember közül, akik versenyeztek az Eclipse rendezői pozíciójáért, miért pont David Slade-et választottátok? Szerintetek milyen különleges varázst fog magával hozni?
Ő volt a kedvencünk. Igazából én is, és mindenki, aki ezt a döntést meghozta, úgy gondolta, hogy ő hihetetlen előadást tud előcsalni egy fiatal színésznőből, csinált már olyan filmet, ami egy nő szemszögéből mondta el a történetet és itt is nagyszerű filmkészítői tehetséget mutatott. Szóval a kombinációja mindezeknek olyan kitörő előadást hozott ki Ellen Page-ből a Hard Candy-ben (Cukorfalat), ráadásul érzelmileg nagyon lebilincselő módon, ez persze egyértelműen kicsit borongósabb, mint az Eclipse, de mégis úgy érezni az egész film alatt, mintha…
Aztán a „30 Days a Night”-ban (30 nap éjszaka) van egy olyan stílusú akció, amire azt gondoltuk, igen ilyen lesz az újszülött hadsereg. Lesznek benne farkasok, és az újszülött hadsereg, ki lesz képes ehhez olyan filmkészítői tehetséget hozni…
És neki megvan az a fajta önbizalma, hogy tudja, hogyan kéne ezt kezelni, hogyan kéne kezelni azokat az érzelmeket, amik olyan izgatottá tesznek minket.

SPOILER
Mit gondoltok, mi lesz a legnehezebb kihívás a Breaking Dawn filmre vitelében?
Lássuk csak. Van egy kicsi karakter, egy fiatal karakter a könyvben, ami szerintem elég nehéz lesz…

Talán Renesmee?
Azt hiszem ez lesz a legnagyobb feladat.

És szülési jelenet eléggé élénk. Úgy értem, ez biztos kihatna a PG minősítésre.
Ez igazán izgalmas lesz. Nem, nyilvánvalóan nem csinálunk R besorolású filmet (R jelentése - 17 éven aluliaknak csak szülői felügyelettel ajánlott). Olvastad minden könyvet, azt hiszem ez nagy kihívás lesz. Vagyis igazán több küzdelem is lesz, oly módon kell megcsinálnunk hogy az emberek ne menjenek ki a moziból, mert nem akarnak sokat látni belőle.

Ez a bevésődés a csecsemőbe… igen, ez is sok kihívást tartogat.
Nem tudom. Ez egy konceptuális dolog, egy mitológia része, azt hiszem az emberek egy része úgy érezne, hogy ez egy „Szép dolog.” Ez bizonyára az Eclipse-ben derül ki, tudod Claire-t és engem ez a dolog, soha ennyire nem nyugtalanított, azt hiszem azért mert… elkezdődik, mint egyfajta plátói védelmező szerep és átalakul barátságba, azt hiszem a bevésődés a franchise egyik legszebb gondolata a sok közül; megtalálni az egy személyt, aki majdnem minden tudatos döntést amit hoznál kiszorít és a bevésődésed a világegyetemed középpontjává válik. Ez egy gyönyörű elképzelés.

Csak megerősítésképpen, a Breaking Dawn előkészületei még nincsenek megerősítve?
Nincsenek.

Értem.
Nekünk nem is kellene erről beszélgetnünk. Ez az én hibám.
SPOILER

Fordította: Niki, Edit és Barbi

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More