A Twilight egyik jelensége, Robert Pattinson, és a Lost Emilie de Ravin-ja eldobták a szemfogaikat és félelmeiket egy új szerelmi történet kedvéért.
Kérdeztem Robert Pattinson-t és Emilie de Ravin-t, hogy milyen volt az új filmjük, a Remember Me forgatása, és ők azonnal a Twilight rajongók tömegeiről, és a nyomakodó paparazzikról kezdtek el beszélni, akik állandóan körülöttük nyüzsögtek, miközben New York utcáin forgattak.
„Ez volt a legnevetségesebb élmény” mondja Pattinson, közben megvillantja édes, félénk mosolyát, amit ezek a tömegek is látni reméltek. „Próbálsz a szerepedben maradni, és megpróbálsz végigsétálni az utcán, de ezek az emberek mind arra emlékeztetnek folyamatosan, hogy te nem az vagy, amit megpróbálsz eljátszani, te egy – „
„Cirkuszi póni vagy,” szól közbe de Ravin, aztán mindketten nevetésben törnek ki.
Bár ez a páros nehezen lehetne ennél is különbözőbb – de Ravin (28) az egykori balerina könnyű fizikai magabiztosságával dicsekedhet, míg az esetlen 23 éves Pattinson egy merő félrevonult bódultság – az ő megerőltetés nélküli összhangjuk az érzelmi kapcsa a Remember Me-nek. Pattinson Tyler Hawkins-t játssza, egy elidegenedett és zavart fiatal férfit, aki gazdag családból származik – „Ez nem olyan, mint a Rebel Without a Cause (egy James Dean film – a szerk.)” viccelődik – aki kapcsolatba kerül Ally-vel (de Ravin), annak a rendőrnek a lányával, aki letartóztatta őt (Tyler-t) egy utcai verekedés után. Míg a Twilight úgy kezeli őt, mint a vágynak a tárgya, egy olyan szerep, ami több pózolást kíván meg, mint színészkedést, addig ez a karakter-orientált dráma kihozza belőle az eddigi legkomplexebb érzelmi előadást. Akár akkor, mikor Tyler a tartózkodó apja, Charles ( Pierce Brosnan) miatt dühöng, akár akkor, mikor Ally-t próbálja elbűvölni, meglepően ügyes komikus érzékkel bír; ebben Pattinson az egyetlen, aki az üldözést csinálja.
„Rob és Emilie tehetséges színészek, akik nagyon kedvelik egymást,” mondja a Remember Me rendezője, Allen Coulter. „És ez a film egy teljesen új módon mutatja be őket.”
Ami pedig pontosan az, amit mindketten akartak – megmutatni azt, hogy mire képesek a Twilight és a Lost elsöprő erején kívül.
Nos a Remember Me talán biztosítja de Ravin számára a betörést a filmvilágba, aki még mindig arról a legismertebb, hogy ő alakítja a Lost-ban Claire-t, a kismamát. Egy olyan szerep, ami elég gyakran nem igényelt nagy alakítást: „Minden egyes jelenetben csak a babát tartottam a karomban,” mondja, „míg mindenki más elment emberekre lövöldözni.” Itt, a Remember Me-ben belevetheti magát Ally ellentétes érzelmeibe, aki egy olyan fiatal nő, aki ég a vágytól, hogy megszabaduljon elbűvölő, de túl védelmező apjától, és küzd azzal, hogy kitörjön a saját kitartásának látszatából.
RPattz (ahogy tini imádói ismerik) részéről szintén megvan a mohó vágy, hogy végre bonyolult élőlényeket kezdjen el játszani, ne csak szívdöglesztő vámpírokat. Nem mintha nem élvezné, hogy Edward Cullen lehet, vagy nem érezne hűséget a rajongói iránt, de még mindig nem találta ki, hogy hogyan birkózzon meg azzal, hogy nemzetközi ikonná vált egy olyan korszakban, ahol lehetetlennek tűnik elrejtőzni a nyilvánosság szeme elől.
„Mindenki tudja mindenkiről, hogy merre van,” mondja. „A Twitter-dolog hihetetlen. Néhány alkalommal együtt lógtam Pierce-szel. Ő teljesen felismerhető és semmi erőfeszítést nem tesz annak érdekében, hogy ezt mérsékelje. Néhány ember folyamatosan minket bámult az étteremben, erre ő odament, és bemutatkozott. És a dolog működött. Minden figyelmet eloszlatott vele.”
Szóval, vajon Pattinson is használta a trükköt?
„Én?” kérdezi, és megrázza azokat a híresen kuszált hajtincseket, „Én csak bemásztam az asztal alá.”
Írta: John Powers
Fordította: Edit
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése